Előfizetés

A műtárgy kereskedelem legnagyobb csalása

Rédei Judit írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2018.10.12. 11:22

Piacmanipulálással, gondatlansággal, szándékos megtévesztésben való közreműködéssel vádolta meg Dimitrij Rybolovlev a patinás aukciósházat, a Sotheby’s-t.
A napokban a New York-i bíróságra nyújtott be keresetet Dimitrij Rybolovlev. Az orosz oligarcha 380 millió dollárt követel, állítva, hogy a Sotheby’s aktívan részt vett a „műtárgy kereskedelem legnagyobb csalásában”, amely összesen legalább egymilliárd dollárnyi kárt okozott neki.  A történet több, mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, akkortájt fordult az Oroszországból nyugatra „áttelepült”, mindent megszerezni vágyó műtárgykirály figyelme a piac felé. Szinte percek alatt kétmilliárd dollárért épített fel egy páratlan képgyűjteményt - művészeti berkekben tájékozatlanul - egy svájci szakértő, Yves Bouvier tanácsaira, közreműködésére támaszkodva. Rybolovlev - aki nem mellesleg az AS Monaco futballklub tulajdonosa, és az üzleti életben nem feltétlenül grál lovagként ismert - állítólag az oroszon kívül egyetlen nyelvet sem beszél. 38 festményt, Klimt, Rothko, Da Vinci, Toulouse Lautrec, Modigliani és más műveket vásárolt abban a hitben, hogy a svájci műkereskedő, világszerte ismert vámszabadraktár-tulajdonos Bouvier, ügynökként, azaz jutalékos konstrukcióban segíti őt a dollárszázmilliós ügyletekben. Egyszer azonban szembe jött vele az igazság, egy elegáns svájci síparadicsomban együtt vacsorázott egy amerikai gyűjtővel, aki a piaci pletykák között megemlítette, hogy valaki a Sotheby’s privát értékesítésén 95 millióért jutott egy szép Modiglianihoz. Hamar kiderült, a kép azonos volt azzal, amit Rybolovlev 120 millió dollárért vett meg, az eladó számára ismeretlen maradt. A közvetítő - legalább is az orosz azt hitte - Bouvier volt. Valójában azonban az aktot a svájci, privát értékesítés keretében, a Sotheby’s-nél már megvette, így a normál ügynöki jutalék mellett, a vételi és az eladási árkülönbségből adódó hasznot is zsebre tette.   De hasonló módon került Leonardo Da Vinci -  egyes feltételezések szerint nem is eredeti - műve Yves Bouvier-hez, aki 83 millió körül fizetett az aukciósháznak, majd 127 millióért adta tovább. Az már más kérdés, hogy a Salvator Mundit a Christie’s tavaly novemberi árverésén 450,3 millió dollárért vásárolta meg a Szaúd-Arábia trónörököse, így az orosz több mint 300 millió dollár hasznot zsebelhetett be. Valamit azonban sejthettek már előzőleg a Sotheby’s-nél, a társaság ugyanis 2016 novemberében permegelőző iratokat adott be a New York-i bíróságra, alátámasztandó, hogy nem volt tudomásuk Bouvier továbbértékesítési szándékairól. Összesen 38 alkotás, egymilliárd dollárra rugó „árrésének” visszaszerzése érdekében az orosz már beperelte Bouvier-t Monacoban, Genfben, Szingapurban, New York-ban, ez idáig nem sok sikerrel. Legutóbb Manhattanben azzal utasították el Bouvier elleni keresetét, hogy a nyereség fényében nincs jogalapja a követelésének. Igaz, sokan feltételezik, a bíróságot befolyásolta, hogy Rybolovlev bekerült Trump kétes orosz kapcsolatait vizsgáló speciális ügyész látókörébe. Az ügy legújabb fejezeteként most a Sotheby’s aukciósházat vádolta meg a New York-i bíróságra benyújtott keresetében a megszállott gyűjtő. A keresetben a Sotheby’s két munkatársát is nevesítették, az egyik Alexander Bell, társelnök, a másik a privát értékesítést alelnökként irányító Samuel Valette, aki - mint az Bouvier számítógépes levelezéséből kiderült - rendszeres kapcsolatot ápolt a svájci kereskedővel.

Ókori vérengzésnek hála különleges sörfőző edényeket találtak magyar régészek

MTI
Publikálás dátuma
2018.10.11. 19:31

Az Újasszír Birodalom egyik jelentős közigazgatási központját tárták fel az ELTE kutatói. A régészeti expedíció 2016-ban kezdte meg a feltárásokat az iraki kurdisztáni Grd-i Tle településdombján, amely legalább az i.e. 7. évezredtől a 19. századig szinte folyamatosan lakott volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Dezső Tamás és Kalla Gábor vezette Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója harmadik ásatási évadát Grd-i Tle lelőhelyén kiemelkedő tudományos eredményekkel zárta - olvasható a kutatók MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók már korábban is sejtették, hogy a 30 méter magas romdomb (tell), amely uralja a magas hegyek közé zárt Rania-síkság nyugati oldalát, az Újasszír Birodalom (Kr. e. 9-7. század) egyik jelentős tartományi központját rejti.
Az október 8-án befejeződött ásatás során a hatalmas és szokatlanul meredek oldalú domb több helyén, jelentős szintkülönbségeken is újasszír korú lakóházak maradványa került elő. Kiderült, hogy egy olyan teraszos elrendezésű településről van szó, amelynek építése során alkalmazkodtak a terepviszonyokhoz.
Hasonló települések ábrázolásokról már ismertek voltak, de először sikerült ilyet régészeti eszközökkel feltárni.

Különleges jelentőséggel bír, hogy az egyes lakóházak háztartásának szokatlanul nagy része maradt eredeti helyen, a régészek ép és teljesen rekonstruálható edények nagy sorozatát találták, különlegesen érdekesek például a sörfőzéshez használt edények.
A feltárt kerámiaanyag a nagy mennyiségű őrlőkövekkel, mozsarakkal és egyéb háztartási eszközökkel együtt lehetővé teszi az egykori élet megbízható rekonstrukcióját. A szokatlanul ép együttes annak "köszönhető", hogy
ezt a települést egy támadás nyomán rombolták le, amelynek nyomai - például nyílhegyek a település számos pontján - előkerültek.

Ennek a támadásnak és a pusztulásnak a konkrét időpontját későbbi kutatások hivatottak pontosítani.
Az újasszír elit fogyasztási szokásait tükröző finomkerámia és a státuszát jelző bronztárgyak (például lószerszámhoz tartozó bronzcsengő) egyértelművé teszik, hogy egy jelentős helyi igazgatási központról van szó, amelynek feladata a birodalom határvidékének ellenőrzése, és a környező termékeny síkság javainak begyűjtése volt.
A lelőhely ezen kívül is számos kincset rejt. Az újasszír város romjain felépített hellénisztikus-pártus (Kr. e. 3. századtól Kr. u. 3. századig) település és a középkori erődítmény és temető emlékein kívül nagy számban kerültek elő a korábbi mintegy nyolcezer év leletei, például egy különleges kőrézkori (Kr. e. 6. évezred) pecsét is. A korai időszakok részletes kutatása szintén a következő évadok feladata lesz.

Alattomos kór: tünetmenetesen is lehet életveszélyes

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.11. 17:43
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesek, a szokatlan szívdobogásérzésre viszont fel kell figyelni.

Van, amire felfigyelhetünk

Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
„Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé- és energiaital-fogyasztás, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, de ezek hátterét mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát.”

Van, amikor mentőt kell hívni

A szívritmuszavarok bizonyos formái extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telítődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. Ezt rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni, de addig is el kell kezdeni az újraélesztést.

A kamraremegés tünetei:

  • ájulás
  • alig tapintható pulzus
  • nehezen mérhető vérnyomás
  • görcsroham

Pitvarfibrilláció: „alattomosabb” forma

A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ha ugyanis a szív nem tudja a vért teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor ottmaradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat eredménye stroke, de akár más szerveket is károsíthatnak a rögök.  

A pitvarfibrilláció tünetei:

  • szabálytalan és gyors szívdobogásérzet
  • fáradtság
  • légszomj
  • szédülés
  • mellkasi fájdalom
Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Mivel embóliaveszély ilyenkor is fennáll, fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.
„Ha valóban szívritmuszavarról van szó, és kiderül az oka is, célzott kezelésre van szükség. Ez a személyre szabott életmód mellett történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval"

- mondta dr. Sztancsik Ilona.