Felmerült egy ötlet, ami Orbánnak is tetszett, de nem lesz belőle semmi

Publikálás dátuma
2018.10.18. 20:16

Fotó: PIROSCHKA VAN DE WOUW / AFP
Nem születtek egetrengető megállapodások, elmaradtak a meglepetések az Európai Unió tagállamainak csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozóján.
A tanácskozás második napján ismét a migrációnak szentelték a legtöbb időt az uniós vezetők. Lapunknak nyilatkozó EU-források szerint a korábbi eszmecserék hangulatához képest viszonylag kellemes légkörben zajlott a vita. Az ülésen elnöklő Donald Tusk méltatta az illegális migráció megakadályozása érdekében hozott döntéseket. Ezek közé tartoznak az embercsempészet feltartóztatását célzó lépések, például a Migráncsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának tervezett létrehozása az Europol keretén belül. Tovább kell erősíteni a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködést — szögezték le az állam- és kormányfők, külön kiemelve, hogy a nyugat-mediterráni útvonalon tapasztalható migránshullám megfékezése érdekében szoros kooperációra van szükség Marokkóval. A közös menekültügyi politika reformjáról szóló hosszú eszmecserén a jól ismert nézetek hangzottak el. A legérzékenyebb kérdésnek számító Dublini Rendelet átalakításáról ezúttal sem sikerült összehangolni az álláspontokat. (Ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy a menedékkérelmeket az érkezés országában kell elbírálni.) Sebastian Kurz osztrák kancellár, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke a kötelező betelepítés helyett, a „kötelező szolidaritás” elvének bevezetése mellett kardoskodott. Az elképzelés szerint azok a tagállamok, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, pénzügyi vagy adminisztratív segítségnyújtással fejeznék ki együttérzésüket a menekülthullám által leginkább sújtott partnerországokkal. Hírek szerint Orbán Viktor „az eddigi legjobb elképzelésnek” nevezte az ötletet. Forrásaink szerint azonban a német kancellár, a francia elnök, az olasz és a svéd kormányfő nem támogatták az elképzelést. Egy hozzászóló szerint a kötelező szolidaritással a tagállamok azt fogják elérni, hogy „mindenki fizetni fog, és senki sem befogadni”. A osztrák kezdeményezés végül elvérzett a vitában, az ülésről kiadott záróközlemény mindössze annyit jegyez meg, hogy tovább kell folytatni a munkát az európai menekültügyi reform mihamarabbi lezárása érdekében. Emmanuel Macron francia elnök sürgette a megállapodást, amit szerinte a jövő májusi EP-választásokig tető alá kéne hozni. Megvitatták a résztvevők a közös európai parti- és határőrség felduzzasztására vonatkozó európai bizottsági javaslatot is, amelyet a magyar kormány vehemensen ellenez. Végül arra jutottak, hogy a jogszabály-alkotóknak figyelemmel kell lenniük „a tagállamok felelősségének megfelelő tiszteletben tartására” és az erőforrások hatékony felhasználására. A dublini reformról és a menekültpolitika egyéb jogszabályi változtatásairól két és fél éve nem tudnak megállapodni a huszonnyolcak. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a csúcson elhangzott beszédében immár sokadszorra szorgalmazta, hogy a kormányok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel állapodjanak meg a jogszabályról. A tagállamok mindeddig ellenálltak a javaslatnak. A csúcstalálkozón a vezetők elhatározták, hogy növelik elrettentő erejüket a hibrid, kiber-, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szemben Sürgették azt is, hogy az EU vezessen be büntető intézkedéseket a kíbertámadások elkövetőivel szemben.   

Halasztott Brexit

A szerda esti Brexit-tárgyalások nem hoztak áttörést, az állam- és kormányfők további megbeszéléseket szorgalmaztak, hogy legalább az év végére megszülessen a megállapodás az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, és a kapcsolatok jövőjéről. A brit álláspontot ismertető Theresa May késznek mutatkozott arra, hogy kormánya megfontolja a Brexitet követő átmeneti időszak meghosszabbítását legalább 2021 végéig. Erre azért lenne szükség, hogy legyen idő kitárgyalni az EU-tag Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határ átjárhatóságát biztosító megoldást. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot záró sajtótájékoztatóján derűlátóan nyilatkozott, és azt mondta, hogy meglesz a megállapodás. 

Frissítve: 2018.10.19. 11:23

Putyin az atomháborúról: mi mártírok leszünk, az ellenségeink megdöglenek

Publikálás dátuma
2018.10.18. 17:49

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP
A mennybe kerülünk, a támadóinknak pedig a bűnbánatra sem lesz ideje – üzent az orosz elnök a lehetséges agresszoroknak a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén. Vlagyimir Putyin azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: nem ők lőnének először.
Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén. „Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa  lenne.  De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a tervek között) nincs preventív csapás" - idézi az orosz elnök szavait az MTI.

Mennyekbe repít az atomcsapás

„Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni.”
„És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén
Fotó: ALEXEI DRUZHININ / AFP

A Krím elcsatolása? Az az igazi demokrácia!

Putyin arról is beszélt, hogy zsákutcába vezet minden olyan kísérlet, ami elvitatná Oroszországtól a 2014-ben magához csatolt Krím félsziget hovatartozását.  „A Krím a mienk. Hogy miért a mienk? Nem azért mert jöttük és elragadtuk. A Krímben az emberek elmentek a népszavazásra és arra szavaztak, hogy függetlenné akarnak válni, következő lépésként pedig az Oroszországi Föderáció részévé” - mondta Putyin, hozzátéve, hogy szerinte „ez az igazi demokrácia” - és nem az, ahogy Koszovót leválasztották Szerbiáról, referendumot sem tartva a kérdésről
A szíriai orosz beavatkozás kapcsán az orosz elnök hangoztatta, nem Oroszországnak kell rávennie Iránt arra, hogy kivonja csapatait Szíriából; erről a kérdésről Damaszkusznak és Teheránnak kell megállapodnia és az Irán távozását követelő kormányoknak garanciákat kellene adniuk arra vonatkozólag, hogy nem fognak beavatkozni Szíria belügyeibe. Az orosz szerepvállalást – vagyis az Aszad elnök oldalán végrehajtott bombázásokat –viszont eredményesnek tartja, mivel így sikerült megelőzni a szír állam széthullását, valamint azt, hogy területéről Oroszországba és a vele vízummentes viszonyban lévő országokba terroristák szivárogjanak be.
Szerző
Frissítve: 2018.10.18. 17:57

Végzős diák rendezett vérfürdőt egy krími iskolában

Publikálás dátuma
2018.10.18. 15:49

Fotó: AFP/Sputnik
Egy 18 éves diák rohant végig a kercsi műszaki szakiskolában, lelőtt húsz embert és megsebesített legalább negyvenet, majd magával is végzett.
Húszra nőtt a kercsi iskolai ámokfutás halálos áldozatainak száma. A halottak között 15 diák és öt felnőtt van, a hozzátartozók csütörtök reggelre valamennyiüket azonosították, a sebesültek közül kettőt még ismeretlenként kezelnek. A több mint félszáz sebesült közül tízet intenzív osztályon ápolnak. Őket Moszkvába és más orosz nagyvárosokba szállították át további kezelésre. Csütörtök délelőtt 44-en szorultak további orvosi ellátásra. A lövöldözés eseményeinek sorrendjéről egyelőre ellentmondásos beszámolók érkeztek. Az elkövető, Vlagyiszlav Roszljakov a kantinban kezdett lövöldözni, majd szobáról szobára haladt, az orosz média által közzétett fényképeken holtteste a könyvtárban feküdt. Az első jelentések szerint minden halálesetet golyó okozott, de egyesek fémszilánkok okozta sebekről is beszámoltak, úgy tűnik, a lövöldöző halálát sem golyó, hanem szilánkok okozták. Az orosz hatóságok közlése szerint a lövöldözés azután kezdődött, hogy a támadó a menzán bombát robbantott. A vizsgálat során nagy mennyiségű lőszert, valamint további robbanó- és több gyújtószerkezeteket találtak a támadó személyes holmijai között. „A menzán voltam, a robbanás központjában. Sokkot kaptam és az osztálytársaim rángattak el, majd két-három másodperces időközönként lövéseket hallottam. Egy idő után még egy robbanás történt” – mondta Igor Zaharovszkij szemtanú a BBC-nek.
Az incidenst először terrortámadásnak vélték, de később átminősítették többszörös emberöléssé. Az elkövetőről, aki negyedéves diák volt, ismerősei azt mondták, ellenségesen viselkedett az iskolával szemben, nagyon utált odajárni, és azt terjesztette, elégtételt fog venni tanárain. Azt is elmondták, nagyon magának való volt, keveset kommunikált és a közösségi médiában is felfüggesztette tevékenységét. A nyomozás eddigi eredményei szerint egy lövészklub tagja volt, vallási szektához, szélsőséges csoporthoz nem tartozott, azonban Kommerszant című lap értesülése szerint vizsgálják, hogy nem állt-e kapcsolatban ukrán szélsőségesekkel. A lőfegyverhez - egy Bekasz típusú, csőtáras vadászpuskához -, amelyet a támadás előtt egy hónappal szerzett be, törvényesen jutott hozzá. A történtek miatt az orosz parlament alsóháza napirendjére tűzte a lőfegyverhez jutás megszigorítását. Csütörtöktől három napos gyászt rendeltek el Ukrajnában is (a Krím hivatalosan még Ukrajna része, miután senki nem ismerte el az orosz annexiót). Csütörtöktől a félszigeten minden iskola és óvoda mellé fegyveres őrt állítanak. A helyi kormányzat az életüket vesztett áldozatok hozzátartozóinak egymillió rubel (4,26 millió forint), a sebesülteknek 500 ezer rubel fájdalomdíjat fizet ki, és állja a temetés költségeit is.

Kercs városából indul az a híd, amely összeköti a Krímet Oroszországgal

Bár úgy tűnik, olyan iskolai lövöldözésről van szó, mint amilyen például az USA-ban már sok történt, a politikai okokat sem zárták még ki a nyomozó hatóságok. Oroszország 2014-ben szakította el a Krímet Ukrajnától, ezt a cselekedetét a nyugati hatalmak elítélték, sem Ukrajna sem ők nem fogadták el a félsziget bekebelezését. Az annektálás lassan érlelődő konfliktusok kezdetét jelentette, amelyekben oroszok által támogatott lázadók is részt vettek kelet Ukrajnában, ez máig feszültséget okoz az országok viszonyában. A krími parlament szóvivője, Vlagyimir Konsztatntinov emlékeztetett arra, mennyire leépült a viszony Ukrajna és Oroszország között, és felvetette annak lehetőségét, hogy a merénylet mögött Kijev állhat.  

Frissítve: 2018.10.18. 16:06