Hillary Clinton: Magyarországon már nincs demokrácia

Publikálás dátuma
2018.10.09. 17:26
Hillary Clinton Oxfordban, Orbán Viktor tanulmányainak színhelyén bírálta az illiberalizmust
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Egy oxfordi konferencián esett neki a brit konzervatívoknak a demokrata politikus, amiért az Európai Parlamentben nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. A magyar kormány válasza: Soros György.
Élesen kirohant Theresa May és a toryk ellen Hillary Clinton egy, az oxfordi egyetemen megrendezett konferencián. Az amerikai politikus az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 70. évében bírálta a brit konzervatívokat, amiért a EP-képviselőik nem szavazták meg a Sargentini-jelentést, és ezzel „elmulasztották cenzúrázni” Magyarország autokratikus vezetőjét, Orbán Viktort – írja a The Guardian.
Hillary Clinton szerint a Theresa May vezette konzervatívok jócskán eltávolodtak a Winston Churchill vagy Margaret Thatcher által kijelölt úttól. „Csüggesztő látni, ahogy ahogy a konzervatívok valóságos pajzsot tartottak Orbán Viktor elé, védve őt a szankcióktól (…)
„Magyarország és Törökország már nem demokratikus államok, csak illiberálisok.”

„Bízom benne, hogy az EU képes lesz ellenállni annak a visszafejlődésnek, amit a keleti régiókban láthattunk” -mondta a demokrata képviselő.
A brit konzervatív EP-képviselők arra hivatkozva nem támogatták a Sargentini jelentést, hogy az kontraproduktív és hazájában csak tovább erősítené Orbán Viktort – döntésüket azonban sok kritika is érte, a nagy-britanniai zsidó és muszlim érdekvédelmi szervezetek is tiltakoztak miatta.
Clinton többek között Vlagyimir Putyint és a kínai Xi Jinpinget is kiosztotta önkényuralmi rendszerük miatt – mint mondta, nekik tudható be, hogy a világ politikailag ma legalább olyan megosztott, mint a II. világháború lezárása után. Oroszországot kiberhadviselése miatt is kárhoztatta, és azért, mert háttérmunkájukkal hatottak a Brexit, valamint az amerikai elnökválasztás folyamatára is.
Nem mellékes tény, hogy Hillary Clinton ott tartotta meg előadását, ahol – a Pembroke College hallgatójaként – Orbán Viktor 1989-ben Soros-ösztöndíjjal tanulhatott.

Ehhez képest is ironikus, ahogy a magyar kormány reagált a felhozott vádakra: Kovács Zoltán kormányszóvivő MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában bukott politikusnak nevezte Clintont, akinek vesztes kampányát Soros György is finanszírozta.
Kovács Zoltán szeirnt Clinton „Soros bevándorláspárti politikáját képviseli, ezt a politikát a legutóbbi választásokon a magyar és az amerikai választok is elutasították”. A kormányszóvivőnek annyiben igaza lehet, hogy Soros György valóban támogatta Hillary Clinton kampányát, – akárcsak Orbán tanulmányait – a politico.com szerint pedig 8 millió dollárt is küldött a demokrata jelöltnek az amerikai elnökválasztási hajrában.
Szerző
Frissítve: 2018.10.11. 09:32

Timmermans is átvenné Juncker helyét

Publikálás dátuma
2018.10.09. 17:20

Fotó: WIKTOR DABKOWSKI / AFP
Andrea Nahles, az SPD elnöke támogatja az EB alelnökének jelölését.
Az Európai Bizottság holland nemzetiségű alelnöke, Frans Timmermans készen áll arra, hogy induljon az Európai Bizottság elnökségéért – írja a Politico. Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke bejelentette, hogy támogatja Timmermans jelölését. A portál szerint Nahles egy október 5-ei keltezésű levélben kifejtette: meggyőződése, hogy Timmermans egységesíti és megerősíti az európai pártcsaládot, és az EP-választásokon egy erős közös eredményt fog biztosítani. Mint megírtuk, az Európai Bizottság jövő ősszel megüresedő elnöki tisztére már többen ringbe szálltak. Az Európai Néppártot (EPP) követően a PES is korán bekapcsolódott: Manfred Weber bajor keresztényszocialista EP-képviselő és európai néppárti frakcióvezető után, a szlovák szocialista Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be, hogy megpályázza az EU legfontosabb tisztségét. Őt követve gyorsan bejelentkezett a szintén szocialista Christian Kern, egykori osztrák kancellár. Várható, hogy az események mostantól felgyorsulnak, és más európai pártcsaládok is kampánymódba kapcsolnak.     Az európai szocialisták egy intenzív kampány végén, december eleji lisszaboni kongresszusukon választják majd ki vezető jelöltjüket, akit a brüsszeli zsargon német kifejezéssel Spitzenkandidatnak hív. Az év utolsó hónapjára előreláthatólag a többi pártszövetség is meg fogja nevezni legfőbb esélyesét. Egyáltalán nem biztos ugyanakkor, hogy a csúcsjelöltek közül került ki a Bizottság következő elnöke, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy a tagállamok vezetői még egyszer nem akarják kiadni a kezükből a jelölés jogát. Más kérdés, hogy az Európai Parlament jóváhagy-e egy olyan elnököt, akit nem ebben a rendszerben jelölnek.
Szerző
Frissítve: 2018.10.09. 17:22

Lemondott az amerikai ENSZ-nagykövet

Publikálás dátuma
2018.10.09. 16:29

Fotó: MOHAMMED ELSHAMY / ANADOLU AGENCY / AFP
Nikki Haley utódját két-három héten belül nevezik meg.
Váratlanul lemondott Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet – írta amerikai médiajelentések alapján a BBC. A hírről az Axios hírportál számolt be elsőként, hozzátéve, hogy az amerikai elnök elfogadta a lemondást. Eleinte csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy Trump kedden találkozott Haley-vel az Ovális Irodában. Az amerikai elnök Twitter-bejegyzésében egy „nagy bejelentésről” írt. Sajtóértesülések szerint a hír sokkolta a kormányzat külpolitikával foglalkozó politikusait. Az Axios cikkében felidézte, hogy Haley szeptemberben véleménycikket közölt a New York Times című lapban és egyebek mellett azt írta: nem mindenben ért egyet Donald Trump elnökkel.
Az MTI összefoglalója szerint Trump később, a Fehér Ház Ovális Irodájában– keresztnevén szólítva a nagykövetet – hosszasan méltatta Nikki Haleyt. Emlékeztetett arra, hogy két éve, a Trump-kormány megalakulása óta képviseli az Egyesült Államokat a világszervezetben,valamint hangsúlyozta, hogy Haley fantasztikus munkát végzett, és olyan nagykövet, aki „elvégzi a feladatot”. „Rendkívül különleges ember” – mondta róla, és hozzátette: Nikki Haley már fél évvel ezelőtt jelezte, hogy „kis pihenőt” szeretne. Bejelentette azt is, hogy Nikki Haley az év végéig ellátja hivatalát. Az amerikai elnök azt mondta, két-három héten belül megnevezi az új ENSZ-nagykövetet. Trump leszögezte: Haleyvel együtt „sok problémát megoldottak”. Újságírói kérdésekre válaszolva Észak-Korea kérdését emelte ki.
Nikki Haley megköszönte a lehetőséget. „Szerencsés vagyok” – fogalmazott, és munkássága eredményeként említette az Észak-Korea és Irán ügyét, az izraeli amerikai nagykövetség székhelyének Tel-Avivból Jeruzsálemba történt áthelyezését, valamint azt, hogy sikerült változtatni azon a felfogáson, amelyet Izrael-ellenes elfogultságnak nevezett. „Az Egyesült Államok ismét erős” – fogalmazott Haley, hozzátéve: „lehetnek országok, amelyek nem szeretik, amit csinálunk, de tisztelnek bennünket. Tudják, hogy végigvisszük azt, amit bejelentettünk”. Lemondásának okairól a diplomata nem szólt, ugyanakkor megerősítette: nem azért távozik, mert 2020- ban indulna az elnökválasztáson.

Az Ovális Irodába indulva Donald Trump újságírók kérdéseire válaszolva kitért Észak-Koreára és Kínára. Azt mondta, az előkészületben lévő újabb amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó színhelye valószínűleg nem Szingapúr lesz, egyelőre 3-4 város került szóba. Kínáról úgy vélte, hogy még nem áll készen egy kereskedelmi megállapodásra. Később – Haley lemondásának bejelentése után – megismételte korábbi fenyegetését, miszerint további 267 milliárd dollár értékű vámot vet ki kínai termékekre, amennyiben Peking a múlt hónapban hozott amerikai vámintézkedések miatt megtorló lépéseket tesz.

Szerző
Frissítve: 2018.10.09. 18:05