Orbán sem tudta, hogy az őt reptető Garancsit fogja majd díjazni

Publikálás dátuma
2018.10.12. 22:06
Orbán Viktor és Garancsi István a felcsúti focistadionban, 2017.augusztus 24-án
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A miniszterelnök szóvivője ezzel magyarázta a döbbenetes egybeesést, hogy Orbán Viktor a Market Zrt. fejének adta át csütörtökön az év vállalatának járó díjat.
Mint mi is megírtuk, a kormányfőt luxus magánrepülővel fuvarozó Garancsi István cégét választották az év vállalatának a Figyelő Top200 gálán, az ezzel járó elismerést pedig – meglepetés következik – Orbán Viktor adta át a Market Zrt. vezérigazgatójának, vagyis Garancsinak.
Az RTL Klub próbált utána járni annak, hogyan történhetett mindez: Havasi Bertalanhoz, a miniszterelnök sajtófőnökéhez fordultak, aki szerint Orbán már azelőtt elfogadta a díjátadós felkérést, hogy tudta volna: a Market Zrt. lett az év vállalata a szakmai zsűri döntése alapján. Bár Garancsi tízmilliárdokat kaszál az állami megrendeléseken,  Havasi szerint nem történt összeférhetetlenség. Így gondolja ezt Orbán Viktor is, aki saját hivatalos életrajzát is meghazudtolva azt mondta a parlamentben a magángépes reptetésről:
„Harminc éve így mentem. Jövő héten is így megyek, azután is így fogok menni.”

Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 22:07

Rendőrök videózzák majd a hajléktalanok lefoglalt rongyait

Publikálás dátuma
2018.10.12. 20:03

Fotó: Bohanek Miklós
Az utcán élők ingóságairól kép- és hangfelvételt is kell készíteni, hogy az „elkövető” visszakaphassa azokat. Az éjjeli menedékhelyeken 25-en kaphatnak egy szobát, a személyes tér minimuma pedig 3 négyzetméter lesz - pont, mint a börtönben.
Ha eddig nem jelentett a rendőröknek idegtépő napi pluszmunkát a hajléktalanok vegzálása, most már biztosan azt fog: október 15-étől nem csak a fedél nélkülieket, de azok holmijait is el kell tüntetni az utcáról – az ingóságok elszállítása előtt a járőrök viszont jegyzőkönyvet, kép és hangfelvételt is készítenek majd a lefoglalt tárgyakról, hogy az utcán élő „elkövető”, ha igényli, később visszakaphassa azokat.
Mindez a pénteki Magyar Közlönyben olvasható, ami több kormányrendelettel is pontosítja-árnyalja  a hajléktalanság tilalmát. Orbán Viktor hagyta jóvá például a rendeletet, hogy a lefoglalt, de tárolhatatlan (romló, bomló) holmikat megsemmisítsék, ami viszont megmarad, az vagy a helyi önkormányzat, vagy a rendőrség raktározza el. Kérdés, hogy a járőrök hány pokrócot, sapkát, könyvet fognak valóban lajstromba venni, vagy– az ügyet gyorsan lezárva – mit küldenek majd „tárolhatatlan” megjegyzéssel az égetőbe.
Kásler Miklós humán miniszter kormányrendelete a nappali és éjszakai melegedők, hajléktalanszállók nyitvatartását hosszabbítja meg (8-18 és 18-8 óráig) gyakorlatilag nonstop elérhetőséget biztosítva. Kásler arról is rendelkezett, hogy 
a menedékhelyeken legfeljebb 25 hajléktalant helyezhetnek egy szobába, egy hajléktalanra pedig legalább három négyzetméter nagyságú lakóterület jut – pont annyi, mint egy börtönben jár a fogva tartottaknak.

A komfort adott lesz: a 25 személyre jut majd egy fürdőszoba és egy vécé, legalábbis a rendelet szerint.  Beszédes az is, hogy „személyes gondoskodást nyújtó” szociális intézményekről szóló törvény eredetileg más számokkal dolgozott: az átmeneti szálláshelyeken legfeljebb 15, az éjjeli menedékeken maximum 20 rászoruló alhatott egy szobában, és csak idősszakos bővítés esetén engedte meg a 25 fős teltházat. A Kásler-féle módosítás viszont csak a legnagyobb férőszámot hagyta meg - így lehet még plusz tíz főt bezsúfolni  ugyanabba a terembe, a humánum és a szociális érzékenység jegyében.
A kormány idén egy 300 milliós tartalékkeretet kínál a hajléktalanellátás feladataira – erről büszkén számolt be Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára is, aki szerint a kormányzati szigorítás éppen a fedél nélküliek méltóságát szolgálja. A közlönyből viszont az is egyértelműen kiderül, hogy a pluszforrásnak már megvan a helye: 225, 2 milliót jó eséllyel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kap majd, hogy fővárosi és vidéki önkormányzatok támogatásával felfejlessze „első befogadóhely” programját. 
Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 20:12

Nem akarnak támadás áldozatai lenni, ezért mondtak le a vezető beosztású magyarok

Publikálás dátuma
2018.10.12. 19:21
Fokozottan őrzik a rendőrséget Munkácson a robbantások óta A SZERZŐ FELVÉTELE
A kettős állampolgárságról szóló ukrán szabályozás ellentmondásos, és a szélsőséges szervezetek nem ismernek pardont.
A beregszászi magyar konzulátuson az állampolgársági eskütételről közzétett rejtett videós felvétel után a Mitvorec szélsőjobboldali szervezet listázni kezdte a szerintük hazaárulónak számító magyar-ukrán kettős állampolgárokat, nyilvánosságra hozta személyes adataikat is, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig hazaárulás bűntette miatt kezdett nyomozni. A Mitvorec által listázott személyek félnek, mert már történt olyan eset, hogy az általuk nevesített „ellenség” támadás áldozata lett. Máris több olyan vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását, akiknek adatai megjelentek a weboldalon. A Mirotvorec csütörtökön azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát, az abban szereplők adatait, de több ukrán szakértők is inkább ukrán hátterű, vélhetően SZBU segítséget, sejt a háttérben. A szélsőséges szervezet arra nem adott magyarázatot, hogyan került és miért ez az adatbázis az orosz szolgálatokhoz. Pavlo Klimkin külügyminiszter pénteken alaptalannak nevezte a hazaárulás vádját a kárpátaljai magyarokkal szemben, és azt mondta, a kettős állampolgárság kérdését úgy kell megoldani, hogy ne szenvedjenek kárt azok, akiknek már két útlevelük van. E célból ma, október 13-án Ungvárra látogat, hogy tárgyaljon a kárpátaljai magyarság vezetőivel. Múlt héten Klimkin arról beszélt, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy büntetőjogi felelősségre vonják azokat az orosz állampolgársággal rendelkező ukrán állampolgárokat, akik az ukrán mellett más országok állampolgárságát is birtokolják. A hatályos ukrán törvények ellentmondóak. Az állampolgársági törvény egyik cikkelye rögzíti, hogy elveszíti az ukrán állampolgárságot az, aki saját akaratából felveszi más állam állampolgárságát, ám egy másik cikke előírja, hogy ha egy ukrán állampolgár felveszi más ország állampolgárságát, vagy más állam polgára ukrán állampolgárságot szerez, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyában kizárólag ukrán állampolgárnak tekintendő.  Az alkotmány 25. cikke viszont leszögezi: senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától és attól a jogától sem, hogy állampolgárságát szabadon megváltoztassa.
Szerző