Előfizetés

Brüsszel újra támad: százmilliókkal bombázza a Matolcsy-fiú bútorgyárát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.02. 11:54
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Balaton Bútor Kft. eddig több mint 600 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott az Uniótól. Ezúttal közel tízmilliós keret érkezett hozzájuk.
Kevesebb mint két év alatt negyedszer nyert vissza nem térítendő európai uniós támogatást Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltsége – tudta meg a 24.hu. Matolcsy Ádám bútorgyára ezúttal csaknem tízmillió forintban részesül, hogy külföldi kiállításokon vehessen részt. Ezzel az összeggel együtt az ifjabb Matolcsy cégének tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. eddig több mint 600 millió forint vissza nem támogatást nyert Brüsszeltől. 
A kormányzati pályázati portál adatai alapján a vállalkozás négyszer is sikeresen pályázott az uniós pénzekre: • 2017 februárjában csaknem 2,5 millió forintot nyert gyakornoki programra. • 2017 szeptemberében 499 millió forintot nyert el „okosiroda” programra. • 2017 októberében 92 milliót nyert kapacitásbővítésre       2018 szeptemberében pedig majdnem 10 millió forintot nyert külföldi kiállításokon való részvételre. Az utóbbi támogatás érdekessége, hogy miközben a társaság hivatalosan arra kap pénzt, hogy külföldi kiállításokon vegyen részt, valójában két külföldi és két budapesti rendezvényen szeretne kiállítani. 
A pályázat ismertetője szerint a kiállítások ütemezése a következő: • Beauty (Magyarország, Budapest, HUNGEXPO) – 2018. november (2 400 000 Ft) • Hoventa (Magyarország, Budapest) – 2019. február (3 600 000 Ft) • Interzum (Németország, Köln) – 2019. május (5 000 000 Ft) • Salone del Mobile (Olaszország, Milanó) – 2020. április (5 000 000 Ft) Említésre méltó, hogy a két fővárosi rendezvény közül az egyiket, a Hoventa kiállítást már évek óta nem rendezik meg. A szakkiállítást bonyolító társaság 2012-ben meg is szűnt végelszámolással. A Hoventa márkanevet a Hungexpo Zrt. vásárolta meg 2009-ben, majd megszüntette rendezvényt. Helyette  – több más kiállítás egybeolvadásával együtt – a Sirha Budapest kiállítást szervezik meg kétévente. Mivel az idén év elején tartották ezt a kiállítást, ezért legközelebb 2020-ban rendezik meg. Így nem stimmel a Matolcsy-féle cég pályázata – állítja a lap. 

Facebook-képpel próbálja helyretenni Orbán politikáját az amerikai kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.10.02. 11:13

Az USA diplomáciai képviseletei más országokban nem léptek hasonlóan.
Megváltoztatta facebookos profilképét a budapesti amerikai nagykövetség, egy nagy fotón a kijevi Majdan téren lévő függetlenségi emlékművet díszítő nőalak látható, a szöveg pedig ez: „Fókuszban Ukrajna” – vette észre a hvg.hu. Az USA diplomáciai képviseletei más országokban nem léptek hasonlóan, így az üzenet egyértelműen Magyarországnak szól.
„Ukrajna, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada magyarországi nagykövetségei továbbra is egy független, egységes és biztonságos Ukrajna kitartó támogatására ösztönöznek azzal, hogy felhívják a figyelmet az ország folyamatban lévő, széles körű reform törekvéseire, az aggodalmat keltő politikai, biztonsági, társadalmi-gazdasági és a médiát érintő kérdésekre – beleértve a Krím törvénytelen elcsatolását és a folyamatos orosz agressziót Kelet-Ukrajnában –, valamint rávilágítanak az Oroszország elleni szankciók fontosságára”

– írták a közösségi oldalon.

Magyarország az általa sérelmesnek tartott ukrán oktatási törvénymódosítási tervezet nyilvánosságra hozatala óta deklaráltan akadályozza Kijev euroatlanti integrációját, arra hivatkozva, hogy az ukrán törvény sérti a kisebbségek anyanyelvhasználathoz fűződő jogát. Ukrajna, Grúziával együtt még 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcson kapott ígéretet arra, hogy NATO-taggá válhat, amint teljesíti a tagsági feltételeket. A portál felidézi, hogy a magyar álláspont szerint csak akkor indulhat meg újra a folyamat, ha Kijev visszavonja a törvényt, a NATO-tagállamok többsége viszont attól tart, a magyar politika visszakényszerítheti Ukrajnát az orosz érdekövezetbe.

Fejlesztések egyeztetés, agglomeráció jövőkép nélkül

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2018.10.02. 11:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Miközben sok európai metropolisz már városkörnyéki önkormányzatot működtet, nálunk az Orbán-kormány eltörölte az egyeztető fórumokat, az agglomerációs államtitkár is csak fővárosi ügyekkel foglalkozik.
A magyarországi lakosság majdnem 28 százaléka, a 2016-os adatok szerint 2 millió 743 ezer ember él Budapesten és a városhoz szorosan kötődő településgyűrű városaiban, falvaiban. Évtizedek óta megoldatlan a térség közlekedése, az egekbe ugrott budapesti lakásárak miatt ugyanakkor megint többen keresik az olcsóbbnak hitt városkörnyéki házakat, lakásokat. Az előrelépéshez közösen kellene kitalálni a megoldást a térség településeinek, csakhogy gyakorló polgármesterek, közigazgatási szakértők és kutatók is állítják: jó ideje hiányoznak a napi együttműködés intézményes fórumai nemcsak a főváros és az agglomeráció 80 települése, hanem a szomszédos községek és kisvárosok között is. Juhász Béla sződligeti polgármestert például kilenc évnyi működése alatt egyszer keresték meg azzal, hogy elmondhatja véleményét a térség közös bajairól. Két éve, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének módosítása előtt polgármestertársaival együtt bemehetett a fővárosi közgyűlés néhány bizottsági ülésére, és írásban is küldhettek javaslatokat. Azóta is keresik, hol lehetnek a szövegben a felvetéseik. A polgármester állítja, amióta a Fidesz-kormány egyik napról a másikra elvonta a kistérségi társulások pénzét és ezzel halálra ítélte őket, azóta nincs intézményes lehetőség az egyeztetésre. A nyár elején jelent meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) támogatásával a Milton Friedman Egyetem két oktatójának szerkesztésében az „Agglomerációs kistérségi tanulmányok” című gyűjtemény, aminek szintén az az egyik legfontosabb megállapítása, hogy a polgármesterek hiányolják a szakmai párbeszédet. Szabó Tamás egyetemi oktató, közigazgatási szakértő ezt már csak azért is fontosnak tartaná, mert a KSH előrejelzése szerint Budapest körgyűrűje annak ellenére a lakosságszám emelkedésével számolhat 2050-ig, hogy a fiatalok tömegesen költöznek vissza a belvárosba. A kötet bemutat egy polgármesterek körében végzett felmérést, amiben a kistelepülések vezetői szinte kivétel nélkül delegált képviselőkből álló agglomerációs fejlesztési tanácsok létrehozását szorgalmazták a nagyvárosok körül, ahol meg lehetne állapodni például a közlekedésfejlesztés közös megszervezéséről. Sokan kimondták, hogy fontos az önkormányzati autonómia, de a közszolgáltatásokat csak kisebb-nagyobb társulásokban tudják elfogadható színvonalon nyújtani a lakosaiknak.
A TÖOSZ tanulmánykötetének másik szerkesztője, Laki Ildikó szociológus kifejezetten Budapestet és a körülötte található agglomerációs gyűrű szerkezetét vizsgálta. A szerző az önkormányzati törvény legnagyobb hibájaként említi, hogy „semmilyen lehetőséget nem adott a főváros és agglomerációjának közigazgatási összekapcsolására”. A budapesti agglomerációban „a települések együttműködése feszültséggel teli és számos megoldatlan problémával küzd” – állapítja meg. Ezeknek a gondoknak a megoldásával azonban a jelek szerint ebben a pillanatban nem foglalkozik senki. Gerő András történész idén februárban az Élet és Irodalom hasábjain megjelent önkormányzati reformjavaslatában pár emelkedett mondattal intézte el a körgyűrűben élőket: „Táplálják a várost és élnek a városból. Budapest teljesítményének az ő teljesítményük is része; Budapest szükségletei pedig részben az ő szükségleteik”. Aztán az írásban kinevezett főpolgármesterről és utasításokat végrehajtó elöljáróvá silányított kerületi vezetőkről értekezett. A tervet talán Tarlós Istvánnak a napokban átmenetileg sikerült megvétóznia, de azt az ötletet, hogy az állam és a főváros, meg a környező települések viszonyát egy államtitkárság rendezze, a kormány már meg is valósította, kinevezte a feladatra Fürjes Balázst. Névleg a főváros és az agglomerációs települések közös ügyeinek megoldása is az ő feladata lenne, de utóbbival kapcsolatos érdemi nyilatkozatot nem találtunk tőle. Ezt kifogásolja Pitti Zoltán is egy friss elemzésben. A Corvinus Egyetem kutatója, Pécs, majd az APEH egykori vezetője úgy látja, csak a kormány által kiemelten kezelt beruházások projektgazdájaként jelenik meg az államtitkár, érdemi jövőkép a magyar lakosság negyedének otthont adó agglomerációs területről nincs.

Hatszeletes kör

Az Agglomerációs várostérségi tanulmányok című kötetben Laki Ildikó szociológus részletesen elemzi a fővárosi agglomerációs övezet hat szektorának fejlődését. Az északi szektorba 10 település tartozik, a legtöbb beköltözőt Dunakeszi fogadta be, ahol 1990 óta több mint 61 százalékkal nőtt a lakosság száma. Nem sokkal marad le Őrbottyán (57 százalék), a térségben egyedül Vác lélekszáma csökkent. A keleti szektor meghatározó városai Gödöllő és Veresegyház. Utóbbi lakossága 1990 óta majdnem megháromszorozódott. A délkeleti szektor fejlődésének kedvezett, hogy eredetileg itt alacsonyak voltak az ingatlanárak, Gyál, Gyömrő és Maglód lakosságszáma ezért dinamikusan, 15-35 százalékkal nőtt. A déli szektor már a rendszerváltás előtt is kedvelt terület volt. Szigetszentmiklóson majdnem 88 százalékos a lélekszám emelkedése, de Érd lakossága is csaknem 67 százalékkal nőtt. A nyugati szektorban találhatók az agglomeráció leginnovatívabb és a kiköltözés szempontjából legnépszerűbb települései – fogalmaz a szerző. Biatorbágy lakossága 1990 és 2016 között több mint 80 százalékkal gyarapodott, Budaörs több mint 43, Törökbálint 41 százalékkal. Az északnyugati szektor is folyamatos fejlődést mutat. Piliscsaba egyetemi várossá válása óta majdnem 58 százalékkal nőtt a lakossága Szentendre 33, Pomáz 34 százalékkal gyarapodott.

Agglomerációs érdekharc

Barcelona agglomerációjának várostérségi önkormányzatában az érintett települések polgármesterei és egyéb képviselői ülnek a katalán világváros vezetőjével az élen, a döntéshozatalt nagy munkaszervezet segíti. Fejlett intézményi struktúrájuk ellenére szeretnének továbbfejlődni. A magyar Városkutatás Kft. segítette őket annak meghatározásában, hogy mit érdemes eltanulni öt európai nagyváros gyakorlatából – mondta el a Népszavának a kutatóműhely munkatársa, Gerőházi Éva közgazdász.

– Barcelonáé az egyik legjobb várostérségi együttműködés az EU-ban. Miért van mégis hiányérzetük?
– A szervezet mostani formájában nyolc éve alakult meg, s azóta felmerült új területek bekapcsolásának igénye is. Kérdés, hogy miként lehet kapcsolatot építeni egy nagyobb várostérséggel, ugyanakkor meg kellene újítani az eredetileg bent lévő települések kötődését is. Jó példákat kerestünk a civil szervezetekkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartásra, az agglomerációs területek fejlesztési terveinek jobb összehangolására is.

– Intézményi szinten is változtatni kellene?
– Inkább azt mondom, lehetne. Manchesternél a regionális tanács vezetőjét közvetlenül választják, és felette áll a 10 kisebb térség önkormányzatának, saját költségvetése és hivatala van, hamarosan önálló adókivetési joga is lesz. Stuttgartban a regionális tanácsot pártlistákról közvetlenül választják, ami demokratikus megoldás, de így is folytonos a települések harca, hogy kinek mennyi pénz jusson. Többnyire mindenki kap egy keveset, szétaprózódnak a források. Régen a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanácsban nálunk is ez történt.

– Milyen feladatokat vesznek át a várostérségi szintű szervezetek az államtól vagy a településektől?
– Amíg önkéntesek, azokon a területeken működnek együtt, ahol ezzel mindenki nyer. A baj jellemzően akkor kezdődik, amikor valaki már veszíthet is. Ilyenkor általában az állam lép közbe: törvényt alkot, és kötelező feladatokat jelöl ki, amihez pénzt is ad. Manchesternél például a kormány a lakhatással, oktatással, kórházakkal kapcsolatos ügyek koordinációját már az agglomerációra bízta.

– A feladatátadás miatt az adóelosztás is változik?
– Van rá példa, hogy a szennyvíz, szemétszállítás beszedett díját a települések elutalják az agglomerációs szövetségi szintre. Az állami kompenzációk, árkiegészítések eleve ide érkeznek, máshol a települések hozzájárulást fizetnek a regionális szint hivatalainak működtetéséhez. A bevételek harmadik része a pályázatokon való közös indulásból jön össze. Az igazi előrelépés a saját, városkörnyéki szervezet adókivetési joga, de ez ritka.

– Az intézményes együttműködésből automatikusan következik egy közös identitástudat kialakulása?
– Nem feltétlenül. Manchester környékén nagyon régóta külön súlya van, hogy valaki a város tágabb térségében, Greater Manchesterben él vagy itt működik a cége. Máshol azonban az emberek a településhez kötődnek elsősorban, de hogy mondjuk a stuttgarti régióban élnek, az kevéssé fontos.

– Egyetért a polgármesterek kifogásával, hogy nálunk nincsenek fórumok az egyeztetésre? – Manapság valóban kevés ilyen lehetőség van. 2004 környékén volt egy kiugrás: akkor született újjá az agglomerációs fejlesztési tanács, a budapesti közlekedési szövetség, az agglomerációs rendezési terv, majd 2010 után ezeket eltörölték, jött a centralizáció.

– A nyári agglomerációs törvény, amiben csak fővárosi nagyberuházások szerepelnek, azt mutatja: a kormány tudja, hogy lépnie kellene, de valójában nem akar.
– Az utóbbi évek centralizációs folyamatában a kormánynak nem érdeke egy közbülső szint beiktatása, pedig olyan kérdésekben, mint a közszolgáltatások szervezés, vagy a területi tervezés, sok feladat lenne agglomerációs szinten is.