Előfizetés

Még lehet szavazni az év fájára

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.21. 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 

Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.21. 09:20
AFP
Fotó: AFP
Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása: egy év alatt mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített a tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint.
A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását. A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak.
A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben a jégsapka mintegy 100 méternyit zsugorodott, és jege mintegy 4 kilométerre nyomult a Kara-tengerbe. A 4,5 köbkilométernyi jég olvadása elegendő ahhoz, hogy New York Manhattan kerületét mintegy 75 centiméter vízzel borítsa be - érzékeltették a kutatók. A gleccser jege jelenleg naponta 5-10 méteres sebességgel siklik. Az olvadás felgyorsulása előtti 30 évben a jégsapka csak néhány méternyit zsugorodott és 1,2 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből.
"Egy melegedő klímában a gleccserek olvadásának felgyorsulása egyre inkább mindennapos, de a Vavilov jégvesztesége szélsőséges és váratlan"

- idézte Williest a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A Föld felszínét mintegy 780 ezer négyzetkilométeren borítja gleccser és jégsapka, amelyeknek olvadása potenciális veszélyt jelent a tengerszint emelkedésére. A kutatók soha nem tapasztalták a jégsapka olvadásának ilyen mértékű felgyorsulását, és az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzétett tanulmányukban rámutatnak, eredményeik felvetik a lehetőségét annak, hogy a most még stabil jégsapkák az eddig véltnél sokkal sérülékenyebbek.
A műholdas felvételekből kiderült, hogy az olvadás lassú volt 2010 előtt, amikor elkezdett felgyorsulni, majd 2015-ben egyre jobban gyorsult. A kezdeti nagyon lassú felgyorsulást a kutatók egy 50 évvel ezelőtti jelenség számlájára írják, akkor ugyanis megváltozott a csapadék érkezésének iránya. Előtte a hó és a jég délkeletről érkezett a térségbe, után délnyugat felől. Amint a jégsapka nyugat része elkezdett a tengerbe csúszni, felgyorsult a jég tengerbe nyomulása. 
Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerszint felett ülő sarki jégsapkák lassan reagálnak a globális felmelegedésre, de a tanulmány szerzői megkérdőjelezték ezt.

Virtuális ősállatok a pécsi állatkertben

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.20. 11:11
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A virtuális valóság technikájával mutatja be a Kárpát-medence és a Mecsek több millió évvel ezelőtti tájait és jellegzetes ősállatait a pécsi állatkert - közölte az intézmény az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a VR-szemüveg segítségével "az országban egyedülálló módon" az állatkert zoopedagógiai foglalkozásain résztvevő diákok több millió évvel ezelőtti, rég elmúlt földtörténeti korszakokba utazhatnak vissza. Az alkalmazás tizenegy olyan földtörténeti korba kalauzolja el a felhasználóit, amelyek Pécs és a Mecsek ősi környezetét, valamint a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti tájait modellezik és mutatják be.
Az eszköz óriási előnye, hogy a megteremtett virtuális valósághoz tartozik egy háttértudás-bázis is, amelyet a pécsi állatkert zoopedagógusai biztosítanak, akik megszabhatják, hogy melyik kort, hogyan, milyen szempontok alapján mutassák be az adott korcsoportok diákjainak - írták. 
Az alkalmazást a suIT Solutions nevű cég munkatársai fejlesztették az állatkert szakemberinek közreműködésével. A 15 millió forintból beszerzett VR-szemüveggel és a hozzá tartozó alkalmazással a fiatalok a jövőre induló foglalkozásokon ismerkedhetnek meg.