Székely László betege: Egyre veszélyesebb a tágulat, idegőrlő, hogy nem tudom, megműtenek-e

Publikálás dátuma
2018.10.12. 18:26

Fotó: AFP
Három hete semmilyen információja nincs arról a páciensnek, mikor operálják - és legfőképpen: ki hajtja végre a beavatkozást.
„Én lennék a három közül az egyik beteg, aki vártunk volna Székely doktorra”- mondta Székely László páciense az ATV Híradójának. „Pont a két nappal előtte, mielőtt a műtétemre került volna sor, akkor történt a kirúgása”- kesergett a beteg, akinek azóta semmilyen információja nincs a műtétjével kapcsolatosan. "Egyre veszélyesebb a tágulat, jó lenne vagy jó lett volna minél hamarább ezt a beavatkozást elvégezni   Idegőrlő ez a három hét, lassan az ember idegrendszerét teljesen felőrli, hogy semmit nem tud. Mással nem szeretném megműttetni magam, hisz ezt a speciális műtétsorozatot ő és csak ő tudná elvégezni.”
Székely László szerint ijesztő korábbi betegének helyzete, különösen tudva, hogy mi történt egyik társukkal. A szívsebész sérelmezte Híradónknak, hogy nem kérdezték meg a vizsgálat során. Mint ismert, a Nemzeti Népegészségügyi Központ folytat vizsgálatot a meghalt beteg ügyében, melyről annyi már kiderült, hogy a GOKI hibázott. Az országos tisztifőorvos, Kovács Attila néhány napja az ATV Egyenes beszédben elmondta, mindig intézményeket vizsgálnak, nem alkalmazottakat, ezért nem kérdezték meg az ügyben Székely Lászlót. Hozzátette azt is: a kórházakban elérhető dokumentációkból és az intézményvezető nyilatkozatából dolgoznak ilyenkor, a panaszos felet sem szokták meghallgatni. Kásler Miklós felkérte továbbá Kollár Lajos érsebészt is egy szakmai vizsgálatra. Ő azt mondja, kiváló sebésznek tartja Székely Lászlót - azonban nincs összefüggés a szívsebész felfüggesztése és páciensének halála között. Székely László azonban biztos benne, hogy az elhunyt beteg életét befolyásolta, hogy az utolsó pillanatban nem tudta, mi lesz vele.
Szerző
Frissítve: 2018.10.12. 18:42

Senki nem találja a Kásler által bemondott pályázatot

Publikálás dátuma
2018.10.12. 18:10

A miniszter a Petőfi Irodalomi Múzeum új főigazgatójáról beszélt, a jelek szerint mérsékelten megalapozottan.
Pályázatot írtunk ki, és az lesz a nyertes, akinek a munkáját a szakmai bírálóbizottság a legjobbnak ítéli - nyilatkozta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter a Magyar Időkben, arra a kérdésre válaszolva, ki lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatói posztjáról eltávolított Prőhle Gergely utódja. Csakhogy ilyen pályázat, írja az Index, legalábbis nyilvánosan, a miniszter szavaival ellentétben nem létezik. Nincs nyoma a kormány honlapján, sem a közszféra állásportálján, a Közigállás.hu-n. A múzeum gazdasági vezetői posztjára 2017 végén kiírt pályázat például megtalálható a kormány honlapján, de újabb, főigazgatói pályázat nem. Az Index levélben fordult a minisztérium sajtóosztályához is a pályázattal kapcsolatban, de reggel óta nem kapott választ. A Petőfi Irodalmi Múzeum sajtóosztálya pedig azt üzente: "Köszönjük az érdeklődést, de mi is csak annak az információnak vagyunk a birtokában, aminek Ön. A főigazgatói pályázat kiírására az EMMI az egyedül jogosult szerv. Az EMMI weboldalán és a közigállás.hu oldalon mindenképpen meg kell majd jelennie a pályázatnak. De ez a normál ügymenet, minden eddigi ilyen esetben is így történt." A Népszava számos alakalommal kérdezte a tárcát, mikor és milyen pályázat segítségével szeretné megtalálni Prőhle utódját, de a tárca ebben az esetben is hallgatott.
Szerző

Újabb tanársztrájk jöhet, ha a kormány nem hajlandó lépni

Publikálás dátuma
2018.10.12. 16:02

Fotó: Népszava
Elege van a pedagógusoknak az ingyenmunkából és a túlterheltségből
Aláírásgyűjtést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozó munkavállalók körében azzal a céllal, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése, és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét – jelentette be pénteken Szűcs Tamás PDSZ-elnök. Petíciójukban négy pontban fogalmazták meg a célok megvalósulásához minimálisan szükséges követeléseket.
  • Állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a Közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára
  • A Munka törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján járó többletmunkát minden esetben fizessék ki a munkáltatók
  • Legalább 50 százalékos illetményemeléssel rendezzék az oktatásban közalkalmazotti bértábla alapján besorolt munkavállalók bérét
  • A pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap automatikusan kövesse a mindenkori minimálbért úgy, ahogy azt az eredeti jogszabály előírta
Mindezzel arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy a pedagógusok munkaterhelése a 2011-es Köznevelési törvény bevezetését követően átlépte a határt, ami után már nagyon nehéz rekreációra képes, munkáját teljes értékűen ellátó munkaerőről beszélni. A köznevelési intézményekben megnövekedett az ingyenmunka mértékére (például előfordul, hogy túlóra vagy helyettesítési pénzt sem kapnak a tanárok – a szerk.) az oktatásban dolgozók anyagi elismertségének hiánya pedig egyre nagyobb gátja a minőségi munkának, az utánpótlásban jelentkező gondok rendezésének, s mindez végső soron a jövő nemzedékeit, gyermekeink, unokáink jövőjét fenyegeti a szakszervezet szerint.  – A ki nem fizetett túlmunkák esetében bírósági keresetek beadására buzdítjuk tagjainkat, kollégáinkat, s bejelentjük, hogy a szakszervezet vezető tisztségviselői, az országos választmány tagjai közül többen, összehangoltan fogjuk benyújtani e tárgyban a 3 évre visszamenőleg megfogalmazott igényeinket ­– közölte az elnök. Hozzátette: a PDSZ adott esetben a polgári engedetlenség eszközével is élni kíván. Amennyiben a fenti akciók nem vezetnek eredményre a következő időszakban, a PDSZ a szakszervezetek legerőteljesebb eszközével, a sztrájkkal is élni fog.
Szerző