Előfizetés

Tízezer ukrán nacionalista vonult fel Kijevben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.14. 21:31
Ukrán szélsőjobbos fiatalok vonultak fel Kijevben egy katonai megemlékezésen, 2018. október 14-én
Fotó: Genya Savilov / AFP
A félkatonai Jobb Szektor és a romák elleni pogromokat tartó C14 neonáci csoport is büszkén menetelt az ukrán fővárosban egy katonai megemlékezésen.
Ukrán szélsőjobbosok tartottak megemlékezést vasárnap Kijevben: a szervezők adatai alapján több mint tízezren vettek részt az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulásának 76. évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson – írja az MTI. 
Az UPA-felvonulás résztvevőinek zöme a Szabadság Párt és a Nemzeti Hadtest (Nackorpusz) zászlai alatt vonul fel, de a szervezők között volt az Ukrán Nacionalisták Szervezte (OUN), a C14 (Szics) a Jobboldali Szektor (PSZ), és részt vett több más veteránszervezet is a megmozduláson.   
Maga a rendezvény rendőrségi jelentések szerint rendbontások nélkül zajlott. Később, a rendezvény vége után jelentette az lb.ua ukrán hírportál, hogy nacionalisták egy kisebb csoportja - a C14 (Szics) és a "Hagyomány és rend" nevű szervezet aktivistái - a kora esi órákban betörtek egy redőnyös ablakot és tűzijátékot dobtak be azon keresztül egy belvárosi épület egyik helyiségébe, amely szerintük a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus irodája. A ház falára "dicsőség a népnek", "halál az ellenségre" feliratokat festettek. 
A résztvevők hazafias és nacionalista jelszavakat skandáltak, tűzijátékokat gyújtottak meg. A Majdanhoz, azaz a Függetlenség teréhez érve egy perces néma csenddel adóztak a donyec-medencei fegyveres konfliktusban elesettekért. A menet a belvárosban lévő Európai téren ért véget, ahol az összegyűltek koncerttel ünnepelték meg az évfordulót.  Sajtójelentések szerint hatezer rendőr vett részt a vasárnapi kijevi rendezvények biztosításában.      

Hazafias lincselők és renegát csempészek

A felvonuláson részt vevő C14 neve onnan lehet ismerős, hogy több, cigányellenes pogromot és támadást is magukra vállaltak az utóbbi hónapokban Kijevben és Lembergben; az egyik ilyen támadás során kárpátaljai cigányok táborát verték szét, egy 23 éves férfit pedig halálra késeltek – a szervezet nem mellesleg veszélyként tekint a kárpátaljai magyarokra is. Nehézsúlyú bűnözők vannak a Jobb Szektor soraiban között is. A paramilitáris szervezet fegyveresei 2015-ben Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő  testőreivel, majd rendőrökkel keveredtek tűzharcba, egy, vélhetően a csempészet ellenőrzéséről szóló vita után. A lövöldözésben ketten meghaltak, tizenegyen megsérültek, közöttük civilek is.

Újságírógyilkosság: ha Trump követ dob, az arab királyság sziklát ígér válaszként

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.10.14. 20:21
SZALMÁN KIRÁLY ÉS FIA, MBS - Népszerűek a szaúdiak körében, pedig kikezdték a hagyományokat FOTÓ: AFP
Veszni látszik a Washinton és Rijád közeli jó viszony: Amerika egy zsurnaliszta sorsát tudakolja, válaszképpen Szaúd-Arábia kommunikációs kardozásba kezdett.
Nyíltan szembeszegült az Egyesült Államokkal a szaúdi vezetés, miután Donald Trump "súlyos büntetést" helyezett kilátásba arra az esetre, ha bebizonyosodik, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Jamal Khashoggi amerikai száműzetésbe vonult, ismert szaúdi rendszerkritikus újságírót.  A "sivatagi királyság" hírügynöksége meg nem nevezett hivatalos rijádi forrásnak olyan kijelentést tulajdonított, hogy minden, hazájuk ellen irányuló cselekményt "még nagyobb cselekménnyel" fognak megválaszolni. Szaúd-Arábia - írta a hírügynökség - visszautasít minden olyan kísérletet, amivel ártani akarnak neki, legyen az fenyegetés, gazdasági szankció elrendelése, politikai nyomásgyakorlás vagy pedig hamis vádak ismételgetése. Khashoggi október 2-án bement az isztambuli szaúdi konzulátusra, hogy török menyasszonyával tervezett házasságához megkérje a szükséges hivatalos iratokat. Azóta nyoma veszett, senki sem látta távozni az épületből. A török kormányzat - titkosszolgálati értesülésekre hivatkozva - azt sejttette az elmúlt napokban, hogy az újságírót szaúdi ügynökök, akik kifejezetten erre a napra érkeztek Isztambulba, az épületben megkínozták, meggyilkolták és feldarabolták. Rijád tagadja a vádat. Az Egyesült Államok érintettségét az ügyben növeli, hogy Khashoggi a Washington Postnak is rendszeresen írt cikkeket.  

Belassult Macron elnök a kormány kigyúrásába

Várkonyi Tibor
Publikálás dátuma
2018.10.14. 20:00

Fotó: Asatur Yesayants Sputnik / AFP
Bár a francia államfő szombat estére ígérte a kabinet átrendezését, ám erre legalább hétfőig kell várni.
Kiszivárogtatások szerint Édouard Philippe kormányfő az Élysée-palota népszerűségét igyekszik megnyirbálni. Kettős hatalomra törekszik, mindenben keresztbe tenne az állam legmagasabb rangú vezetésének. Úgy látszik azonban, kényszerű kompromisszum zavarja meg az igen nagyon remélt kibontakozást. Párizsban több mondott le Gérard Collomb belügyminiszter, heves belső kormányviták miatt. A történtek kárvallottja az államfő. Collomb és Macron között mind gyakoribbak voltak a nézetkülönbségek amiatt, mert Macron – amint Collomb újságíróknak elmondta - nem tűrte, ha ellentmondanak neki, illetve azért is, mert a köztársasági elnök jellegzetes párizsi, a volt belügyminiszter viszont „vidéki”, tősgyökeres lyoni. A kormányban legalább fél tucat komoly konfliktus volt, a hajdani miniszter azért távozott, mert nem viselte el a zaklatott főnöki stílust. Még augusztusban mondott le a népszerű környezetvédelmi miniszter, Nicolas Hulot, szeptember elején pedig Laura Fessel sportminiszter. Helyettesítésük mintha nem lenne sürgős az elnöknek. Jerevánban tartották a frankofon országok találkozóját, ahol Macron közölte, örmény földről hazatérve teszi közzé az új kormánylistát. Ez maradt el, eléggé váratlanul. A háttérben érdekes nemzetközi vonatkozások is felfedezhetőek. Macron mögött áll több uniós ügyekben elkötelezett nyugat-európai kormányzat már csak azért is, mert komoly megmérettetésre kell felkészülni jövő májusban az európai parlamenti választáson a nacionalista populistákkal szemben. Az sem közömbös, hogy a meggyengült Angela Merkel milyen mértékben tudhat ismét fölzárkózni párizsi diplomáciai szövetségeséhez. Ennek fényében még nagyobb a szerepe a Szajna-parti kormányátalakításnak, kérdés, sikerülnek-e Macron „izmosítási kísérletei”, vagy a párizsi belpolitikai közjáték súlyosabb konfliktusokat is magukkal von majd. A baloldali L’Obs heti magazin azt tartaná erősen kívánatosnak, ha Philippe kormányfő befolyása jobban érvényesülne, kissé megnyirbálnák az Élysée túlzott magabiztosságát. Már csak azért se közömbös, hogy ez miként alakul, mert kiderítheti, hogy a nagyvilág éppen a fenyegetett demokrácia visszahódításának küzdelmében helyt áll-e a fanatikus ellenerők gonosz rohamának? Eléggé elszánt lesz-e a jelenleg még váratlanul alakult francia viszonyok kiigazítása az antidemokratikus rohamok közömbösítésére?