Meghalt a Microsoft társalapítója

Publikálás dátuma
2018.10.16. 08:10
Paul Allen, a Microsoft társalapítója 65 éves korában hunyt el
Fotó: Kevin Winter / AFP/AFP Files
Elhunyt Paul Allen, a Microsoft informatikai óriáscég egykori társalapítója - jelentette be hétfőn este Allen befektetési vállalata.
A 65 éves milliárdos a szülővárosában, Seattle-ben hunyt el hétfőn a rákbetegségével összefüggő komplikációk következtében -írja az MTI.  Paul Allen és Bill Gates, a Microsoft másik alapítója gyermekkori barátok voltak, és 1975-ben alapították meg a Microsoftot, a vállalat elnevezése Allentől származott.
Allen 1982-ben súlyos betegség miatt megvált a Microsofttól, 2000-ben pedig a cég igazgatótanácsi tagságáról is lemondott. Közben Vulcan néven befektetési vállalatot hozott létre, megvásárolt két labdarúgócsapatot és egy kosárlabdaklubot, valamint létrehozott három kutatóintézetet is. Az egyik intézet agykutatással, a másik sejtkutatással, a harmadik pedig a mesterséges intelligenciával összefüggő kutatásokkal foglalkozik.
 Az üzletember a Forbes magazin idei listáján a 44. leggazdagabb milliárdos volt, 21,7 milliárd dollárros (mintegy 6000 milliárd forint) vagyonnal. Ebből rengeteget költött jótékony célokra. 
Paul Allennél először 1983-ban állapítottak meg Hodgkin-limfómát. Később, 2009-ben non-Hodgkin limfómával kezelték, pár nappal ezelőtt pedig nyilvánosságra hozta, hogy betegsége kiújult. Bill Gates hétfőn este közleményben fejezte ki gyászát. "Összetört a szívem egyik legrégebbi és legkedvesebb barátom, Paul Allen eltávozásának hírére" - fogalmazott Gates. Hozzátette: Allen "igazi társ és drága barát volt. A személyi számítógépek nélküle nem jöhettek volna létre". A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella szintén közleményben méltatta az elhunytat. "Nyugalmat árasztó és állhatatos" embernek nevezte őt, aki "mágikus termékeket, megoldásokat és intézményeket hívott életre, és ezzel megváltoztatta a világot".  Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az iparág úttörőjeként és a világ jobbá tételéért dolgozó emberként méltatta Twitter-bejegyzésében Paul Allent.Az Allen tulajdonában lévő sportklubok szintén közleményben fejezték ki gyászukat és együttérzésüket az Allen családdal. 
Szerző

CNN: az újságíró-gyilkosság beismerésére készül Szaúd-Arábia

Publikálás dátuma
2018.10.15. 22:01
Dzsamál Hasogdzsi
Fotó: MOHAMMED AL-SHAIKH / AFP
Szaúd-Arábia Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásának beismerésére készül - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió hétfő délután.
A televízió saját, meg nem nevezett saját forrásaira hivatkozva közölte: Rijád várhatóan azzal a magyarázattal áll elő, hogy Hasogdzsit kihallgatták Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán, és az újságíró a rosszul sikerült kihallgatás közben kihallgatói iszándéka ellenére halt meg.
Dzsamál Hasogdzsi október 2-án tűnt el az isztambuli konzulátuson. Donald Trump elnök hétfőn reggel telefonon beszélt az ügyről Szalmán bin Abdel-Aziz szaúdi királlyal, aki cáfolta, hogy tudomása lenne az újságíró sorsáról.
Ezt követően - hétfő délelőtt - Mike Pompeo külügyminiszter Donald Trump felkérésére Rijádba indult, hogy tanácskozzon a szaúdi uralkodóval.
Szerző

Egy gyilkos rejtély nem válóok

Publikálás dátuma
2018.10.15. 20:17

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Szaúd-Arábia túl fontos Donald Trumpnak ahhoz, hogy egy újságíró eltűnése miatt sutba dobja a szövetséget.
„Szigorú büntetést” ígért Szaúd-Arábiának Donald Trump a CBS-nek adott vasárnapi interjújában, arra az esetre, ha igaznak bizonyulnak a híresztelések Dzsamál Hasogdzsi ellenzéki szaúdi újságíró elhallgattatásáról. Nem az amerikai elnöknek címezve, de kemény hangú reakció érkezett nem sokra rá Rijádból is, azzal fenyegetve, hogy minden Szaúd-Arábia elleni „cselekményre” még nagyobb „cselekménnyel” válaszolnak. Korai még diplomáciai háborút vizionálni, az viszont már ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy a szövetségesek eddig felhőtlen viszonya könnyen megromolhat. Azért egyelőre mindkét fél nagyon óvatosan fogalmazott. Trump is türelemre intett, szaúdi részről pedig beszédes, hogy a reakció egy névtelen forrástól érkezett, ráadásul utána a washingtoni nagykövetségük sietett hálálkodni az Egyesült Államoknak, amiért nem von le elhamarkodott következtetéseket.
Az amerikai elnök azt nem fejtette ki, hogy milyen büntetésre gondol, azt viszont tudhatjuk, milyenre nem: többször világossá tette, hogy a fegyverüzletek befagyasztása nem jöhet szóba. Trump pragmatikus üzletemberként azt jól látja, hogy ha ők akadályokat gördítenének a fegyvervásárlás elé, akkor majd Kína és Oroszország kapva kap az alkalmon. Márpedig nagyon sok pénzről van szó, még akkor is, ha az amerikai elnök által gyakran emlegetett 110 milliárd dolláros üzlet jelentős része valójában egyelőre nem több szándéknyilatkozatnál. Elnöksége alatt „csak” 14,5 milliárd dollárnyi konkrét eladás valósult meg, ráadásul java részét ennek is még elődje hozta tető alá. Mégis, a szaúdi katonai költségvetés évi 70 milliárd dollár körüli, és valóban megvan a szándék, hogy amerikai fegyverekre költsenek. Az sem utolsó szempont, hogy ezt saját pénzből teszik, nem visszaforgatott amerikai segélyekből, mint például részben Izrael vagy Egyiptom.  
Trump esetleg megteheti, hogy olyan szankciókat vezet be, melyek kevésbé érintenék az amerikai gazdaságot. A gond csak az, hogy bármit is tesz, át kellene alakítania teljes közel-keleti stratégiáját. A vejével és tanácsadójával, Jared Kushnerrel együtt kidolgozott Közel-Kelet-politika alapja ugyanis az olajmonarchia, nem véletlen, hogy az elnök első külföldi útja is Rijádba vezetett. Elképzelésük szerint Szaúd-Arábia Washington meghosszabbított kezeként működne a térségben. A terrorizmus elleni harcban, a térségi háborúk megvívásában, az izraeli béketeremtésében, az „arab NATO” életre hívásában. És mindenek előtt Irán ellensúlyozásában. A Trump-adminisztráció elképzelése a síita perzsa államról ugyanis szöges ellentétben áll Barack Obamáéval, aki „integrációval” próbálta megszelídíteni Iránt. Az új amerikai elnök inkább fokozná a nyomást, ebben pedig eddig jó partnerre talált a szunnita Szaúd-Arábiában. Kérdés, ha Rijáddal is összerúgják a port, kire támaszkodhatnak? Főként, miután az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésével egyszer már így is adtak egy fricskát az arab-muszlim világnak, és Tökökországgal sem éppen rózsás a viszony. Közben Szaúd-Arábia nincs egyedül, a 22 tagú Arab Liga, a világ jelentős olajkészletét birtokló Öböl Menti Együttműködési Tanács máris sietett támogatásukról biztosítani őket, és az Iszlám Együttműködés Szervezet is türelemre intett.  
Hogy bármiféle „büntetés” egyáltalán szóba jöjjön, ahhoz először is az kellene, hogy kétség nélkül bebizonyosodjon, Dzsamál Hasogdzsit Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták, és ehhez a szaúdi vezetésnek is köze volt. Erre viszont kevés az esély, így Trump joggal reménykedhet benne, hogy az ügy idővel magától megoldódik, és nem lesz több egy kínos, ám múló botránynál. Rijád közben mindent határozottan tagad, állításuk szerint a történtek mögött Katar lejárató mesterkedése áll. Az információk legfőbb forrása török, - Törökország egyébként Katar egyik fő szövetségese - így elég nehezen rekonstruálhatók hitelesen az események, sok a homályos pont. Fordulópontot jelentene, ha a törököknek tényleg lennének olyan felvételeik, amelyek minden kétséget kizáróan bizonyítják az újságíró meggyilkolását. Egyelőre nem álltak elő ilyenekkel, de elképzelhető, hogy csak nem akarják felfedni kémkedési módszereiket, vagy kivárnak. Ugyanis Rijádnak és Ankarának sem érdeke, hogy hirtelen egymásra borítsák az asztalt, némi közeledés ellenben máris tapasztalható. A szaúdiak nyomozócsoportot küldenek Isztambulba, akik a török hatóságokkal együttműködve vizsgálják ki az ügyet, Recep Tayyip Erdogan pedig állítólag már telefonon beszélt Szalmán királlyal, míg a királyi család egyik befolyásos hercege, Mekka kormányzója Ankarába utazott további egyeztetésre.
Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 20:28