A nagyoknál talán túlélhet a cafeteria

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:29

Fotó: Tóth Gergő
Főként a nagyvállalatoknál maradhat meg jövőre is a munkavállalókat bevonzó cafeteria. A továbbra is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya a legelterjedtebb.
Lebegteti a kormány, megmaradhat-e esetleg mégis jövőre a SZÉP-kártyán kívül más cafeteria-elem kedvezményes adózása is, illetve pontosan mikortól csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. A munkavállalói és a munkadói oldallal folytatott legutóbbi tanácskozáson a kormány képviselője legalábbis nem adott egyértelmű választ ezekre a kérdésekre, holott ezen ismeretek birtokában lehet csak konkrét számokkal készülni a novemberben kezdődő bértárgyalásokra. A helyzet hasonló ahhoz, mint ahogyan a kormány az új lakások kedvezményes áfájáról kommunikált. Bár a jogszabály egyértelműen kimondta: az 5 százalékos kedvezményes kulcs 2019 végén megszűnik, az ingatlanpiacon a ködösítő kormányzati kommunikációnak köszönhetően élt egyfajta bizakodás – és egy abból következő bizonytalanság - a hosszabbítás iránt. Egészen a választások utánig, amikor is Varga Mihály pénzügyminiszter végre egyértelműen kijelentette: 2020-tól megszűnik a kedvezmény. A cafeteria ügyében hasonló ködösítés zajlik: pár napja a kormányközeli Magyar Idők számolt be arról, hogy bizonyos béren kívüli juttatási elemek megtartásáról még tárgyalhat a kormány. Az adótörvények nyári módosítása ugyanakkor egyértelműen fogalmaz: jövőre a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) különböző „zsebeibe” adott juttatásokon kívül az összes többi cafeteria-elem eddigi kedvezményes adózása vagy adómentessége megszűnik. A szakszervezetek viszont azt szeretnék elérni, hogy az öngondoskodáshoz, a családhoz és a mobilitáshoz köthető juttatások adókedvezményei maradjanak meg. Ezzel kapcsolatos javaslatukra a nyári parlamenti szavazás előtt kedvező kormányzati reakciók érkeztek, háttérszámításokat ígértek. Varga Mihály pedig úgy nyilatkozott: a parlamenti vita során még módosulhat a kormányzati elképzelés. Nem módosult: a kormánypárti képviselők változtatás nélkül szavazták meg a cafeteria adókedvezményeinek jelentős szűkítését. Mindez a munkavállalók csaknem felét érinti: a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy
2 millió
kap jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb elemzése szerint a 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások 88 százaléka nyújt dolgozóinak legalább egy cafeteria-elemet. A legelterjedtebb juttatási forma a helyi utazási támogatás, illetve az Erzsébet-utalvány: ezeket a cégek több mint fele adja. A felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonban lévő cégek biztosítanak dolgozóiknak cafeteriát, és ez a kör emelte a legnagyobb arányban az idén a juttatások összegét. Mindez azért fontos, mert a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben a béren kívüli juttatások versenyelőnyt jelenthetnek a munkaerőért folytatott harcban. Erre az előnyre tehát eddig is főként a nagyvállalatok tudtak szert tenni, az adókedvezmények megszüntetésével pedig ez még inkább így lesz. A cafeteria-termékeket kínáló Edenred Magyarország kutatása szerint a cégek kétharmada ugyanis a munkaerőhiány miatt az adókedvezmények megszüntetése ellenére is megtartja eddigi cafeteria rendszerét, és az adóváltozások okozta tehernövekedést is átvállalja. Ezt azonban a hazai kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb lesz megtenni, hiszen már a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is komoly nehézségeket okozott ebben a szférában. A cafeteria jövőjét illetően kevésbé bizakodó Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A következő egy-két évben még szerinte is megtartja a cégek többsége a béren kívüli juttatásokat, már csak azért is, mert a legtöbb helyen ezt kollektív szerződés rögzíti. Azt ugyanakkor kevésbé hiszi, hogy a cégek zöme átvállalná a növekvő terheket. Ha viszont a dolgozóknak a cafeteria adózási szempontból ugyanannyiba kerül majd, mint ha bért kapnának, akkor előbb utóbb bért fognak kérni, hiszen azt arra költhetik el, amire szeretnék. Ezzel viszont elvész a cafeteria társadalompolitikai célja: például a dolgozók egészségének megőrzésére, a nyugdíjcélú megtakarításokra, vagy a munkaerőpiaci mobilitásra való ösztönzés. A szakszervezetek éppen ezért javasolták, hogy az öngondoskodást, a mobilitást ösztönző juttatások, illetve a családhoz köthető támogatások adókedvezménye maradjon meg. A javaslathoz a munkáltatók is csatlakoztak – mondta Kordás László, hozzátéve: kormány képviselője azonban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén sem adott egyértelmű választ, se elutasító, se támogató nem volt az elképzeléssel kapcsolatban. A cafeteriával kapcsolatos nyitott kérdések tisztázása ugyanakkor szerinte elengedhetetlen a bértárgyalások megkezdéséhez, csakúgy, mint a szocho-csökkentés időpontjának egyértelművé tétele. A munkaadók a járulékcsökkentés révén visszamaradó összegekből fedeznék a béremelést, de a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban  nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének. Az eddigi kormányzati nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. A két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében ugyanis akkor csökken a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg.

A nagyvállalatok SZÉP-kártyát, a kicsik bérletet adnak

A jövőre is adókedvezménnyel adható SZÉP-kártya juttatások a nagyvállalatok körében a legelterjedtebbek, a kisebb cégek inkább helyi bérletet és Erzsébet utalványt adnak dolgozóiknak – derül ki a GVI felméréséből. A nagyvállalatoknál egyébként is gyakoribb a cafeteria: míg a 20–49 fő közötti vállalkozások 74 százaléka ad az idén cafeteriát, addig a 250 főnél nagyobb vállalatok 95 százaléka. Az összegeket a cégek harmada emelte: a 250 fő feletti cégek 38, a 20-49 fős cégek 25 százalékos arányban. Összességében a cégek kétharmadánál dolgoznak nem helyben lakó munkavállalók, az ingázást az érintett vállalkozások 85 százaléka támogatja cafeteriával: ebben is a nagyvállalatok járnak az élen. A többség bérletet ad, de a cégek harmada szervezetten utaztatja is dolgozóit, 5 százalékuk pedig lakhatási támogatást vagy munkásszállót biztosít.   

Szerző

Seszták köre nyithatja meg az utolsó kaszinót

Publikálás dátuma
2018.10.15. 07:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy győri ügyvéd lehet Magyarország második legnagyobb kaszinótulajdonosa.
A cégadatok szerint 100 millió forint jegyzett tőkével 2018. február 7-én alakult meg győri székhellyel a Casino Win Miskolc Kft., melynek főtevékenysége szerencsejáték, fogadás. Tulajdonosa a győri és pécsi kaszinók koncesszióját is elnyerő Treff-Klub Kft. – írja az mfor.hu. A portál szerit – bár a koncessziós szerződés még nem jelent meg a kormany.hu-n – minden jel arra utal, hogy a Rákosfalvy Zoltán által tulajdonolt Treff-Klub viheti a miskolci kaszinót is. Mint írják, egyrészt ezt erősítik meg a piaci információk, másrészt a Rákosfalvyék által nyitott első, győri egységért a Casino Win Kft. felel, a pécsiért a Casino Win Pécs – így pedig nem megalapozatlan a következtetés, miszerint Miskolcon a Casino Win Miskolc nyit kaszinót. A miskolci kaszinóval Rákosfalvy Zoltán a második legnagyobb kaszinótulajdonos lehet Magyarországon. A Casino Win Miskolc ügyvezetője a kisvárdai Kruppa Zsolt András, akinek felesége Seszták Miklós feleségével közös vállalkozásban volt érdekelt. Kruppa a teljes kaszinóbirodalom irányítója, hiszen a miskolci egység mellett az anyacég, a Treff-Klub Kft., valamint a győri kaszinót működtető Casino Win Kft., és a pécsi egységért felelős Casino Win Pécs Kft. ügyvezető igazgatója is. A portál felidézi, hogy a Treff-Klub Kft. tulajdonosa a győri önkormányzat ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, aki sajtóhírek szerint korábban a Fidesz-frakciónak is dolgozott. A Treff-Klub egyébként nem új társaság, Rákosfalvy előtt Zámbó Istváné volt a cég, aki korábban Kisvárda alpolgármestere, önkormányzati képviselője volt. A kormány 2012-ben forgatta fel a szerencsejáték-piacot, koncessziós jogokhoz kötve összesen 11 kaszinó működhet jelenleg Magyarországon. Tíznek már megvan a működtetője. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 15:02

Lapátra tett cégvezető, lapító államtitkár: tovább gabalyodik az MVM-ügy

Publikálás dátuma
2018.10.15. 06:35

Egy visszavont nokiás dobozzal intézkedő ember, egy volt kabinetfőnök, és több tízszeres túlárazás - javában tart a takarítás az állami cégnél.
Távozik Lazarovits Márk az MVM Informatika éléről – derül ki az állami energiacsoport számítástechnikai leányvállalata internetoldaláról. Az új vezér a régi, Székely Attila, aki 2010-től tavalyig töltötte be ugyanezt a posztot. Egy később visszavont vallomás szerint egy másik cég vezetőjeként 2010 előtt Lazarovits Márk küldetett volna 15 millió forintot egy nokiás dobozban Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. Mostanság pedig az MVM Informatika azért került a figyelem központjába, mert nem ez a cég valósította meg azt a valós értéken legfeljebb százmilliósra becsülhető, úgynevezett termelésfelügyeleti (ktm-) rendszert, amit az MVM ötmilliárd forintért újonnan alapított svájci leányvállalatuktól, az MVM International AG-tól vett meg. Ugyanerre a célra alkalmas lett volna az MVM Net is, amit – legalábbis honlapjuk tanúsága szerint – továbbra is Lazarovits Márk irányít. Igaz, értesülésünk szerint napirenden szerepel a két informatikai leányvállalat összevonása. Eközben a szocialista Mesterházy Attila újabb, az MVM-botrány részleteit boncolgató kérdésözönére adott újfent kitérő válaszokat Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nevében helyettese, Fónagy János. Arra a kérdésre, hogy az ügyben mely vizsgálatok fejeződtek már be, milyen eredménnyel és kiket találtak felelősnek, illetve mely eljárások zajlanak, Fónagy János annyit üzent: a folyamatba neves külső és belső szakértőket vontak be, de a teljes körű lezárásig felelősségteljes következtetések nem vonhatóak le. Az államtitkár friss levelében az előzőnél némiképp visszafogottabb lelkesedéssel áll ki a beszerzett rendszer hasznossága mellett, mondván, annak költségcsökkentő hatása egyelőre nem számszerűsíthető. Azt a választ, hogy az AG a „svájci jog alatt szerződött partnereket” vont be, valószínűleg arra szánták válaszul, hogy a svájci leányvállalat milyen társaságoktól szerezte be a terméket. Ama kérdésekre, hogy a rendszert miért nem az MVM informatikai munkatársai vagy leányvállalatai szerelték fel, mi a nevük a beszállítóknak, illetve mely szerződéseket jegyezte az MVM International AG akkor aláírási joggal rendelkező igazgatója, Mihalovics Péter - Seszták Miklós, az MVM-et egykor felügyelő fejlesztési exminiszter akkori kabinetfőnöke -, Fónagy János (aki akkortájt Seszták Miklós parlamenti államtitkára volt) nem reagált.
Szerző
Témák
MVM korrupció