Tisztogatást és privatizációt ígér a „brazil Trump”

Publikálás dátuma
2018.10.27. 09:00

Fotó: NELSON ALMEIDA / AFP
Nosztalgiával gondol a katonai diktatúra idejére a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro. Az egykori ejtőernyőst vasárnap jó eséllyel a legnépesebb dél-amerikai állam elnökének választják.
Az európai, illetve az Egyesült Államok politikája kapcsán sok szó esik arról, mennyire jobbra, a nacionalista populizmus irányába halad a világ. Vasárnap azonban a földkerekség demokráciáinak egy fontos bástyája is eleshet. Brazíliában ugyanis az egészen hajmeresztő kijelentéseiről ismert volt ejtőernyős, Jair Bolsonaro ülhet az elnöki székbe, már ha nem történik valami csoda. Csodák azonban a politikában is meglehetősen ritkák. A közvélemény-kutatások alapján Bolsonaro kihívójának, a munkáspárti, libanoni származású üzletembernek, Fernando Haddadnak nincs valós esélye. A CNT/MDA, az Ibope és a Datafolha iroda jóslata tekinthető a legvisszafogottabbnak a „brazil Trumpnak” is nevezett politikus esélyei szempontjából, hiszen ezeknél 49-50 százalékon áll Bolsonaro, Haddadnak azonban csak 35-37 százalékot jövendölnek. Viszonylag alacsony, 13-15 százalékos a bizonytalanok aránya. A DataPoder iroda viszont egészen elsöprő előnyt mért a hadseregnek oly fontos szerepet szánó jobboldali elnökjelöltnek. Eszerint 57 százalékon áll, Haddad csak 31-en, miközben 12 százalékos a bizonytalanok aránya. Az első fordulóban csak három százalékon múlt Bolsonaro elnöksége, és az, hogy második fordulót se kelljen rendezni, akkor a közvélemény-kutatók inkább alulmérték az esélyeit. Ennek oka lehet, hogy megkéselték a kampányban, és ennek következményeit nem tudták kellőképpen felmérni a különböző irodák.
Mindezek alapján szinte biztosra vehető Bolsonaro győzelme, akit lelkesen támogatnak az országban valósággal szárnyaló evangéliumi egyházak, amelyek megannyi hívőt csentek el az egyre kevésbé vonzó katolikustól. Ugyanakkor a piacok is a szélsőséges jelöltet látnák szívesen az elnöki székben, mivel a privatizáció felgyorsítását ígérte. Rendkívül veszélyes precedenst teremthet, hogy az utcákon mind többen sírják vissza a katonai diktatúrát, azt az időszakot, amikor még „rend és fegyelem” uralkodott. Bolsonaro is erre a nosztalgiára épített a kampányban azt állítván, 1964-1985 között nem diktatúra volt az országban, hanem „tekintélyelvű, fegyelmet parancsoló katonai rezsim” uralkodott. A brazil társadalom jobbra tolódásában nagy a szerepe az utcai erőszaknak. Hihetetlen, de igaz: tavaly országszerte 63 880-an váltak gyilkosság áldozatává, ami három százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Az áldozatok nagy része fiatal, szegény, feketebőrű, nagyrészt a nyomornegyedekben, a favelákban tengődtek. A nosztalgia másik oka a korrupció, amelynek elharapózásában a Munkáspártnak is megvolt a maga szerepe. A viszonyokat jól jellemzi, hogy a szenátus fele és a kongresszus harmada érintett valamilyen korrupciós ügyben. Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt 12 éves börtönre ítélték, mert luxuslakást fogadott el egy építési vállalattól. A korábbi munkáspárti elnöknek, Dilma Rousseffnek vádeljárás után, pénzügyi machináció miatt kellett távoznia. A jelenlegi konzervatív vezető, a rendkívül népszerűtlen Michel Temer ellen szintén vizsgálat folyik korrupció miatt. A GDP idén mindössze egy százalékkal emelkedhet, tavaly szintén egy százalékos volt a növekedés, az előző két évben azonban 3,5 és 3,6 százalékos volt a csökkenés. 2010-ben még 7,5 százalékkal gyarapodott a GDP. Bolsonaro korábban egészen ijesztő dolgokat mondott. 1999-ben egy interjúban az elnök megölésére szólított fel, mert „választásokkal semmit sem lehet elérni ebben az országban”. Ha elnök lenne, a kongresszust azonnal feloszlatná, mert változás „csak ilyen polgárháborúval képzelhető el. Négy éve egy női képviselővel kapcsolatban azt találta mondani: arra sem érdemes, hogy megerőszakolják. Ha a fia meleg lenne, örülne, ha balesetben meghalna. A Haitiból, Bolíviából és Szíriából származó menekülteket „söpredéknek” nevezte. Nemrégiben tisztogatást helyezett kilátásba, amivel ellenfeleit távolítaná el az útból. Lula volt elnök szerint a fasizmus tombolhat majd hazájában Bolsonaro elnöksége esetén. Jellemző a mai viszonyokra, hogy megfenyegették azt az újságírónőt, Patricia Campos Mellót, aki beszámolt arról, hogy Bolsonaro csapata illegális eszközöket is bevetett a kampányban: álhírek sorát terjesztették a közösségi médiumokon. Haddad felszólította az igazságügyi szerveket, folytassanak nyomozást az ügyben.

Példátlan szigorral lép fel Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2018.10.27. 08:30

Fotó: Alberto PIZZOLI / AFP
Egy püspök leváltása rendkívül ritka esemény a katolikus egyházban, de most mégis ez történik. A memphisi püspököt ráadásul nem szexuális visszaéléssel, hanem az egyházmegye hanyag irányításával vádolják.
Ferenc pápa azonnali hatállyal leváltotta tisztségéből Martin Holley memphisi püspököt. A Vatikán közlése szerint az egyházmegye élére Louisville érsekét, Joseph Kurtzot nevezték ki apostoli adminisztrátorként. Holley két éve irányította az egyházmegyét, előtte 12 évig – 2004-től – pedig Washington segédpüspökeként szolgált. Greg Burke vatikáni szóvivő megerősítette a leváltás tényét, és azt, hogy a főpapot az egyházmegye hanyag irányításával vádolják. Az idén júniusban Ferenc pápa apostoli vizitációt, azaz átfogó vizsgálatot kezdeményezett az egyházmegyénél, részleteket azonban nem közöltek az okokról. A püspökök hivataluktól való megfosztása igen ritka ugyan a katolikus egyházban, de jogilag lehetséges. A püspökök 75. életévük betöltésekor maguk ajánlják fel lemondásukat a pápának, aki akár még évekig hivatalukban hagyhatja őket. Jóllehet a memphisi püspököt nem a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények miatt váltotta le a pápa, ugyanakkor a fellépés egyértelműen annak a jele, hogy a katolikus egyházfő keményebb irányvonalat képvisel azon főpapok ellen, akik papi szolgálatával kapcsolatban panasz merül fel. A szigorúbb fellépést jelezte, hogy két hete két volt chilei püspököt taszított ki a papi rendből. Egyikük Francisco José Cox Huneeus, La Serena érseki emeritusa, a másik pedig Marco Antonio Órdenes Fernández, Iquique érseki emeritusa. Őket egyértelműen pedofil bűncselekmények miatt távolította el. Ez a lehető legsúlyosabb büntetés. Holley leváltása komoly visszhangot keltett az Egyesült Államokban. „Igen drámai fejleményről van szó” – közölte Owen F. Campion, a nashville-i egyházmegyei újság egykori szerkesztője. Mint mondta, nyomós oka lehet annak, ha a pápa levált egy főpapot. Utalt arra, hogy a katolikus egyházfő az utóbbi időben eltökéltebben lép fel azon főpapok, elsősorban püspökök ellen, akikről bebizonyosodott, szexuális visszaéléseket követtek el, vagy el akarták tussolni az egyházmegyéjükhöz tartozó papok visszaéléseit. „Több ausztrál, chilei, amerikai és más országbeli főpapot váltott le” – közölte. Utalt arra, hogy a Vatikán nyáron két apostoli vizitátort küldött az egyházmegyébe, hogy a helyszínen vizsgálódjanak. „Meglepett, milyen gyorsan született döntés a memphisi főpap ügyében kiindulva abból, milyen sok ügy merült fel a katolikus egyházban” – magyarázta a szakértő. Az Egyesült Államokban az utóbbi időben is óriási visszhangot keltett a szexuális visszaélések ügye. Egy augusztusi jelentés szerint Pennsylvania államban az elmúlt hetven évben több mint háromszáz katolikus pap követett el ilyen bűncselekményeket, s áldozataik száma meghaladja az ezret. Ezen ügyek miatt kellett lemondania két amerikai bíborosnak, Theodore McCarricknek és Donald Wuerlnek. Ferenc pápát ugyan több bírálat érte amiatt, hogy nem lép fel kellő eréllyel a szexuális visszaélések ügyében, az utóbbi hetekben kemény szigort tanúsított ennek kapcsán. Owen F. Campion szerint az a tény, hogy apostoli adminisztrátort nevezett ki a pápa Memphis élére, jelzi, mennyire elégedetlen az egyházfő az egyházmegye működésével. Holley egyébként a második afrikai-amerikai püspök volt Memphisben.

Lelkes Trump-hívő a csőbombás küldemények feltételezett feladója

Publikálás dátuma
2018.10.26. 20:37
Az elkövető furgonja
Fotó: Twitter/@CBSMiami
Miközben újabb veszélyes küldeményeket találtak az amerikai hatóságok, pénteken Floridában őrizetbe vettek egy embert a postán feladott robbanó szerkezetek ügyében. Trump gyorsan reagált és azt közölte: az erőszak megengedhetetlen.
A gyanúsított egy Cesar Sayoc nevű, 1962-ben született férfi, a Republikánus Párt regisztrált híve, aki nem ismeretlen a rendőrség előtt: az elmúlt években már többször őrizetbe vették, egyebek közt bombafenyegetés miatt. Kisbuszán, amelyet a rendőrök átkutattak, Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök matricás képei mellett a CNN hírtévét becsmérlő felirat felirat volt látható.  Sayoc a New York-i Brooklynban született, egy időben anyjával élt Floridában, és kisjövedelmű boltosként dolgozott. Facebook-profilján Cesar Altieri Randazzo néven szerepel, és az oldalon videók, illetve fotók tanúsítják, hogy számos Trump-gyűlésen vett részt. Több mint száz konzervatív oldalt „lájkolt”. Az őrizetbe vétel bejelentése után Donald Trump a Fehér Házban nyilatkozatban szögezte le, hogy az ilyen, félelemkeltő célzatú cselekményeknek nincs helyük az Egyesült Államokban, és nem szabad megengedni, hogy a politikai erőszak gyökeret verjen az országban. A tettest, vagy adott esetben a tetteseket a törvény teljes szigorával felelősségre fogják vonni – tette hozzá az elnök.  Az előző napokban összesen 12 csőbombát tartalmazó csomagot küldtek prominens demokrata politikusoknak, illetve Donald Trump elnök bírálóiként ismert közéleti személyeknek. A címzettek között volt Barack Obama volt elnök, Joe Biden volt alelnök, Hillary Clinton egykori külügyminiszter és volt elnökjelölt, illetve Eric Holder volt igazságügyi miniszter. Küldtek bombát Robert De Niro filmszínésznek, valamint a CNN New York-i irodájának - is. Először, még hétfőn Soros György New York állambeli házának levélládájában találtak csőbombát, de az nem postai küldeményként érkezett, hanem valaki egyszerűen elhelyezte a ládában robbanó szerkezetet.
A Barack Obamának küldött robbanószerkezet
Fotó: AFP/CNN
A postán útnak indított csomagok mindegyikének a feladójaként Debbie Wasserman Schultz dél-floridai demokrata képviselőnőt tüntették fel, és mivel az egyik küldeményen rossz címzés szerepelt, azt a csomagot a posta „visszaküldte” a feltüntetett feladónak, így neki is érkezett egy bombaküldemény. Pénteken Cory Booker szenátorral és James Clapper volt nemzetbiztonsági igazgatóval bővült a címzettek listája. A Bookernek szánt küldeményre Florida államban csaptak le a bűnüldözők. Egyetlen pokolgép sem robbant fel, így tehát személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett. A nyomozók szerint egyelőre nem is egyértelmű, hogy a szerkezetekkel azok készítője valóban robbanást akart-e előidézni, vagy az egész csak az ijesztés célját szolgálta. Időzítő szerkezet és áramforrás volt ugyan a pokolgépekben, de a csomag felnyitása nem járt robbanásveszéllyel. A töltet mintegy 15 centiméter hosszú cső volt, benne fehér por és törött üvegdarabok. A porról elmondták, hogy nem minősül biológiai fegyvernek. Andrew Cuomo, New York állam demokrata kormányzója szerint az elkövető egymaga cselekedett, és a pokolgépek ugyan valódiak, de „nem túl igényes kivitelezésűek” voltak.    Maga Trump viszont kétségbe vonta, hogy valóban működőképes pokolgépekről van szó, az elnök „bombaszerűségről” beszélt egyik Twitter-bejegyzésében. Úgy vélekedett, hogy ezeknek a szerkezeteknek a címzettekhez történt eljuttatása a most folyó választási kampányba való beavatkozási kísérlet volt, a republikánusok kampánytevékenységének negatív beállítására irányult. Az Egyesült Államokban november 6-án tartják a két elnökválasztás közötti félidőben esedékes választásokat, amikor is újraválasztják a képviselőház egészét, valamint a szenátus egyharmadát.
Témák
USA