Balog Zoltánnak sok volt a migránsozás – utólag elismerte

Publikálás dátuma
2018.10.29. 21:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nekem is gyakran sok volt értelmiségiként a migrációs kommunikáció a választási kampány hevében – mondta a Szemlélek blognak adott interjújában Balog Zoltán volt emberi erőforrás miniszter.
„Felmértem a lehetőségeimet a jelenlegi kormányzati konstrukcióban, s arra jutottam, hogy ebben a struktúrában nem tudnám jobban végezni ezt a feladatot”

- ezzel indokolta a Szemlélek blognak adott interjújában Balog Zoltán, hogy miért nem vállalta hat év után egy következő ciklusra is az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetését.

A volt miniszter ugyanakkor úgy véli, „minden olyan területet, amely rám volt bízva, jobb állapotban adtam tovább, mint ahogy átvettem, de messze nem vittem végig mindazt, amit el szerettem volna érni”. A választás előtt viszont leült Orbán Viktorral a folytatásról beszélni, mert úgy érezte, egy ilyen hatalmas minisztériummal nincs is esélye a színvonalas munkára. Orbán Viktor azonban ragaszkodott a struktúrához, mert „ezzel már megnyertek két választást”. Balog Zoltán több esetben is – utólag – távolságot tartott az interjú folyamán a kormányzati kommunikációtól. Szerinte „néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy például a migrációval, a kerítéssel kapcsolatban cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció”.
„Őszintén megmondom, megrettentem. Kerítést fogunk építeni, hát hogy? Komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült”

- mondta például a határzárral kapcsolatban.

Igaz, az eredmények meggyőzték: „Azóta nekem is változott az álláspontom. Ma már sokkal kevésbé érzem megdöbbentőnek. Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet”. Arról is beszélt, értelmiségiként gyakran sok volt neki a migránsozás a kampányban, de „élet-halál küzdelemnek” tekintette azt, hogy mi alapján fognak dönteni az emberek. „Helyesnek gondoltam mindent elkövetni azért, hogy annak alapján döntsenek mellettünk 2018-ban az emberek, hogy mi vagyunk képesek egyértelműen és határozottan a migráció negatív hatásaitól megvédeni Magyarországot” - fogalmazott. Balog részletesen mesélt a tavaszi választási kampányról is. „A 2018-as választási kampányban ellenzék és kormánypárt azt az élet-halál meccset vívták, hogy mi lesz a döntő kérdés a végén. Nem ötféle dolog miatt fog dönteni az ember így, úgy vagy amúgy, hanem egyféle dolog miatt. Ez az egyféle dolog a másik oldalon alighanem a korrupció volt, a kormány részéről pedig a migráció” - fogalmazott. Meglepő őszinteséggel mondta el azt is, miért csak és kizárólag ez volt a téma: 
„úgy gondolom, a vidéki választók mobilizálását a családpolitikával, a gazdasági növekedéssel, a munkanélküliség csökkentésével nem lehetett volna olyan módon elérni, mint amikor azt mondjuk, hogy veszélyben van a következő generáció, a gyermekeidnek, az unokáidnak az élete. Évtizedes távlatban ez valóságos veszély, ezt sulykoltuk, fel is fogták az emberek”.

Ezzel ő nem feltétlenül értett egyet, de „így működik a politikai kommunikáció, amit élesen megkülönböztetnék azoktól az értelmiségi vitáktól, amiket egyébként én is a magam köreiben, például protestáns fórumokon folytattam”. Az interjúban Balog hosszan kritizálja a szerinte a tevékenységéről több esetben manipulatívan beszámoló sajtót is: „említhetném például a putnoki uszoda alapkőletételének az esetét, mikor esőben tornáztak a gyerekek, felém meg odaraktak egy esernyőt. Állítólag mindenki tüdőgyulladást kapott, a valóság viszont úgy nézett ki, hogy a gyerekek sírva könyörögtek, hadd tornázzanak esőben is, mert ők ezt betanulták. Mindössze három mondatos beszédem volt, hogy utána tudjanak hazamenni. Ezt még évek múlva is az embertelenségem bizonyítékaként tálalták”. Egy érdekes beismerés a Fidesz, a kormányzat belső viszonyairól: 
„Létezik ugyanis egy olyan értelmezés, amely szerint bárki, aki eltér a kommunikáció fő irányától, az biztos valamilyen ellenfélnek a képviselője”.

Ennek azonban oka van Balog Zoltán szerint, mégpedig abból a nemzetközi nyomásból ered, amelybe „bekerült Magyarország, és amelyben egyszerre vannak nagyon komoly esélyeink, de nagyon sebezhetőek is vagyunk”. Végül arról is beszélt a volt miniszter, szerinte mibe nem kellene beleszólnia a politikának: 
„Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez?”

 Sőt, utólag „azt kicsit sértőnek is érzi”, hogy „az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet”.
Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 21:27

Egymilliárdból vett házakat a kormány vajdasági magyaroknak

Publikálás dátuma
2018.10.29. 19:48
Illusztráció
Fotó: Shuttesrtock
Míg a magyarországi magyaroktól a lakástakarék kivégzésével elvett, addig a vajdasági magyaroknak viszont adott lakhatási támogatást a kormány: házanként 3,3 millió forintra pályázhattak, önrész nélkül.
Az lakástakarék pénztárak kivégzését nem sokkal előzte meg a hír, miszerint a kormány a vajdasági magyarok otthonhoz jutásának támogatásáról döntött - írja az Átlátszó. A Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ) kötődő pénzosztó szervezet, a Prosperitati Alapítvány oldalán tették közzé, hogy falusi házak megvásárlására lehet jelentkezni. A hír először februárban jelent meg:
a kormány összesen egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatást adott vajdasági családok házvásárlására.

Az újabb, augusztusi pályázati közlemény szerint az első két körben 385 család jutott otthonhoz a program első két körében. A kormány úgy adta a pénzt, hogy az értékbecslést az Alapítvány által megbízott értékbecslők végezték, az Alapítvány terhére.
Portánként legfeljebb 3,3 millió forintra lehet pályázni, kötelező önrész sem kellett.

Mindez abba a vajdasági gazdaságfejlesztési programba illeszkedik, amely keretében - az MTI akkori tájékoztatása szerint - 65 milliárd forint hitelt és vissza nem térítendő támogatást osztott szét a kormány.
Szerző
Frissítve: 2018.10.29. 20:21

Régóta tudtak Simonka üzelmeiről a Fideszben

Publikálás dátuma
2018.10.29. 17:53

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Felfüggesztette a parlament a kormánypárti képviselő mentelmi jogát. Rövidesen kezdődhet Békés megye "urának" kihallgatása.
– Amint az egész ügy elindult, én magam kértem, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat, hogy elmondhassam, mi történt és megvédhessem magam. Miután az országgyűlés meghozta ezt a döntést, kijöttem a teremből és felhívtam a megfelelő hatóságokat, hogy állok rendelkezésükre. Kicsit meg is lepődtek, hogy én magam jelentkezem – mondta a Népszavának Simonka György, fideszes országgyűlési képviselő. Simonka kérése hétfőn meghallgatásra talált, ugyanis az országgyűlés egyhangú döntéssel függesztette fel mentelmi jogát. Simonka a voksolás előtt nem kívánt élni felszólalási jogával. A parlament döntése előtt a mentelmi bizottság – szintén egyhangúlag – javasolta a felfüggesztést. Hargitai János, a bizottság kormánypárti elnöke azt mondta, ha közvádas eljárásról van szó, a mentelmi bizottság így szokott dönteni. Vagyis – állította – nem politikai, hanem jogi ügyről van szó. A mentelmi jog felfüggesztése után rövidesen megkezdheti az ügyészség Simonka György gyanúsítotti kihallgatásait. Mint megírtuk, az ügyészek megalapozott gyanúja az, hogy Simonka egy, az uniós források eltulajdonítására létrehozott bűnszervezet vezetője volt. A kormánypárti honatyát többrendbeli vesztegetéssel, bűnszervezetben történt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásra való felbujtással gyanúsították meg. A gyanú szerint Simonka már 2009-től készült arra, hogy a 2010 után megcsapolhassa az uniós pályázati forrásokat. Így családtagjaiból, ismerőseiből, barátaiból egy alapítványokból, cégekből egyesületekből álló hálózatot épített ki. Ezek a szervezetek ezután saját eszközkészletüket – főleg az ingatlanokat – jelentősen felülárazták, és felpumpált áron beruházásokat végeztek el rajtuk. Ezeket a fiktív tételeket aztán lehívták az uniós vagy hazai költségvetési pályázati keretből. Az ügyészség szerint a Simonka-féle strómanszervezeteknek az így megszerzett jogszerűtlen haszon jelentős részét, 45 százalékát készpénzben át kellett adniuk a fideszes képviselőnek. A nyomozók eddigi összesítése alapján Simonkáék több mint 1,4 milliárd forintnyi kárt okoztak az adófizetőknek. Kérdés, hogy ez az összeg egyáltalán visszaszerezhető-e: Simonka már évekkel korábban a vagyonának zömét rokonaira íratta, a jelenlegi vagyonbevallása szerint még Orbán Viktor miniszterelnöknél is szegényebb.
A büntetőügy ellenére a képviselő frakciótársai közül többen is kedélyesen beszélgettek Simonka Györggyel a Parlament folyosóján. – Én megértem, hogy ez a sajtónak most érdekes, mert nem gyakori, hogy egy kormánypárti képviselő kerül büntetőügybe, de Gyuri majd megvédi magát. Ráadásul a sajtó most valahogy nem veszi olyan szigorúan az ártatlanság vélelmét – mondta lapunknak egy fideszes képviselő, hozzátéve, „ez az ügy nem téma a frakcióban”. (Itt érdemes felidézni: Czeglédy Csaba ügyében még vádirat sem született, amikor a Fidesz már országgyűlési határozati javaslatban állapította meg a bűnösséget. ) Egy vezető kormánypárti politikus ugyanakkor, mintha nem lett volna teljes mértékben meggyőződve Simonka György ártatlanságáról. – Már vártam, hogy elinduljon ez a büntetőügy. Azok után, amiket olvastam róla, egyáltalán nem lepett meg. Hadd ne kommentáljam bővebben – fogalmazott talányosan.

„Mit tudtak volna csinálni?”

Egy saját bevallása szerint "Békés-megyében kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező" kormánypárti képviselő szerint "a térségbeli polgármesterek már az előző önkormányzati választás előtt is panaszkodtak, hogy Simonka és köre mennyire rájuk telepedett". Ez alapján "már lehetett rá számítani, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek a történetnek". Arra a kérdésünkre, hogy a Fidesz vezetése ilyen esetben miért nem lépett valamit, a politikus azt válaszolta: "Ez azért egy nagyon jól működő rendszer volt hosszú ideig, hiszen többen voltak és kölcsönösen bevédték egymást, a pártvezetés pedig nem ügyészség. Mit tudtak volna csinálni?" Ugyanakkor ő is azt mondta, a Fidesz-frakcióban nem téma jelenleg a büntetőügy, és "az ügyészségi vizsgálat elindulásával már nem is kell, hogy téma legyen".

A korruptnál is korruptabb

– Az ügyészség által súlyos bűncselekményekkel meggyanúsított S. Györgyre (nem a Soros) hasonlító férfit látták többen kószálni Budapest belvárosában, ezért tájékoztatjuk a rendőrséget, hogy az illető személyt Budapesten, a Kossuth tér 1-3 alatt tudják őrizetbe venni – így reagált az MSZP Simonka György mentelmi jogának felfüggesztésére. A Momentum szerint Simonka ügye új helyzetet teremtett: még a felfoghatatlanul korrupt kormánypárt is elég korruptnak találta ahhoz Simonkát, hogy felfüggesszék a mentelmi jogát. Az ellenzéki párt időközi választást követel a Békés megyei 4-es számú OEVK-ban. A Liberálisok úgy vélték: Simonka ellen vélhetően csak a kormánypárt belső harcai miatt kezdődhetett meg most az eljárás, de „félő, hogy a korrupcióra épülő Orbán-rendszer többi haszonélvezője továbbra is szabadon és zavartalanul károsíthatja meg a magyar embereket.”

Szerző