Hazug bérstatisztikák

Publikálás dátuma
2018.10.22. 09:00
A kisebb cégeknél dolgozók, vállalkozók, az egyéni megbízással munkát vállalók keresete nem szerepel a statisztikában
Fotó: Vajda József / Népszava
Legalább a harmadával alacsonyabb az átlagkereset, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl. A valós szám bruttó 238 ezer forint körül lehet.
Tavaly augusztus óta több mint tíz százalékkal nőtt az átlagkereset, ami így augusztusban már bruttó 321 200 forint volt – közölte pénteken a KSH. A tájékoztatás szerint a január-augusztusi időszakot vizsgálva pedig csaknem 12 százalékkal nőttek keresetek: az átlagbér így számolva bruttó 324 300, nettó 215 700 forintra emelkedett. A KSH a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként havonta közli az átlagkereset összegét, ami ez alapján folyamatosan növekszik. A dolgozók többsége azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírján. Ez nem csoda, hiszen a teljes foglalkoztatotti létszámra vonatkozó átlagkereset valójában havi bruttó 238 ezer forint körül mozog. A KSH ugyanis csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak keresetét veszi alapul, amikor közli az átlagbért (ezt egyébként jelzik is az adatközléskor). Ezeken a munkahelyeken viszont mindössze 3,1 millióan dolgoznak, a teljes foglalkoztatotti létszám azonban immár 4,5 millióra rúg. Azaz csaknem 1,4 millió munkavállaló – az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Márpedig itt zömmel a legalacsonyabb bérekért dolgoznak. Katona Tamás, egyetemi tanár szerint ezen munkavállalók munkajövedelmi adatait is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot mutatna. Ezeken a helyeken főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak ugyanis a dolgozók - legalábbis papíron. A statisztikát oktató professzor mindezt konkrét számítással is alátámasztotta lapunknak. Eszerint: a legutóbbi háztartásstatisztikai adatfelvétel alapján az egy foglalkoztatottra vetített éves munkajövedelem 2016-ban bruttó 2 millió 318 ezer forint volt (ebben az alkalmazottak keresete és a vállalkozók, cégtulajdonosok egyéb munkajövedelme is benne van). Ez havi bruttó 193 200 forint munkajövedelmet jelentett tehát két évvel ezelőtt. Ugyanebben az évben a havonta közölt keresetstatisztika szerint az átlagkereset bruttó 263 200 forint volt, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó munkajövedelemnél harmadával magasabb értéket mutatott. Ha feltételezzük, hogy ez az arány lényegesen nem mozdult el az utóbbi másfél évben, akkor a 3,1 millió főre vetített bruttó 324 ezer forintos átlagkereset mögött a teljes 4,5 milliós foglalkoztatotti körre vetítve valójában bruttó 238 ezer forintos átlagos munkajövedelem áll – magyarázza Katona Tamás. Korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek is szemet szúrt, hogy a KSH által közölt átlagkereseti adatok egyre jobban távolodnak a munkavállalók tapasztalataitól. Úgy vélték, árnyalná a képet, ha a mediánbért is közzétennék, ezért a Pénzügyminisztériumtól kikérték az annak kiszámításához szükséges adatokat. A KSH-nál lévő adatokból mediánbért nem lehet számolni, mivel csak egy bértömeget és egy munkavállalói létszámot kérnek be havonta a munkáltatótól, és ezt átlagolják. A mediánbér kiszámításához viszont az egyes dolgozók konkrét keresetére van szükség, mert azokat sorba rendezve látható az a középső érték – a mediánbér - amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A pénzügyi tárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évente az egyéni kereseti adatokat is bekéri, bár mint utóbb kiderült: 2017-ben ezt elfelejtették megtenni. Hosszas huzavona után így végül 2016-os adatokat kapott a tárcától a szakszervezeti szövetség, amelyek alapján a Policy Agenda azt számolta ki, hogy a mediánbér jelenleg bruttó 240 ezer forint körül mozog. Ez egyben azt is jelenti: a KSH által közölt átlagbérnél a dolgozók kétharmada kevesebbet keres. Számításaik szerint a bérkülönbségek az Európai Unió átlagához, de még a környező országokban tapasztaltakhoz képest is igen nagyok Magyarországon, a bérolló pedig egyre nyílik. A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Sőt: 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve. Vagyis: a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. Erről szóló cikkünk megjelenésének másnapján a kormányközeli Magyar Idők - Szalai Piroskára, mint munkaerőpiaci szakértőre hivatkozva - azt írta: folyamatosan csökkennek a fizetések közti különbségek, az alacsony keresetű csoportok fizetései arányaiban többet nőttek, mint az átlag felett keresőké. A volt miniszteri biztos meg is becsülte a 2018-as mediánbért: szerinte az egészen pontosan bruttó 255 719 forint. Majd figyelmeztette a lap olvasóit: „az átlagkereset növekedésével kapcsolatban egyre több helyen olvashatunk hibás megállapításokat”. Közölte továbbá: a részletes kereseti adatokat jövő évtől publikálja a KSH, mivel a kereseti tizedek és a medián is „tovább árnyalja a munkavállalók fizetéséről alkotható képünket”.   

Jövőre mást mutat majd a statisztika

Hogy a 2018-as mediánbért mi alapján tudta a volt miniszteri biztos ilyen pontosan megbecsülni, az nem derült ki a Magyar Idők cikkéből. Azt viszont a KSH is közölte már, hogy jövőre másként fogja számítani a kereseti adatokat: a havi kereseti statisztikákat a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) járulékbevallásából állítják majd elő. Mivel pedig ebben sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ebben az adatbázisban – az átlagkereset-számítás mostani alapjától eltérően - szerepelnek az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók tipikusan alacsonyabb béreket tükröző adatai is, amelyek jövőre minden bizonnyal lejjebb húzzák majd az átlagkeresetet. Kérdés, hogyan magyarázza majd meg ezt a kormányzat?  

Ismét beelőzött a versenyszféra

Jócskán alulmúlta a 12,3 százalékos piaci várakozásokat az átlagkereset augusztusi 10,1 százalékos emelkedése, ez a bérnövekedés 2017 januárja óta a legalacsonyabb - mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, aki szerint aggodalomra azért nincs ok. Szerinte a vártnál gyengébb bérnövekedés elsősorban a közszféra 6,1 százalékos éves alapú növekedésére vezethető vissza, amire 2016 októbere óta nem volt példa. A versenyszféra 11,4 százalékos növekedési üteme viszont felülmúlta az idei év átlagát, így két hónap után újra a versenyszféra nyerte a bérversenyt. 

Szerző

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21. 15:33

Fotó: Népszava
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
Frissítve: 2018.10.21. 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21. 11:21
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
Szerző
Témák
Paks üzemzavar