Meseszép tűzijátékot csinált a SpaceX űrrakétája Kaliforniában (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.08. 13:13

Fotó: Twitter/Mayor Eric Garcetti
Elon Musk űrvállalata, a SpaceX sikeresen fellőtt egy műholdat Kaliforniából. A rakétakilövés rendkívül látványos fényjelenséget okozott az égen.
A Falcon 9 típusú rakétát, amivel a SAOCOM 1A argentin telekommunikációs műholdat állították pályára, a Vandenberg légierő-támaszpontról, Los Angeles partjaitól észak-nyugatra lőtték fel. A kilövés fényét messziről látni lehetett. A rakéta első, újrahasznosítható fokozata sikeresen visszatért a földre.
A környékben élők, köztük Los Angeles polgármestere, Eric Garcetti is, fotókat és videókat posztoltak a szikrázó eseményről - írta a BBC.
Szerző
Témák
Elon Musk SpaceX

Az éjszaka világító felhők nyomába eredt a NASA (videó)

Publikálás dátuma
2018.10.06. 10:10
Illusztráció: NASA/Dave Hughes
Fotó: NASA/Dave Hughes
A számos kérdésben még mindig megfejtetlen jelenséget a NASA egy, Svédországtól Kanadáig utazó és felvételeket készítő ballon segítségével tanulmányozza.
A kizárólag nyáron, szürkületkor megfigyelhető, rendkívül látványos jelenség, a világító, vagyis a poláris mezoszférikus felhő kialakulására és viselkedésére még nem született teljes magyarázat. Annyit lehet tudni, hogy a vízjég kristályok porszemcsékre telepedve visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét. Megjelenésük a felső légkörben történt változásokra utalhat. A mezoszférában jönnek létre, ami egy rendkívül száraz rétege a légkörnek, ahova csak ritkán jut fel nedvesség. 
NASA Visible Earth
Fotó: NASA Visible Earth
A kék árnyalatokban tündöklő felhők rendkívül érzékenyen reagálnak a környezeti hatásokra, a tanulmányozásuk segíthet jobban megérteni a légkör turbulenciáját, ezzel együtt az óceánok, a tavak és más bolygók atmoszférájának működését, és megfigyelésük javíthatja az időjárási előrejelzéseket is. A NASA ezért nagyjából 80 kilométeres magasságba engedte fel azt a ballont, amely Svédországtól egészen Kanadáig utazva hatmillió felvételt készített a különleges jelenségről - írta az Érdekes Világ. Az adatok feldolgozásába még folyamatban van, de a szakemberek már egy rövidebb videót közzétettek a projektről. 
A látványosság általában egy órával napnyugta után, vagy ennyivel napkelte előtt a legszebb azokon a nyári heteken, amikor a mezoszféra hőmérsékleti és páratartalmi viszonyai kedvezőek. A legnagyobb magasságban megfigyelt, mintegy 80–85 km magasságban kialakuló leheletvékony felhő kékes ragyogását annak köszönheti, hogy a horizont alatt tartózkodó Nap fénye megvilágítja a felhőket alkotó apró jégkristályokat, amelyek a kékes színt (rövid hullámhosszú fényt) szórják szét legerősebben. 
Forrás: Gofororbit/Wikimedia Commons
Fotó: Gofororbit/Wikimedia Commons
A jelenséget a Krakatau vulkán 1883-as kitörése után észlelték először, azóta a megfigyelések gyakorisága, fényessége és nagysága növekedett, amely miatt egyes tudósokat azt feltételezik, hogy a klímaváltozással is összefüggésben lehet. Az utóbbi évtizedekben az űrhajózás is hozzájárult gyakoriságának, intenzitásának növekedéséhez. A felbocsátott űrjárművek rakéta-hajtóanyagának égésekor keletkező víz a felbocsátás során eljut a mezoszférába.
Szerző
Témák
NASA felhők

Egyre vastagabb a növények levele, de ez nem jó hír

Publikálás dátuma
2018.10.05. 11:29
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt, ami súlyosbítja a klímaváltozás hatásait - írta az MTI.
Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.
A Global Biogeochemical Cycles című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint ha ezt az információt is beleveszik az évszázad további részére várható magas légköri szén-dioxidszinttel operáló globális klímamodellekbe, akkor a növények által végzett globális szén-dioxid-csökkentés veszít eredményességéből. 
Méréseik szerint ennek hatására évente mintegy 5,8 petagrammnyi, vagyis 6,39 milliárd tonnányi szén-dioxid maradhat a légkörben. Ez a mennyiség megközelíti azt a mennyiséget, mely egy év alatt az ember által generált fosszilis üzemanyag-kibocsátással a légkörbe kerül: 8 petagrammot, azaz 8,8 milliárd tonnát - ismerteti a tanulmányt a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
"A növények rugalmasak és reagálnak a különböző környezeti feltételekhez. De mostanáig senki sem próbálta mennyiségileg meghatározni, hogyan változtatja meg az ilyen fajta reakció a növények hatását a bolygóra"

- mondta Abigail Swann, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója és biológusa.

 A tudósok nem tudják, miért vastagszik meg a növények levele a szén-dioxidszint légköri emelkedésével, de a reakciót számtalan különböző fajnál dokumentálták - fáknál és fűterményeknél, például búzánál, rizsnél és burgonyánál is.
A levél harmadával is megvastagodhat, ami megváltoztatja a felszíne arányát a tömeghez és megváltoztatja a növény aktivitását - a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtató hűtést és a cukorraktározást. 
A növények döntő befolyásolói környezetüknek. Nélkülük a Föld légkörében nem lenne elég oxigén a lélegzéshez.