Itt az ideje felülvizsgáltatni a gázkészülékeket

Publikálás dátuma
2018.10.06. 10:30
FOTÓ: THINKSTOCK
A fűtési szezont megelőzően az élet- és vagyonvédelmi szempontokat is figyelembe véve érdemes felülvizsgáltatni a saját tulajdonú gázvezetékek és gázkészülékek állapotát – hívja fel a figyelmet az NKM Nemzeti Közművek. Karbantartott, korszerű eszközökkel és vezetékekkel ugyanis elkerülhető a gázszivárgás és így a szolgáltatás kikapcsolása. A telekhatáron vagy az épületen belüli gázvezetékek tulajdonosaként azok üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa kötelezett. Javasolják a gázkészülékek márkaképviseletét ellátó szakszervizek javító, karbantartó és ellenőrzést végző szolgáltatásának igénybe vételét. A közös vagy összefüggő légtérben levő nyílt égésterű kéményes gázkészülék és szilárd tüzelésű – nem külső légbevezetésű – fűtőkészülékek együttes üzemeltetése szénmonoxid mérgezés veszélyét hordozza. Minden új kéményes fűtőkészülék beépítése és üzemeltetése épületgépész tervezői szakértelmet és a kéményseprő közszolgáltató előzetes hozzájárulását igényli. A társaság a balesetveszély elkerülése érdekében többek között szabálytalan gázvételezések felderítésére irányuló ellenőrzéseket is végez. Az NKM tulajdonában lévő, elsősorban fővárosi NKM Földgázhálózati Kft., valamint az észak-dunántúli, illetve dél-magyarországi Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. együttesen több mint 30 ezer kilométer gázhálózatot üzemeltet. E területeken mintegy 2,8 millió ügyfelet látnak el.   

A jövőt kémleli az állami közmű

Az okos mérés bevezetésének fontosságáról beszélt tegnap az NKM által a Groupama Arénában második alkalommal megszervezett Flux - A mérés kora elnevezésű konferenciáján Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár, egyszersmind a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos. Csiszár Csaba NKM-szakértő előadásából kitűnt, hogy az okos mérők bevezetése szükségtelenné tenné az évenkénti egyszeri élő leolvasást is. A számos külföldi szakértőt is felvonultató tanácskozás központjában az energetika jövőbeni irányaiként elsősorban a digitalizáció, a blokklánc-eljárások, a megújuló energiák, az áramtárolás és az e-közlekedés álltak.   

Javuló rezsihelyezés

Szeptemberben egy pozícióval a 11-dikre javult Budapest helyezése az európai fővárosok vásárlóerő szerinti, 29 tagú áramárlistáján - derül ki a közműhivatal honlapján frissített anyagból. Ezúttal Londont előztük meg. A többi helyezésünk nem változott.

Szerző

Üresen kong az állami gázvezeték

Publikálás dátuma
2018.10.06. 09:00

Fotó: Népszava
Az állami cég azt remélte, végre beindul a szállítás a magyar-szlovák gázvezetéken észak felé, de egyelőre nem tolonganak a kereskedők.
Nem akadt elég jelentkező a magyar-szlovák gázvezeték északi irányú szállításaira – derül ki a csövet üzemeltető állami Magyar Gáz Tranzit (MGT) honlapján megjelent tájékoztatásból. A legnagyobb érdeklődés a vezeték 7 éves használatára mutatkozott, de ez se érte el az elvárt gázszállítási mennyiség felét. Ráadásul a kiírók alapvetően 15 éves használatot vártak volna el. Szombattól még egy körben újabb ajánlatokat várnak. Az állami tulajdonú MGT azért írta ki az igényfelmérési pályázatot, mert a román tengerparti gáztalálatok – illetve esetleg a tengeren szállított cseppfolyós gáz (LNG) horvátországi lefejtője, netán az orosz-török gázvezeték esetleges magyarországi kunkora – reményében megnőhet az igény a dél-északi szállításokra.    Ismereteink szerint a pályázat iránt érdeklődött a román kitermelést végző osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil éppúgy, mint a magyar MET és az állami MVM. Ráadásul az MGT úgy ítélte meg, hogy a lehetséges jövőbeni igényekhez nem is lenne elegendő a jelenlegi, évi 1,8 milliárd köbméteres kiszállítási kapacitásuk. Így azt 4 milliárdra kéne növelni. Ha a mostani kiírás iránt mutatkozott volna elegendő kereskedői érdeklődés, az állami beruházó meg is valósította volna a bővítést. Az ügy pikantériája, hogy eme kiírás miatt fújták le az MGT eladását a többi hazai központi csövet birtokló, Mol-tulajdonú FGSZ-nek. Egyesek ezért a kiírást eleve kissé mondvacsináltnak tartják. Most ugyanis nem hogy a cső 4 milliárdos, de még az 1,8 milliárdos kiszállítási képességére sincs igény: annak három évvel ezelőtti átadása óta szinte semennyi kereskedelmi célú gázt nem szállítottak rajta. Szakértők azzal nyugtatnak, hogy inkább a meglévő vezeték kihasználására kéne összpontosítani. A jelen helyzet magyar szempontból akár kedvezőbb is lehet: a román, vagy akár más irányból ideszállított gázt ugyanis így a kereskedők inkább nálunk értékesíthetik. Ennek kapcsán kijózanító az a minapi hír is, hogy sikertelenül zárult a horvát Krk-szigeten tervezett LNG-lefejtő gázára kiírt hasonló igényfelmérő pályázat második köre is. Déli szomszédaink kimondva-kimondatlanul elsősorban magyar ajánlatokat várnak, ám mi a jelek szerint drágálljuk a portékát. Most Brüsszelt kérjük közvetítésre.
Szerző

Kell-e nekünk a rekordmagas áfa?

Publikálás dátuma
2018.10.05. 19:30

Fotó: Népszava
Nem nyerte el a magyar kormány tetszését az Európai Parlament által javasolt 25 százalékos áfa-plafon, pedig a fogyasztói árak mérséklődhetnének.
A magyarországinál alacsonyabb szinten, 25 százalékban maximálná a tagállamokban az általános forgalmi adó (áfa) kulcsát az Európai Parlament (EP). Az áfa-plafon lényegében csak hazánkra nézve hozna változást, a magyar kormány azonban nem kér belőle. Azt állítja ugyanis, hogy az áfaplafon célja egy komplex adóreform részeként valójában a személyi jövedelemadó (szja) felemelése, és a gyermekek után járó adókedvezmény megszüntetése. Az elutasítás beleillik abba a kormányzati filozófiába, amely – a  támogatások kivételével – mindent elutasít, ami Brüsszelből származik, függetlenül a szakmai indokoktól. A javaslattevő Európai Bizottság (EB) döntésének indoklása szerint egyébként a szabályozásra azért van szükség, mert az unió tagállamai évente csaknem 50 milliárd eurótól esnek el az áfacsalások miatt. Az áfaplafonra javaslatot tevő jelentést Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő fogalmazta meg. Ő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az áfacsalások jelentik az Európai Unió egyik legsúlyosabb problémáját. Számítások szerint a közép-európai régióban az áfa mintegy 24-25 százalékát nem tudják beszedni. E tekintetben hazánk kifejezetten jól áll, hiszen 2016-os adatok szerint nálunk „csak” 13 százalékra tehető az elcsalt áfa mértéke. Azóta pedig – éppen a kifehérítés érdekében – bekötötték az online pénztárgépeket az adóhatósághoz, és működik az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, valamint az online számlázás is. Az EP által javasolt adóreform a számítások szerint 41 milliárd euróval (13 ezer milliárd forinttal) csökkenthetné az európai közösség által elszenvedett áfabevétel-kiesést, és egymilliárd euróval mérséklődhetnének a vállalatok adminisztratív költségei. A magyar kormány elutasítása azért is furcsa, mert az EP 80 százalékos többséggel fogadta el az áfaplafonról szóló javaslatot. Mégpedig úgy, hogy a fideszes képviselők – egy kivétellel – nem szavaztak ellene: tartózkodtak – mondta Szanyi Tibor.  
Az EP-javaslat lényege, hogy a tagállamok szabadon meghatározhatják a saját, általános áfa-kulcsukat, mégpedig 15 és 25 százalékos érték között, és lehetne két kedvezményes kulcs is. Szanyi Tibor elképzelhetőnek tartja, hogy meghatároznák azokat a termékeket - elsősorban a luxuscikkek köréből -, amelyeknél nem lehetne kedvezményes kulcsot alkalmazni. A 25 százalékos áfaplafon egyébként csak Magyarországot érinti - mutatott rá Angyal József, okleveles adószakértő. A 27 százalékos magyar általános áfakulcs magasabb csak ugyanis az EP által javasolt 25 százaléknál. A 25 százalékos kulcsot most Dánia, Horvátország és Svédország, illetve a nem EU-tag Norvégia alkalmazza. A szakember szerint így az eddig hazánkra koncentrálódó  – az országok közötti áfakulcsok különbözősége által lehetővé váló –, külföldiek által elkövetett áfa-csalásokon további országok osztozhatnak majd. Az árak viszont valóban mérséklődhetnek, Angyal József szerint ugyanis ez a tapasztalat az általános – tehát nem csak egyes termékekre vagy szolgáltatásokra – korlátozódó áfacsökkentéseknél.    A magyar kormány egyébként azért ódzkodik az áfa-csökkentéstől, mert az mérsékelheti költségvetés bevételeit (különféle becslések szerint akár 200-240 milliárd forinttal is). Szakértők szerint azonban az alacsonyabb áfa révén megnövekvő forgalom kompenzálhatná ezt. Az uniós menetrend szerint a pénzügyminiszterek  egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy az adóreform megvalósuljon.
Szerző