Az a cél, hogy a ráksejtek ne tudják átverni az immunrendszert

Publikálás dátuma
2018.10.02. 09:51
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az immunterápia fejlődésével olyan paradigmaváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtérbe - mondta Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója annak kapcsán, hogy a rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért ítélték oda két kutatónak az idei orvosi Nobel-díjat. (A stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért.)
Mint az Onkológiai Központ főigazgatója kiemelte, immunrendszerünkben benne van az a képesség, hogy felismerje a daganatot, és ha felismerte, el is pusztítsa a tumorsejteket. Ezt az újfajta megközelítést képviseli az immunonkológia.
A korábban alkalmazott eljárások a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet, az immunrendszert aktiválja. Akkor aktiválódik a betegség, amikor a daganatsejtek képesek "elrejtőzni" az immunrendszer elől. Ebben az esetben gátló receptorok beiktatásával gátolják a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer aktiválja az immunrendszer normál működését.
"A koncepciónak az a lényege, hogy kompletten más a mechanizmus, mint amit megtanultunk a korábbi eljárásoknál, mert ezekkel mindig a daganatot bombáztuk, most meg az immunrendszert tesszük arra képessé, hogy betöltse azt a feladatát, hogy elpusztítsa mindazt, ami nem való a szervezetbe"

- magyarázta Dank Magdolna.

Vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre, ezeket nevezik immunogén daganatoknak. Ezeken túlmenően jelenleg is zajlanak a más daganatokat érintő kutatások - tette hozzá Dank Magdolna, aki szerint a cél az, hogy a jövőben rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.
Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatás fokozható. Dank Magdolna reményei szerint egyre több immunterápiás kezelés lesz a jövőben, és a betegségek 75-80 százalékát lehet majd bevonni a kezelésekbe.

Rákkutatók kapták az orvosi Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2018.10.01. 11:43

James P. Allison és Hondzso Taszuku a rák elleni immunterápia kifejlesztéséért kapta az elismerést.
A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, az amerikai James P. Allison és a japán Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az elismerést a két tudós a rák elleni modern immunterápia kifejlesztésével érdemelte ki. A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Mindketten olyan fehérjékkel foglalkoztak (Allison egy ismert molekula hatásait vizsgálta, Hondzso pedig felfedezett egy hasonlót), amelyek az immunrendszer fékjeiként működnek. Ezeknek a fékeknek a kikapcsolása a korábbiaknál hatékonyabbá teszi a rákellenes terápiát.  A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (282 millió forinttal) gazdagodnak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják. 
Az MTI összefoglalója szerint James Allison a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérjét tanulmányozta a Berkeley Egyetem kutatójaként az 1990-es években. Egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-sejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig James Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos - betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a „programozott halál 1” (PD-1) nevű fehérjét, amely szintén a T-sejteken fejeződik ki. A PD-1 szerepét megfejtve rájött, hogy a „programozott halál 1” – a CTLA-4-hez hasonlóan – fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

James Allison 1948-ban született Texasban. Doktori címét 1973-ban szerezte a Texasi Egyetemen. Dolgozott a Texasi Egyetem Rákkutató Központjában, a Berkeley Egyetemen és a New York-i Memorial Sloan-Kettering Rákközpontban is. 2012 óta ismét a Texasi Egyetem professzora, munkatársa a rák elleni immunterápia lehetőségeit kutató Parker Intézetnek. Hondzso Taszuku 1942-ben született Kiotóban. 1966-ban szerzett orvosi diplomát. 1971 és 1974 között a baltimore-i Carnegie Intézet ösztöndíjasa volt, PhD-fokozatát a Kiotói Egyetemen szerezte 1975-ben. 1979-ig a Tokiói Egyetemen, 1984-ig az Oszakai Egyetemen dolgozott. Azóta a Kiotói Egyetem professzora.

Szerző
Témák
Nobel-díj
Frissítve: 2018.10.01. 13:21

Videót is küldtek a kutatórobotok az aszteroidáról

Publikálás dátuma
2018.10.01. 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A már korábban közzétett fotók mellett egy tizenöt filmkockából álló videofelvételt is küldtek a Ryugu kisbolygó felszínéről a Hajabusza-2 kutatórobotjai, úgynevezett roverei.
A japán űrügynökség (Jaxa) közlése szerint a rovereket szeptember 21-én bocsátotta le az aszteroida felszínére a Hajabusza-2 űrszonda, amely 3,5 éven át tartó utazás után júniusban jutott el a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryuguig - írta az MTI a The Guardian című brit napilap honlapja alapján.
A misszió hivatalos Twitter-oldalán elérhető képeken jól látszik a Naprendszer szokatlan égitestének göröngyös, sziklákkal tarkított, néhol azonban viszonylag egyenletes felszíne. A Jaxa közétette továbbá a Ryugu felszínéről készített eddigi legnagyobb felbontású fotókat is, amelyeket az űrszonda fedélzeti kamerája készített a roverek kiengedését megelőzően.
A Hajabusza-2 múlt pénteken nagyjából 60 méteres magasságba ereszkedett a Ryugu fölé, hogy kiengedje a robotokat. A két műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról és megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére.
Az egykilós robotok ugrálva változtatnak helyet a Ryugu alacsony gravitációját kihasználva. Akár 15 méter magasra is képesek így emelkedni, és 15 percig tudnak a levegőben maradni.
Októberben a Hayabusza-2 egy apró krátert fog vájni az aszteroida felszínén, hogy mintákat gyűjthessen az évezredek óta érintetlen - vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt - anyagokból. A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak.
A misszió 2014 decemberében indult, és a tervek szerint 2019 decemberében zárul, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut és várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.