Ha három gyereked van, és nő vagy, soha többé ebben az életben nem fizetsz adót

Publikálás dátuma
2018.10.02. 09:25

Fotó: Shutterstock
A "több pénz egyenlő több gyerek" szemlélet jegyében formálhatja tovább a kormány a családpolitikát, minderre persze hivatalosan az emberek kérik egy nemzeti konzultáció keretében.
Októberben újabb nemzeti konzultációt tart a kormány, amelynek témája a demográfiai helyzet lesz, írja a Magyar Időkre hivatkozva a portfolio.hu. A kormány ezúttal demográfiáról "beszélget" a társadalommal, ugyanis a konzultációval családpolitikai intézkedéseinek szeretne megágyazni. A terv szerint bővülhetnek a már érvényben lévő támogatások. A napilap kormányzati forrásra hivatkozva azt is írja, hogy a gyerekvállalás ösztönzése érdekében felvetődött, hogy a háromgyermekes nők életük végéig kapjanak személyijövedelemadó-mentességet. Hogy a "több pénz automatikusan több gyerek" elv mennyire hatékony, az kérdéses. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) konferenciáján Szikra Dorottya szociológus szerint elsősorban magas színvonalú, komplex szolgáltatások kellenének szinte minden területen, kezdve a megfelelő bölcsődei ellátás biztosításától. Úgy vélte, a több gyermek után járó CSOK-tól és családi adókedvezményektől azért nem lehet nagy sikert remélni, mert hazánkban nem a harmadik vagy negyedik, hanem már az első gyermek vállalása jelenti a valódi problémát. Vajda Róza, az MTA kutatója pedig azt hangsúlyozta: a társadalom és a politika felelőssége az anyaszerep elavult sztereotipizálásában is megmutatkozik. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy azokban az országokban növekedik a születésszám, ahol az állam támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek összhangot teremtenek a munka és a magánélet között. Magyarországon azonban a nők többsége választásra kényszerül: vagy dolgozik vagy gyereket szül.
Szerző
Frissítve: 2018.10.02. 09:30

Passzívházak a bérlakáspiacon: luxusmegoldás spórolásra

Publikálás dátuma
2018.10.02. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Nyugaton bevett gyakorlat, hogy a lehető energiatakarékosabbá teszik a bérházakat, de nálunk ez a technológia drágasága miatt még ritka.
Sokak számára a passzívház egyet jelent a jómóddal: rendkívül drága ugyanis az a technológia, amellyel egy ingatlan fűtése, hűtése, szellőzése, melegvíz-ellátása környezetkímélővé, rezsiköltsége pedig minimálissá tehető. Éppen ezért keltett nagy meglepetést, hogy a főváros XIII. kerülete már évekkel ezelőtt úgy határozott: bérlakásépítési programjában a passzívházak is szerepet kapnak. 2014-ben el is készült az első ilyen épület, a közelmúltban pedig egy újabb passzívházat adtak át. Az új, 23 – jellemzően 40-50 négyzetméter alapterületű – bérlakásnak otthont adó Kartács utcai épület 961 millió forintba került. A lakások két kivételtől eltekintve a „minimális energiaigényű” A++ kategóriába tartoznak. Az ingatlan korszerűségét jelzi egyebek mellett az is, hogy a mennyezet- és padlófűtést, egyedi szellőzőberendezést alakítottak ki, a ház „működéséről” pedig épületautomatikai rendszer gondoskodik. De vajon hogyan egyeztethető össze a „luxustechnológia” az önkormányzati bérlakásokkal? – Nyugat-Európában, például Franciaországban vagy Olaszországban bevett gyakorlat, hogy leromlott állapotú önkormányzati bérházakat alakítanak át nagyon alacsony energiaigényűvé. Minél több szektorban visszafogják a károsanyag-kibocsátást, a rezsi minimálisra csökkentésével pedig a családokat is segítik. Mindezt felülről irányított, országos lakásprogram teszi egységessé – fogalmazott lapunk érdeklődésére Bajomi Anna lakhatási szakértő.  Noha szerinte a kerületi program a nyugat-európai gyakorlathoz viszonyítva nem szokatlan, itthon még nagyon kilóg a sorból. – A hazai bérlakás-állomány összességében rendkívül rossz állapotban van, az ingatlanok zöme felújításra szorul. Épp ezért visszás helyzetet teremthet, hogy míg az egyik kerületben penészes, dohos a bérlakások többsége, egy kicsit odébb már a legdrágább technológiát alkalmazzák – utalt Bajomi Anna arra, hogy Magyarországon nagyon hiányzik egy országos, felelős, korszerű és összehangolt bérlakás építési- és kezelési program. Addig is, amíg ez a hiányzik, a XIII. kerület folytatja a saját programját. Azt pedig Tóth József, kerületi polgármester az új passzívház átadásakor világossá tette: a lakásépítés nem áll le, és „az önkormányzat elkötelezett a korszerű és környezetbarát energetikai megoldások mellett.” Ezzel együtt az továbbra is kérdéses lehet: ma, amikor országszerte kevés a bérlakás és a meglévők jó része lerobbant, nem lenne-e célszerűbb több hagyományos bérházat építeni? – A kerületben készülő új lakások nagy többsége hagyományos technológiájú. Ugyanakkor a jövőre is gondolni kell: egy ma épülő társasház várhatóan legalább száz évig áll majd, mai tudásunk szerint viszont állíthatjuk, akkor már csak minimális vagy nulla károsanyag-kibocsátású ingatlanok épülnek – mondta Borszéki Gyula, a városrész alpolgármestere. A jelenről szólva pedig azt emelte ki: a passzívházak az alacsony rezsiköltséggel épp azokat segíti, akik életük első saját otthonáért spórolnak. Noha arról egyelőre nincs adat, hogy az új épületben mennyit spórolhatnak a lakók, az jelzésértékű: a kerületben elsőként, 2014-ben átadott passzívházban a lakások egész éves fűtési költsége annyi mint egy hagyományos lakásban nagyjából két téli hónapé. Mint azt az alpolgármestertől megtudtuk, az új passzívházban a legtöbb lakásban a bérleti díj 867 Ft/m²/hó+ÁFA. Van azonban négy úgynevezett fecskelakás is, amelyeknek 467 Ft/m2/hó+ÁFA a bérleti díjuk. Az új házba csak olyan lakók jelentkezhettek, akik már eddig is önkormányzati bérlakást béreltek: a „minőségi csere” elvén ők leadták korábbi otthonukat, amelybe új lakókat keresnek. A fecskeházi lakásokat maximum 8 évre igényelhették olyan 35 év alatti fiatal házasok, élettársak, akik közül az egyik nem töltötte be a 30. életévét, és vállalni tudják a havi minimum 40 ezer forintos lakáselőtakarékosság fizetését.

16 év, 599 új lakás

16 év, 599 új lakás A XIII. kerületi önkormányzat 2002 óta eddig 599 lakást épített 30 ezer négyzetméter lakófelületen. A városrész mindeddig összesen 10 milliárd forint költött erre a célra.

Szerző

Az európai ingatlanpiacon motorozik a kenőpénzek elfogadásával vádolt fideszes politikus

Publikálás dátuma
2018.10.02. 07:54
Mengyi Roland. Volt fideszes, jelenlegi vádlott - a jövő ingatlanszakértője?
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bár eljárás folyik ellene, a Voldemort nagyúrként is emlegetett Mengyi Roland egy müncheni ingatlanexpón kipróbálhatja szerencséjét.
A legnagyobb európai ingatlankiállítás és -vásár egyik magyar résztvevője a Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland, aki mint „developer”, vagyis fejlesztő regisztrált a müncheni ágazati csúcseseményre – értesült a hvg.hu.
Mengyi nevét a lap egyik olvasója találta meg Európa legnagyobb ingatlanos kiállítása, a müncheni Expo Real résztvevői között. Meg is lepődött, mert neki az rémlett a lapokból, hogy az uniós projekteknél visszaélések vádjába keveredett fideszes ellen javában folyik a büntetőeljárás, így nem feltételezte, hogy pont az ilyen események vonzzák.
A honlapon nemcsak a kiállítók listája érhető el, hanem a beregisztrált résztvevőké is, ezek közt valóban megtaláltuk „Dr. Roland Mengyi, Developer”-t, vagyis fejlesztőt, aki a sajóklörösi Immosolutions Kft.-től érkezik az eseményre.
A magát ártatlannak valló Mengyi ellen azért folyik büntetőeljárás, mert a vád szerint kenőpénzt kért nyertes uniós pályázatokért, hat társával együtt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt áll a Fővárosi Törvényszék előtt. A mentelmi jogát felfüggesztették, így a Fidesz nyilván le kellett, hogy cserélje, a tavaszi választásokkal két ciklus után a parlamentből is kiesett. A fideszes exképviselő ellen javában folyik a büntetőeljárás, ha bűnösnek találják, akár 15 évet is kaphat.
Szerző