Az EU-s átlag duplájával drágultak a lakások Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.10.05. 13:31

Fotó: Népszava
Az unió élmezőnyébe tartozunk, legalábbis a lakásáremelkedés tekintetében. Az árakat a várható lakásáfa-emelés és a külföldi vásárlások is hajtják.
Az európai átlag duplájával nőtt a magyar lakások ára: míg az unióban átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok az idei év második negyedévében, addig a magyar piacon 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel Magyarország az élbolyban szerepel: az Eurostat adatai szerint ugyanis Magyarországon kívül csak 3 országban, Szlovéniában (13,4 százalék), Írországban (12,6 százalék) és Portugáliában (11,2 százalék) volt kétszámjegyű a drágulás. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a legfrissebb adatok kapcsán emlékeztetett: hazánk 2016-ban első helyezett volt a lakásárak emelkedését vizsgáló rangsorban, és azóta is rendre a legjelentősebb drágulást mutató piacok között szerepel. Ez szerinte annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a lakáshitelek kamata történelmi mélypontra csökkent, vagyis ennél jobb feltételekkel korábban nem lehetett lakáshitelhez jutni. Az olcsó hitelek pedig élénken tartották a hazai lakáspiacot. A szakértő rámutatott arra is: hazánkban nemzetközi összevetésben is magas a lakástulajdonnal rendelkező háztartások aránya. Ezzel együtt tavaly minden huszadik lakást külföldi vette meg, a legfelkapottabb területeken még több a külföldi vásárló. Budapesten minden tizedik vevő volt külföldi, a belvárosban minden harmadik. Ezek a befektetői célú vásárlások pedig jócskán felhajtják az árakat. Az újlakások ára még nagyobb mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedett az idei év második negyedévében. Balogh László úgy látja: az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a 2019 végén megszűnő kedvezményes áfa utáni helyzethez. Az újlakások jelenleg 5 százalékos áfája 2020-tól 27 százalékra nő, de a folyamatos drágulás miatt így nem egyik napról a másikra ugranak majd 20 százalékot az árak. Ami pedig a használt lakások piacát illeti: a drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. a megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon. Az országon belüli különbségek továbbra is igen jelentősek - fogalmazott Balogh László. Míg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál, Békéscsabán pedig 202 ezer forintnál járt. Ezzel szemben Debrecenben 380 ezer, Győrben pedig 372 ezer forintért kínáltak átlagosan egy négyzetméternyi használt lakást. Az ingatlan.com rövid távú előrejelzése szerint az év második felében és jövőre is élénk maradhat a használt lakások piaca, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is magasabbak lesznek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az új lakások esetében a vevők közötti verseny és a lakásépítési áfa megszűnése miatt az áremelkedés a következő egy-két évben folytatódhat.        
Szerző

Versenyben a klímaváltozással – már most le vagyunk maradva

Publikálás dátuma
2018.10.05. 13:25

Fotó: Kállai Márton
Tízéves öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020-2030 közötti időszakra, mintegy 170 milliárd forintos forrással. Azonban kétséges, hogy két év múlva egyáltalán elkezdődhet-e ez a projekt.
Minden, az öntözéssel kapcsolatos beruházást támogatna a vízgazdálkodási és vízhasznosítási (öntözési) program, amely 2020 és 2030 valósulna meg, összesen 170 milliárd forintos támogatással. A költségvetésből eredő forrásból tározók, valamint a gazdálkodók birtokát elérő csatornák kiépítése valósulhat meg. A termelőnek csak az lenne a kötelessége, hogy a saját földjein kiépítse és működtesse a rendszert. Viszont arra is számítani lehet, hogy előbb-utóbb a rendszer működtetése megnöveli majd a termelési költségeket, drágábbá teszi az öntözött területeken megtermelt élelmiszereket, olyan mértékben, mint amekkora drágulást a piac elfogad. Viszont a 800 milliárd forint értékben megnövekvő terméshozamok némileg fékezhetik az árak emelkedését.  Szakemberek véleménye szerint a lehetséges egymillió hektár öntözésére biztosan nem lesz elegendő programra szánt 170 milliárd forint, hiszen egy hektáron általában, átlagosan egy-másfél millió forint használnak fel, de a növényi kultúrától, a terepviszonyoktól, a víznyerési lehetőségektől és a talajviszonyoktól függően ez az összeg jóval magasabb is lehet. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós támogatásokkal, az önrésszel és a nemzeti forrásokkal együtt évi 25 milliárd forintból tíz év alatt 260-270 ezer hektárra lehetne növelni a jelenlegi öntözött terület nagyságát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 43 ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, ekkora területre építenének ki a termelők öntöző rendszert. A jelenleg öntözött mintegy 120 ezer hektáros terület az 1950-es évek szintjének fel meg, a teljes termőterület két százalékát teszi ki (az öntözési csúcsot egyébként az 1970-es években érte el a magyar agárárgazdaság). Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) vízgazdálkodással is foglalkozó tanácsosa lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor 350 ezer hektárt is öntöztek Magyarországon. Egyébként hozzávetőleg a 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségtermőterület 75-80 százalékát öntözik, de a hasonló méretű gyümölcskertészeteknek alig 20-25 százalékán gondoskodnak a vízutánpótlásról – említette a Népszava érdeklődésére Ladó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez összességében 100 ezer hektárt jelent. A fennmaradó öntözött terület a csemegekukorica és a vetőmagtermesztés között oszlik meg. Szakemberek szeretnék ha a takarmánykukorica, és előbb-utóbb a napraforgó táblákat is bekapcsolnák az öntözési hálózatba. Azonban hátráltatja az öntözés nagyobb arányú elterjedését, hogy a vízjogi engedély meghosszabbítása, a bérelt föld tulajdonosainak számától függően több millió forintot is felemészthet, ugyanis minden tulajdonossal külön-külön kell szerződést kötni, ami egy-másfél évre is elnyújthatja az engedély megszerzését.

Eljárási rend

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésre küldött válaszában közölte, tavaly 6373 hatályos vízjogi (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedélyt tartottak nyilván és az öntözésre felhasználandó víz mennyisége 105 044 177 köbméter volt. Az engedélyezési eljárás díjmentes. A kérelmeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében minden ügyfél jogosult, a gazdálkodó szervezetek pedig kötelesek az elektronikus úton történő benyújtásra. Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásától számított 60 nap, az engedélyek időbeli hatálya minden esetben határozott időre szól: 5, 10, 15, vagy 20 év. Változatlan műszaki paraméterek mellett, a vízjogi engedély lejárta előtt az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás lényegesen egyszerűbb, 15 nap.  

Az öntözés oly nagy mértékben emeli a hozamokat, hogy Makó környékén például hektáronként átlagosan 20-30 tonna vöröshagymát takarítanak be, míg az öntözött földekről 60-70 tonna is megterem. Abban minden érdekelt egyetért, hogy öntözés nélkül a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat Magyarországon nem lehet majd termeszteni, vagy legalábbis nem lesz érdemes. A kormányzat most meghirdetett programja nagy valószínűséggel másfél év múlva nem fog a tervek szerint elkezdődni.  A tervezett öntözési program azonban nem aratott osztatlan sikert. A MOSZ egyebek mellett azt kifogásolja, hogy sem a kormányzat, sem a NAK de még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem egyeztetett velük.  A szeptember közepén megjelent kormányhatározat idén október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállítani, ám a szakember információi szerint a vízitársulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egy éves munka. Az öntözésre kiírt pályázatokat a jelenleginél sokkal életszerűbbé kell tenni. Olyan pályázatok vannak, hogy legalább 10 éves bérleti szerződéssel kell rendelkeznie a gazdának, ha nem a saját birtokán termel. Csakhogy abban az esetben, ha nem egy tulajdonossal kötött szerződést és a bérleti megállapodások eltérő időpontban születtek, akkor csak azokra pályázhat a termelő öntözésre, amelyekre 10, vagy több éves megállapodás van érvényben. Azokra a birtoktestekre nem lehet, amelyeknél ennél kevesebb idő van hátra a lejáratig. Az osztatlan közös tulajdonú földeknél minden egyes tulajdonossal külön kell bérleti szerződést kötnie a gazdának, s ha csak egy tulajdonos földjére is kevesebb a tíz évnél a szerződés határideje, megint csak nem pályázhat. Sok termelőt az is visszatart a pályázástól, hogy egy korszerű öntözési rendszer költségei nem biztos, hogy néhány év alatt megtérülnek. Ha több tulajdonostól bérel földet, semmi nem garantálja, hogy mindenki újra vele szerződik.  Csősz Tibor álláspontja szerint mielőtt az öntözési programba belevág a kormány, azelőtt a birtokviszonyokat kellene rendezni, mert ez a mostaninál nagyobb biztonságérzetet és beruházási kölcsönözne a termelőknek. A vízitársulatok működése is rendezésre szorul. Korábban 80 végezte az öntözésre kivételezett vizek, a csatornák és a szivattyúk karbantartását, ma pedig már csak 35-36 tevékenykedik. Gondot okoz az is, hogy nincs megbízható adatbázis a csatornák, szivattyúk tulajdonosairól,  így problémás lehet a gazdálkodók birtokáig elvinni a kormányzati program során megvalósuló öntözési rendszert. A szakember az intézményrendszer és a pályáztatás egyszerűsítését is célszerűnek találná. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a felszíni vizeket nagyobb arányban használják fel, ugyanakkor a felszín alatti vízbázis használatát visszafogják. Ezt figyelembe véve a NAK azt javasolta, hogy minden fúrt kút egyben monitoring pont is legyen, ahol mérni lehetne a kiemelt víz mennyiségét. Azokat a fúrt kutakat viszont meg kellene szüntetni, amelyek például ivóvízbázisokból nyerik a vizet.

Újjáalakult kutatóintézet Szarvason

Újjáalakult az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A szarvsi intézmény  kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. Ennek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult át kutatóintézetté.  

Szerző
Frissítve: 2018.10.15. 13:13

Jó nyugdíjas holtáig robotol - ha a kormányon múlik

Publikálás dátuma
2018.10.05. 09:02

Fotó: Molnár Ádám
Félmilliós munkaerő-tartalékot orront a pénzügyminiszter, idősekre és közmunkásokra alapozna.
Bár a Portfolió konferenciájának résztvevői arra számítottak, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter - előadása címének megfelelően - vázolja, mit tervez a kormány idén és jövőre, ám a tárcavezető adós maradt a vízióval. De arról biztosította a hallgatóságát, hogy a versenyképesség és a növekedés szempontjából nincs csodaszer, ezért "apró munkával" a tartalékainkat kívánjuk kiaknázni. Álláspontja szerint a hazai munkaerőhiány ellenére igenis akadnak tartalékok. Példaként megemlítette, hogy a hozzánk hasonló lélekszámú Csehországban ötmillió foglalkoztatottat számlálnak, szemben a magyarországi 4,3 millió fővel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy nálunk is hozzávetőleg 500 ezres fős munkaerő-tartalék lehet a jelenlegi szinthez képest. Ez négy területen jelenhet meg: a munkanélkülieknél, a közfoglalkoztatottaknál, a nőknél és az időseknél. A nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülők - mint tartaléksereg - kapcsán megemlítette, hogy januártól a kormány lehetővé teszi, hogy foglalkoztatásuk után -szinte semmilyen közterhet ne kelljen fizetni. Majd érdekes prognózist vázolt fel: szerinte a jelenlegi 30-40 ezres nyugdíjas foglalkoztatotti szám akár a tízszeresére is emelkedhet. Ennek kapcsán érdemes felidézni - mint arról korábban is írtunk, - hogy eleinte a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül kínáltak az időskorúaknak kedvezményes adózási lehetőségekkel munkavállalást, azonban ez a próbálkozás a kormányzati várakozásokkal szemben elé sovány eredménnyel járt: a 2,5 millió nyugdíjas közül mindössze 7 ezer vállalt ily módon munkát az elmúlt évben. Varga Mihály prognózisához adalékként a GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusi felmérése szerint a nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem szeretne már dolgozni. További 18 százalékuk is csak részmunkaidős állásban, kötetlen munkaidőben vagy távmunkában helyezkedne el, és mindössze 2 százalékuk dolgozna teljes állásban. Persze ez még mindig mintegy félmillió dolgozni vágyó nyugdíjast jelentene, ám a GKI felmérésének tanulsága szerint az elképzeléseikhez igazodó foglalkoztatásukhoz jelentősen át kellene alakulnia a magyar munkaerőpiacnak. Hazánkban ugyanis rendkívül kevés a részmunkaidős állás, ráadásul ami van az is egyre fogy. Jelenleg a 15-64 éves foglalkoztatottak mindössze 4,3 százaléka dolgozik részmunkaidőben, miközben 2012-ben még csaknem 7 százalékos volt még az arány. Ugyanakkor a kormány már korábban kénytelen volt belátni, hogy jövőben a gazdasági növekedés forrása már aligha az új munkahelyek tömeges megteremtése, ellenben a beruházások ösztönzése.  viszont igen. Varga Mihály ezzel kapcsolatban burkolt kritikát is megfogalmazott azzal az előző kormánnyal, amelynek maga is tagja volt, szemben. Ugyanis a csütörtöki konferencián már arra figyelmeztetett: ha gyorsan használjuk fel az uniós forrásokat, akkor reális a veszély arra, hogy később más növekedési forrást kell találnunk. A miniszter ezzel milyen következményekkel jár, ha az egyébként is egyenlőtlen ütemezéssel érkező brüsszeli pénzeket úgy pályáztatják meg, hogy a ciklus utolsó szakaszára már nem marad támogatási lehetőség. Ugyancsak önkritikának tűnhet Varga Mihálynak az a kijelentése, hogy a kormány arra fog törekedni: csökkenjen az állami beruházások dominanciája, sőt az a felismerés is, hogy az autóipar jelenlegi dominanciája sérülékennyé is tehet minket.  Még idén várható egy a kkv-knak szóló finanszírozási program, amely kiegészíti majd a jegybanktól várható új NHP Fix programot és lesz majd egy tőkepótló része is, mivel a hitel 40 százalékát majd csak a futamidő végén kell visszafizetni - jelentette be a konferenciáján Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet egyébként a piaci rések betöltésére fókuszál a 2017-2021 közötti stratégiájában, és az a célja, hogy évente egy százalékpontos gazdasági növekedési többletet érjen el a programjaival. Tavaly fél százalék körüli lehetett ez a hatás.   
Szerző