Igazi dobozhálózattá terebélyesedett a pécsi irgalmasok ötlete

Publikálás dátuma
2018.10.16. 09:00

Fotó: Babos Attila / Szabad Pécs
A baranyai megyeszékhelyen leszerelték azt a dobozt, amelybe bárki ételt rakhatott a nélkülözőknek. Az ötlet máshol bevált és terjed.
Az Irgalmasrend 2011-ben szerelt fel egy ételgyűjtő és -osztó ládát az általuk működtetett pécsi kórház kerítésére. A dobozt az adakozó szívű pécsiek megkedvelték, sokan tartós élelmiszert tettek a ládába, míg mások a család megmaradt, ám jó minőségű meleg ételét. A tárolóban lévő ételt bárki kivehette. A rend ötletét országszerte követték, ezért meglepő volt a hír, hogy a pécsi dobozt a közelmúltban leszerelték az irgalmasok. Morvay Imre, a rend pécsi házfőnöke „találta ki” az ételosztó ládát, s hét év elteltével ő döntött annak eltávolításáról is. A Pécsett Pio atyaként tisztelt pap kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a környékbeliek panaszkodtak amiatt, hogy a láda körül gyakran hangosan vitatkoztak az ételre várók, távozáskor pedig szemetet hagytak maguk után. Az is megfigyelhető volt, hogy néhány rászoruló időnként szinte kisajátította a láda tartalmát: ők másokat oda nem engedve mindent kiszedtek, aztán az el nem fogyasztott ételeket eladták másoknak. Mindebből elege lett a rendnek, ezért távolították el a tárolót.
Sokan azt is kifogásolták, hogy bizonytalan volt a dobozba helyezett élelmiszerek minősége. Ezzel találkozott Morvay Imre is, ám arra a rend tagjainak nem volt energiájuk, hogy folyamatosan ellenőrizzék a berakott élelmiszerek állapotát. 
Az ügyben megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hivatal csak az élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásokat ellenőrzi, a civil kezdeményezések esetében csupán javaslatokkal élhet. A NÉBIH szerint jelenleg nincsenek olyan élelmiszer-biztonsági szabályok, amelyek keretet adnának az utcai élelmiszergyűjtő ládák működésének. Emiatt a NÉBIH azt javasolta az ételdoboz üzemeltetőknek, hogy írják ki a láda oldalára a következőket: „Csak tartós és eredeti csomagolásában lévő, hűtést nem igénylő élelmiszereket helyezzenek bele, és bárki, aki onnan fogyaszt, azt csak saját felelősségére tegye.” Morvay Imre megerősítette, hogy a NÉBIH megkereste a rendet az említett ajánlással, a pécsi ládára azonban a javasolt mondatot nem írták ki. Pio atya egyébként úgy véli, hogy a pécsi kezdeményezés a láda leszerelése ellenére is elérte a fő célját: felhívta az emberek figyelmét az adakozás fontosságára és szépségére. Ez valószínűleg így van, mert a pécsi példának - mint fentebb írtuk - számos követője lett az országban. Volt, ahol a pécsihez hasonló panaszok miatt leszedték az élelmiszerosztó dobozt, ám nem ez a jellemző. A tavaly augusztusban - egy baráti társaságból - alakult Re-Formáló Egyesület például Budapesten hét, vidéken pedig harminc ételosztóládát szerelt fel, és ezek jól működnek. Olyannyira jól, hogy két héten belül 40 fölé emelkedik az egyesület dobozainak száma - mondta az egyesület elnöke, Smudláné Fazekas Margit.  A könyveléssel és adószakértéssel foglakozó vezető tájékoztatása szerint komoly energiát fordítanak a ládába helyezett élelmiszerek folyamatos ellenőrzésére. A dobozokra kiírták, hogy ha az adakozók saját maguk által készített ételt hoznak, akkor a csomagoláson tüntessék fel az adomány tartalmát és főzésének-sütésének időpontját. Az egyesülethez több mint kétezer aktivista kötődik, s közülük sokan azzal foglalkoznak, hogy naponta többször odamennek a ládákhoz, és megnézik van-e a berakott ételeken ilyen jelzés. Ha nincs, akkor kiselejtezik az adományt. Ugyanígy tesznek azzal a tartós élelmiszerrel is, amelynek lejárt a fogyaszthatósági ideje. A dobozokra azt is kiírták, hogy a rászorulók háromnál több ételt ne vegyenek ki. Az aktivisták erre is figyelnek, s ha valaki nem vesz tudomást erről az elvárásról, akkor elbeszélgetnek vele, és megkérik, legyen tekintettel sorstársaira. Smudláné nem titkolja, hogy az ő ládáiknál is voltak kísérletek az adományok kisajátítására és a szemetelésre, ám eddig mindenhol sikeresen oldották meg a problémákat. Amúgy az aktivisták tapasztalatai szerint egy-egy tároló naponta 30-60 embert juttat ételhez, s eddig nem kaptak olyan panaszt, hogy a dobozokba elhelyezett élelmiszerektől bárki megbetegedett volna.

Évi másfél milliárdot kap Áder kedvenc alapítványa

Publikálás dátuma
2018.10.16. 08:51

Fotó: Népszava
Az államfő hobbiprojektjének indult, de a kormány is felkarolta a klímavédelmelmet, vagy legalábbis a gondolat népszerűsítését.
„A kormány fontosnak tartja és támogatja a magyar társadalom környezeti problémákkal szembeni érzékenységének növelését” – áll indoklásként abban, a hétfői Magyar Közlönyben megjelent határozatban, amelyben a kabinet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásáról rendelkezik. Az idei évben ez 499 millió forintot jelent, de 2019-től évente már 1,488 milliárd forintot kap az alapítvány. A határozatban nem szerepel, de a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre még tavaly decemberben. Mégpedig abból a pénzből (234 ezer fontból), amit egy Angliába kivándorolt, 2013-ban elhunyt magyar hagyott az államfőre, hogy „fordítsa a pénzt a magyarok javára”. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Martonyi János korábbi külügyminiszter, tagjai pedig Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, illetve Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő.
Szerző

Közpénzből épített gyógyfürdőt vett Mészáros, de nem kér a tb-kártyás betegekből

Publikálás dátuma
2018.10.16. 08:28

Fotó: Németh András Péter
Komoly állami támogatást öltek az Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő Egerszalóki Saliris Restortba. A gyógyfürdő most „üzletpolitikai megfontolásból” nem fogadja a beutalóval érkező betegeket.
Az állami MFB Bankon keresztül közel 11 milliárd forintnyi közpénzt öltek az Egerszalóki Saliris Resortba, ami idén, az állami felszámolótársaságtól, nyomott áron került Mészáros Lőrinchez. A bomba üzlet ellenére a Saliris egy fontos, a szektorban bevett gesztust hagyott figyelmen kívül: nem vállalta, hogy a beutalóval, a társadalombiztosítás támogatásával érkező, beteg embereket is fogadja -írja a 24.hu.  A portál kitér rá, hogy bár (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján) a nagyobb fürdők rendszeresen fogadnak tb-kártyás betegeket, – zömében kevésbé tehetős időseket – a szolgáltatóknak nem kötelező ilyen szolgáltatást fenntartaniuk. Ahogy egy szakértő forrás fogalmazott, ez inkább kimondatlan elvárás:
„Illik vállalni a tb-kártyásokat is, ez a szokásjog. Az állam nem fizet sokat, de aki kártyával jön, az a saját zsebéből is költ szállásra, sokan plusz szolgáltatásokat vásárolnak. Furán is venné ki magát, ha egy elismert gyógyfürdő azt mondaná, hogy a tb-kártyások — jellemzően az idősebb, kevésbé tehetős látogatók — nem kellenek.”

A gesztus még inkább elvárható lenne egy olyan fürdőtől, amit korábban az adózók – nem is kevés – pénzéből tartottak életben. Tavaly december óta hivatalosan is tudható, hogy Mészáros Lőrinc turisztikai portfóliójában landolt a Egerszalóki Saliris Resort Gyógy- és Konferenciahotel, a felcsúti milliárdos tőzsdei cégébe, a Konzum Nyrt.-be idén áprilisban apportálták a  komplexumot. A hozzá tartozó fürdőben azonban nem fogadják el az orvosi beutalókat, csak a saját zsebből fizető vendégek élvezhetik az egerszalóki gyógyvíz áldásos hatásait.A portál kérdésére a fürdő elárulta, hogy üzletpolitikai okokból nem kötöttek szerződést az egészségbiztosítóval, és a jövőben sem tervezik ezt. 
üzletpolitikai okokból nem kötöttek szerződést az állami egészségbiztosítóval, és a jövőben sem tervezik ezt.

Szerző
Frissítve: 2018.10.16. 09:11