Előfizetés

A japánkeserűfű és a selyemkóró ellen védekeznek a Pilisi Parkerdőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.09. 12:40
Selyemkóró (Asclepias syriaca)
Fotó: Shutterstock
Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása.
Erdészek és természetvédők közösen lépnek fel a Pilisi Parkerdő természetes élőhelyeit veszélyeztető inváziós fajok ellen: a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti és Visegrádi Erdészetének szakemberei a japánkeserűfű és a selyemkóró visszaszorítására koncentrálnak. A Pilisi Parkerdő Zrt. az MTI-vel közölte: az erdők szélét ellepő japánkeserűfű és a selyemkóró egyedeit visszavágásuk mellett a növény tövébe adott injekciós kezeléssel és levélen át felszívódó vegyszerekkel igyekeznek visszaszorítani Pilismarót és Visegrád térségében. Az erdőgazdaság tájékoztatása szerint az utóbbi időben nemcsak olyan fás szárú özönfajok élnek az erdőkben, mint a bálványfa – amelyet tévesen ecetfának szoktak nevezni –, illetve a zöld juhar, hanem a kertekből kivadulva, vagy zöld hulladékkal kijutva lágyszárú invazív fajok is megjelentek a természetvédelmi területeken.
Japánkeserűfű (Fallopia)
Fotó: Shutterstock
Az erdészek és természetvédők célja az invazív fajok terjedési ütemének lassítása. A munkában a lakosság és az erdőjárók segítségét is kérik, hiszen ha a kertekből, vagy az erdőbe illegálisan kihordott zöld hulladékból folyamatos az özönfajok utánpótlása, akkor szinte lehetetlen az ellenük való védekezés. A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. A társaság kezelésében lévő erdőket évente mintegy húszmilliónyian látogatják.

A japánkeserűfű (Fallopia) rendkívül gyorsan növekszik, egy év alatt 2-4 méteres hajtásokat hoz és hasonlóan gyorsan terjeszkedik. Gyökereiből az anyanövénytől akár 10-20 méterre is nőnek hajtások, miközben már egy centiméteres gyökér- vagy szárdarabja is képes új növénykolóniát létrehozni. Az Észak-Amerikából származó selyemkórót (Asclepias syriaca) már az 1600-as években betelepítettek Európába, a Dunakanyar védett erdeiben csak az utóbbi években jelent meg. Magról és sarjadzással is jól szaporodik, közben olyan anyagot juttat a talajba, mely meggátolja a többi növény csírázását. 

Attenborough: Tenni kell a népességrobbanás ellen, míg nem késő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.09. 11:06
AFP
A világ legismertebb természetfilmese, Sir David Attenborough szerint alapvetően nincs baj a húsevéssel, de szabályozni kell, mert az állattartás súlyosan károsítja a környezetet.
David Attenborough 92 éves kora ellenére meglehetősen aktív, a BBC-n hamarosan indul a Dynasties című, ötrészes természetfilm-sorozata.
A napokban a BBC Newsnight című műsorban nemcsak az új sorozatáról, hanem az emberiséget fenyegető veszélyekről is beszélt: a műanyagszennyezés, a vegetarianizmus és a Párizsi Klímaegyezmény mellett szóba került a népességnövekedés is. David Attenborough szerint ez a legnagyobb probléma, kijelentette: annak ellenére meg kell állítani, hogy a folyamat előbb-utóbb szabályozza magát, de lehet, hogy akkor már az emberiség számára késő lesz - számolt be a természettudós gondolatairól a HVG.
A világhírű természettudós a műanyagok okozta szennyezésre már korábban is felhívta a figyelmet, most is hangsúlyozta, el kell kerülni az egyszer használatos darabok használatát, bár hozzátette, nem ez a legnagyobb fenyegetés a jövőnket illetően. A vegetarianizmusról szólva Attenborough azt mondta, bár alapvetően nincs baj a hús fogyasztásával, hiszen az ember mindenevő, de mivel súlyosan károsítja a környezetet, szabályozni kell.
A Párizsi Klímaegyezménnyel kapcsolatban  a természettudós megjegyezte, az, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből, nem akadályozhatja meg, hogy az elfogadott cselekvési tervet a világ nemzetei végrehajtsák.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének friss jelentése szerint is radikális tettekre van szükség, mert a folyamat gyorsabb, mint azt korábban gondolták, alig 10 évünk van a katasztrófáig, hogy visszafordíthatatlanná váljon a bolygó felmelegedése.

Működhet a kémia Baltazár és új párja között

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.10.08. 20:53
Illusztráció
Fotó: AFP/Koen van Weel /ANP MAG/ANP
Új vörös panda (Ailurus fulgens) érkezett a Szegedi Vadasparkba, a Hollandiában született nőstény, Phoeby a régóta az állatkertben nevelt hím, Baltazár párja lett - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A két panda hamar megtalálta a közös hangot, ez jó jel, mert az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) utódokat vár tőlük. 
A pandák sokat pihennek napközben az ágakon, így akik kifejezetten miattuk keresik fel a vadasparkot, azoknak érdemes nyitásra érkezniük, mert az állatok akkor kapják meg a reggelijüket, - amely helyben nőtt bambuszhajtást is tartalmaz - és akkor a legaktívabbak.
A vörös panda a Himalájában a 2200-4800 méteres magasság között elterülő mérsékelt égövi lombhullató és örökzöld erdők lakója. Számuk igencsak megcsappant potenciális élőhelyük csökkenés miatt. A vörös pandákat prémjükért is vadásszák, de csapdával is befogják és díszállatként értékesítik. A nőstény 134 napig vemhes kicsinyeivel. Napokkal az ellés előtt ágakból, fából és fűből fészket rak egy sziklarepedésbe vagy egy fa odvába. A kicsinyeket az anya neveli, és először három hónapos korukban hagyják el a fészket.
Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag, vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. Bár fogazatuk és rendszertani besorolásuk alapján a ragadozók - a medvefélék - közé tartoznak bogyókat, virágokat, s egyéb növényi részeket esznek. Az állatok mellső lábán az óriás pandához hasonlóan hat ujj van. A hatodik, megnagyobbodott csuklócsontból kialakult ujj szembefordítható a többivel, a vörös panda ennek segítségével képes kedvenc táplálékát megfogni és letépni.