Roszatom-projekt: Finnországban épp megbukik, Paksra pont jó lesz

Publikálás dátuma
2018.10.16. 15:56
A Fennovoima látványterve
Fotó: AFP/ FENNOVOIMA
A finn nukleáris hatóság elutasított a Roszatom finnországi atomerőmű-építési engedélykérelmét a benyújtott dokumentáció elégtelen színvonalára hivatkozva. A hasonló hatáskörű magyar OAH eddig nyilvánosan nem emelt kifogást a hozzá benyújtott, ugyanarra a reaktortípusra vonatkozó Roszatom-papírok ellen.
A finn nukleáris hatóság elutasított a Roszatom finnországi atomerőmű-építési engedélykérelmét a benyújtott dokumentáció alacsony színvonalára hivatkozva. A hasonló hatáskörű magyar OAH eddig nyilvánosan nem emelt kifogást a hozzá benyújtott, ugyanarra a reaktortípusra vonatkozó Roszatom-papírok ellen. A hírre, illetve az abban rejtőző ellenmondásra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hívta föl a figyelmet Facebook-bejegyzésében. Mint a politikus emlékeztet rá, a finn nukleáris hatóságnak évek óta baja van a Paks2-vel azonos, szintén Roszatom-érdekeltségű Hanhikivi atomerőmű terveivel. Szerintük az oroszok által készített és benyújtott dokumentációja nagyon gyenge minőségű. -Tekintettel arra is, hogy az EU-ba szánt orosz típusból még egy sem üzemel, azaz gyakorlatilag egy kísérleti prototípusról van szó, nem alkalmas az engedélyezési dokumentáció arra, hogy kizárják a kockázatokat, így nem adtak eddig engedélyt rá, és további anyagokat kértek a Roszatomtól. Mostanra besokalltak, és kimondták, hogy ebben a formában így nem tudják kiadni az engedélyt – fogalmaz Jávor. A finnek amúgy is elégedetlenek az orosz konstrukcióval – idézi fel Jávor Benedek, arra utalva, hogy az észak állam nukleáris hatósága számos, az orosz tervekben nem szereplő kiegészítő biztonsági elemet kért az erőműbe. -Az azonos tervek alapján készülő Paks2-ről többszöri adatigénylésem ellenére sem hajlandó elárulni a kormány és a hatóság, hogy kérték-e a finn fél által megkövetelt kiegészítő biztonsági elemeket, vagy sem. Nem tudhatjuk, hogy nekünk nem egy "közelkülföldre jó lesz"-típusú fapados verziót adnak-e el, hiszen a magyar kormány úgysem mer alkudozni az oroszokkal. Paks2 történetének elejétől kezdve Moszkvában írják meg, hogy mit gondolnak Orbán Viktor és daliás legényei. Mint emlékezetes, Paks2 engedélyezése a finn atomerőműéhez hasonlóan vontatottan halad, ám az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) eddig nyilvánosan nem fogalmazott meg kritikát az engedélyezési dokumentációval kapcsolatban. A hatóság azokra a képviselői kérdésekre sem válaszolt, amelyek azt tudakolták, hogy vajon a Roszatom ugyanarról a reaktortípusról sokkal jobb minőségű dokumentációt nyújtott be az OAH-nak, mint a finn testvérintézménynek, vagy pedig a magyar megrendelő, vagyis az Orbán-kormány elvárásai (amelyeket elvben ugyanazok az uniós előírások határoznak meg, mint a finnországiakat) annyival alacsonyabbak, hogy nálunk ezért nincs szükség hatósági közbeavatkozásra.

Meghalt Baleczky Annamária

Publikálás dátuma
2018.10.16. 15:36

Fotó: Shutterstock
Elhunyt Baleczky Annamária, a Magyar Televízió és a Magyar Televízió egykori munkatársa - közölte a család kedden az MTI-vel.
A közlés szerint Baleczky Annamária hosszan tartó súlyos betegség után október 4-én, 70 évesen hunyt el Budapesten.
Baleczky Annamária 1947. december 13-án született Budapesten.
1971-ben került a Magyar Rádió politikai adások főszerkesztőségére, ahol 1973-tól bemondóként dolgozott. Egy évvel később lett a Magyar Televízió munkatársa, ahol csaknem három évtizeden keresztül dolgozott.
Szerepelt szilveszteri műsorban és vezette a lottósorsolást is. 1980-ban közreműködött Bódy Gábor Nárcisz és Psyché című filmjében.
Szerző
Témák
elhunyt

Több tízmilliós kártérítést ítéltek meg roma diákoknak

Publikálás dátuma
2018.10.16. 14:50
illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A bíróság első fokon bizonyítottnak látta, hogy Gyöngyöspatán etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, és ezért az állami iskolafenntartó a felelős.
Összesen 89 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akiket évekig szegregált, vagyis a nem roma diákoktól elkülönített osztályokba kényszerített a helyi iskolavezetés, valamint a Klebelsberg Központ (leánykori nevén Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagyis KLIK). Noha az Egri Törvényszék kedden még csak első fokon döntött erről, a 2015 óta tartó kártérítési per precedensértékű. A gyerekeket az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) képviseli az ügyben. Korábban az első és másodfokú bíróság, valamint a Kúria is megállapította: a patai Nekcsei Demeter Általános Iskolában etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, ennek okán hátrány érte őket, s hogy ezért a 2013-as államosítást követően a KLIK a felelős.
A kártérítésért azért perel az alapítvány, mert a tanulók a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatást kaptak, mint nem roma társaik. Kegye Adél, a CFCF ügyvédje szerint a kártérítés összegét egy korábbi bírói gyakorlat alapján határozták meg: egy hasonló diszkriminációs perben a bíróság 500 ezer forintot ítélt meg egy férfinak, akinek egy áruház nem engedte be a vakvezető kutyáját. A tanulók így minden szegregált osztályban eltöltött tanév után 500 ezer forintot kértek, összesen 143 millió forintra perelték a felelősöket, ebből kaptak meg 89 milliót. Az ítélet nem jogerős. Kegye Adél lapunknak elmondta: még nem döntötték el, fellebbeznek-e, az érintettek ennek az összegnek is nagyon örülnek. Ugyanakkor a perben alperes KLIK, az általános iskola és a gyöngyöspatai önkormányzat már korábban is a kereset teljes elutasítását kérte, ők legfeljebb a követelt összeg 10 százalékát tartanák reálisnak. A CFCF jogászai másként látják: úgy vélik, egy folyamatos, egész életet meghatározó jogsértés (elvették a gyerekektől annak az esélyét, hogy továbbtanuljanak, majd a munkaerő-piacon helytálljanak) esetében ez az összeg is csak jelképest lehet. Idén áprilisban is pert nyertek a jogvédők: egy másik ügyben 50 millió forintos közérdekű bírság megfizetésére, országos deszegregációs terv kidolgozására, 13 vidéki iskola deszegregációjára kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát a Fővárosi Törvényszék. A roma jogvédők azt remélik, a bírósági döntéseket figyelembe véve a Magyarország ellen jelenlegi is folyó kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság (EB) nyomást gyakorol majd a magyar kormányra. Az EB 2016 májusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt.
Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 15:40