Újabb hurrikán tart az amerikai partok felé - Veszélyben Florida, Alabama és Texas

Publikálás dátuma
2018.10.09. 09:38
A "Michael" hurrikán
Fotó: HO / NOAA/RAMMB / AFP
Nemcsak Floridát, hanem Alabamát és Texast is veszélyezteti az Egyesült Államok partjai felé közeledő Michael hurrikán. Kötelező evakuálás nincs, de rendkívüli állapotot hirdettek.
A trópusi vihar hétfő estére 1-es erősségű hurrikánná alakult át és szerdáig várhatóan 3-as erősségű lesz - írja az MTI. Hétfőn este még Kuba nyugati partjainál pusztított, és óránként 280 kilométeres sebességgel száguldott Florida Mexikói-öbölnél fekvő nyugati partvidéke felé. 
A hurrikán szerdán ér partot Floridában, a déli állam nyugati vidékein

- tájékoztatott a miami hurrikánközpont. Erős széllökésekkel, özönvízszerű esőzéssel és a tenger magasra korbácsol hullámaival pusztít majd. A hatóságok már megkezdték a felkészülést.
Rick Scott, Florida kormányzója arra bátorította a part menti településeken élőket, hogy - bár nincs kötelező evakuálás - ha tehetik, hagyják el otthonaikat és átmeneti időre menjenek a félsziget belseje felé. Figyelmeztetett arra is, hogy az erős szél várhatóan 3-5 méter magasra emeli a tenger hullámait, ez pedig - mint mondta -
"abszolút halálos, nem lehet túlélni".

Közölte továbbá, hogy a Nemzeti Gárda már vasárnap a bejelentett 500 helyett 1200 gárdistát mozgósított.
Alabamában Kay Ivey kormányzó - floridai kollégájához hasonlóan - szintén rendkívüli állapotot hirdetett a várható vihar miatt.
A hurrikán az előrejelzések szerint Floridából Texas keleti vidékein át Észak-, és Dél-Karolina, Virginia és az amerikai főváros, Washington felé halad majd.
Szerző

Téved, aki azt hiszi, hogy bőven ráér a klímakatasztrófáig

Publikálás dátuma
2018.10.09. 09:04

Fotó: ChinaFotoPress, Getty Images
Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése nem marad 1,5 fok alatt, akkor az emberiség elveszti a kontrollt.
Minden eddiginél aggasztóbb prognózist tartalmaz friss jelentésében az IPCC (az ENSZ klímaváltozás-ügyi kormányközi testülete) a földi éghajlat alakulásáról. A munkacsoportjaival szinte a világ teljes tudományos elitjét lefedő szervezet úgy látja: a felmelegedés még annál is hamarabb éri el a visszafordíthatatlanság határát – vagyis az emberiség túlélését közvetlenül fenyegető szintet –, mint ahogyan azt a három évvel ezelőtti klímacsúcs idején gondolták.
A dél-koreai Incshonban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a globális átlaghőmérséklet emelését mindenáron az 1,5 fokos küszöb alatt kell tartanunk, különben a változások kikerülnek az emberi társadalom kontrollja alól. Ez jelentős változás a 2015-ös Párizsi Egyezményhez képest, ahol még 2 Celsius fokos határ szerepelt, a, 1,5 fok pedig csak óhajként volt benne. Az új küszöbérték két ok miatt is riasztó: egyrészt három év alatt is sokat romlott a helyzet, másrészt a szóban forgó 1,5 fokból 1 Celsius foknyi fölmelegedés már megvalósult.

Az IPCC – vagyis végső soron a klímakutatás különféle részterületein releváns teljesítményt nyújtó tudósok grémiuma – most azt állítja, hogy 0,5 Celsius fok, és legfeljebb 10 esztendő választja el a Földet a katasztrófától: egyetlen évtized alatt kellene megoldani mindazt, amire az első, 1992-es riói klímacsúcs óta eltelt bő negyedszázad kevésnek bizonyult. (A jelenlegi tendenciák alapján az 1,5 fokos fölmelegedés eléréséhez 20 év kellene, de egyrészt a tempó felgyorsulhat – illetve az elmúlt évtizedek adatai alapján komoly esély van rá, hogy gyorsul –, másrészt néhány, küszöbön álló fejlemény, például a sarki jégsapkák vagy a gleccserek leolvadása már sokkal hamarabb is irreverzibilissé teheti a folyamatot.)
Amennyiben csupán a Párizsban kitűzött célnak megfelelő 2 Celsius fokos határt sikerül tartani, az tömeges, és a korábban véltnél jóval kiterjedtebb tragédiákkal járna: többek között tömeges halálozásokkal járó hőhullámokra, elhúzódó gazdasági krízisekre, a fajok kihalásának felgyorsulására, az élelmiszertermelés összeomlására kellene fölkészülni, hosszú aszályok és özönvízszerű esőzések váltakozására kellene felkészülni.
Ugyanakkor ahhoz, hogy az 1,5 fokos határ alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedésének mértéke, a termelés és a fogyasztás radikális átalakítására van szükség. A minimálisan szükséges feltételek közé tartozna például a gépkocsik üvegházgáz-kibocsátásának 45 százalékos csökkentése, amiről az autógyártók hallani sem akarnak.
A Párizsban a világ országai által vállalt kötelezettségek betartása esetén legalább 3,5 fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, ráadásul a szóban forgó vállalások teljesítése nehezen halad, az USA pedig ki is hátrált az egyezményből. Az EU-n belül Magyarország számít az egyik legkevésbé klímabarát gazdaságnak: a kormánynak nincs elfogadott klímastratégiája, a francia fővárosban semmilyen újabb kibocsátáscsökkentést nem ígértünk – sőt, a magyar CO2-termelés az elmúlt években növekedett -, az energiahatékonysági és zöldenergia-vállalásaink pedig a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában.
Frissítve: 2018.10.09. 09:43

Felrobbant egy ukrán lőszerraktár, 20 ezer embert evakuálnak

Publikálás dátuma
2018.10.09. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Felrobbant egy lőszerraktár keddre virradóra Ukrajna északi részén, a Csernyihiv megyében lévő Icsnya településnél - közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Sérültekről egyelőre nem érkeztek jelentések. Nincs hír arról sem, hogy mi okozta a robbanásokat.
Az első detonációk helyi idő szerint hajnali fél négy tájban történtek. Szemtanúk beszámolói szerint a településen a környékbeli házak ablakai betörtek, a csillárok kilengtek a detonációk következtében.
A lőszerraktárban a robbanások után tűz ütött ki, a láng- és füstoszlopok kilométerekre ellátszanak.

A településen pánik tört ki, volt, aki gyalog menekült a városból. Közben a hatóságok rövid időn belül megkezdték a környéken lakók kimenekítését buszokkal, körülbelül három óra alatt 3-5 kilométeres körzetből több mint 10 ezer embert evakuáltak.
A lőszerraktár 16 kilométeres körzetéből, mintegy 30 településről összesen csaknem 20 ezer embert terveznek ideiglenesen kiköltöztetni.

Az utakat és a légteret lezárták. A hatóságok Csernyihiv terület egészén korlátozó intézkedéseket rendeltek el, így a terület határvidékén is, amely Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.
Volodimir Hrojszman miniszterelnök a helyszínre utazott.
Szerző
Frissítve: 2018.10.09. 09:53