Előfizetés

Csak a katonák nem férnek fel a Honvédség gépére

Batka Zoltán Kósa András
Publikálás dátuma
2018.09.20. 19:24

Fotó: Földházi Árpád / kormany.hu
A polgári repülésben teljesen értelmetlenül hangzó indokokkal próbálta megmagyarázni a Honvédelmi Minisztérium (HM) azt: miközben augusztus végén ukrán bérrepülővel kellett hazahozni az iraki kontingensnél szolgáló katonákat, addig a honvédségi célra vásárolt Airbus-szal a kormányfőt szállították. Mint azt a 444.hu értesülése alapján mi is megírtuk Demeter Márta (LMP) kérdésre Benkő Tibor honvédelmi miniszter úgy válaszolt: a két A-319-es szállító repülőgép pilótái a repülési és üzemeltetési tapasztalataik megszerzéséig csak „korlátozott számú személyt szállíthat.” Érdeklődésünkre a HM ezt azzal egészítette ki: a katonai légügyi hatóság korlátozásokat vezetett be, ennek értelmében egyelőre 40 főnél többet nem szállíthatnak az Airbusok.
Ez azért is érdekes, mert a HM által üzemeltetett honvédelem.hu oldalról kiderül: amikor épp nem Orbán Viktor használja a gépet, akkor azok nagyon is szállítanak honvédeket. A portál egyik híre szerint az egyik gép szállította például Pristinába az MH KFOR Kontingens soron következő váltásának első szakaszát. De a másik 604-es regisztrációs számú gép is nagy utat tett meg szeptember közepén: akkor Afganisztánba, ment a szabadságra hazautazó magyar katonákért a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról. Azonban a hírekből nem derül ki, hogy ekkor mennyi honvédet szállítottak az egyelőre tapasztalatlan pilótákkal repülő Airbusok. Az is különösnek tűnik: miként lehet, hogy negyvennél több embert nem szállíthatnak a tapasztalatlan pilóták, de például az ország miniszterelnökét vagy államfőjét igen? A megkérdezett – ám a téma kényes volta miatt névtelenséget kérő – légügyi szakértők szerint is fura a katonai légügyi hatóság döntése. Munkatársunk beszélt egy Airbusokat is repülő magyar pilótával, aki elmondta: ahhoz, hogy valaki ilyen „nagy” gépeket vezethessen, úgynevezett Airline Transport Pilot Licence (ATPL) nevű bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, ha viszont megvan ez a képesítése, akkor mindegy, hogy hány ember van a gép fedélzetén. Sőt, bizonyos körülmények között akár egy kezdő („kadét”) pilóta is vezethet gépet úgy, ha eközben egy ATPL-lel rendelkező kapitány folyamatosan felügyeli. Az idézett pilóta szerint a Honvédelmi Minisztérium érvelése azért sem helytálló, mert az ATPL mellett a pilótáknak típusengedéllyel is kell rendelkezniük, vagyis Airbus 319-est csak olyan vezethet, aki megszerezte erre a típusra az engedélyt. Ebben az esetben viszont szintén mindegy már, hogy az adott gép fedélzetén hányan utaznak. „De egyébként sem értem a HM-et: csak nem azt akarják mondani, hogy a miniszterelnöki delegációt egy kadét pilótára bízták, aki így szerez magának rutint?” - mondta forrásunk. Orbán Viktor utazásait ráadásul legtöbbször maga a TEK szervezi és felügyeli, amikor legutóbb Görögországból Bécsen keresztül utazott haza a nyaralásáról, még az osztrák fővárosba is a TEK ment ki, hogy hazahozza a kormányfőt és családját. Egy általunk megkérdezett másik szakértő is úgy tudja: a polgári légi közlekedésben nincs olyan, hogy a szállított személyek számától tennék függővé, hogy ki mennyi tapasztalattal vezethet gépet. „Ha egyszer valakit kiképeztek és fennáll a szakmai folyamatossága, akkor ahová a szakszolgálati engedélye szól beosztható, függetlenül attól, mekkora a gép terhelése”. Hozzátette: Európa-szerte ez a gyakorlat. Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozta: a katonai repülési szabályok nincsenek úgy standardizálva Európában, mint a polgári légiközlekedésnél, azaz a nemzeti katonai repülési előírások eltérhetnek. Bár vannak bizonyos közös, NATO-sztenderdek, az nem zárható ki, hogy a HM házon belül hozott olyan szabályt, hogy bizonyos repülési idő eléréséig csak meghatározott számú utast vihetnek a pilóták.

Akasztással fenyegették Ujhelyit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.20. 18:46

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
A politikus a Facebook-oldalán úgy reagált: Orbán Viktor gyűlöletpolitikája ide juttatta az országot.
Felakasztottuk Ujhelyit - A Köztársaság térnél megtaláljátok – ezzel a címmel tett közé három fotót a vadhajtasok.hu oldal, amely a legvadabb jobboldali portálként határozza meg önmagát. A fotókon egy Ujhelyi István szocialista EP képviselő fotójával ellátott bábu van lábbal felakasztva. A politikus a Facebook-oldalán úgy reagált: Orbán Viktor gyűlöletpolitikája ide juttatta az országot, s immár nem is annyira burkoltan fenyegetnek akasztással. - Az elmúlt hetekben számos uszító, gyűlölködő, tettlegességgel fenyegető üzenetet kaptam, amiért hazafias módon kiálltam Magyarország és a magyar emberek érdekeiért az orbáni rezsimmel szemben. A Vadhajtások nevű szélsőséges portál és közösségi oldal régóta kiemelt figyelemmel és gyűlölettel viseltetik irányomban. Ez utóbbi akciójuk nyilván már nem maradhat megfelelő hivatalos következmény nélkül. Az az eszement gyűlölködés pedig, ami Magyarországon és a végletekig megosztott magyar nemzeten belül zajlik, szintén nem maradhat következmények nélkül. Rendszerváltás kell, különben végleg belesüllyedünk ebbe a gerjedő polgárháborúba – írta Ujhelyi.

Kovács Béla: Ha igaz lenne, a feleségem csak felemelné a telefont

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.20. 17:52
Kovács Béla egy korábbi tárgyaláson
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
„A hülyeségnek is van határa” – mondta a kémkedéssel vádolt EP-képviselő. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik.
Tagadta bűnösségét Kovács Béla, az Európai Unió (EU) intézményei elleni kémkedéssel vádolt egykori jobbikos politikus, az Európai Parlament (EP) független képviselője többórás meghallgatásán, csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken – írja az MTI. Kovács Béla azt mondta: EP-képviselőként számos találkozót, megbeszélést bonyolít le, a lobbizás a feladatai közé tartozik, de nem kémkedett.  Hozzátette, hogy a vádemelés óta sem az EU, sem az EP nem kereste meg az ügyben, ő adott a Magyarországon folyó eljárásról tájékoztatást az EP illetékeseinek, és megkérdezte: „van-e valami baj velem”? Erre azt válaszolták, hogy semmi, továbbra is elláthat bizalmi feladatokat, az EP bizottságainak, misszióinak munkájában részt vehet, és részt is vesz. Azt mondta, az EP-ben nem értik, egyáltalán miért folyik még ellene az eljárás. Bírói kérdésre Kovács Béla megjegyezte, hogy a vádbeli időszakban bizalmas adatokhoz nem is jutott hozzá. Ügyészi kérdésre beszélt arról, hogy a rendszerváltás előtt a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult nemzetközi közgazdaságtant. Arra a kérdésre, hogy titkosszolgálati ismereteket is tanítottak-e ott, azt válaszolta: soha. Az ügyész arról is kérdezte, hogy a kémkedés vádpontjával kapcsolatos találkozók létrejöttek-e, mire Kovács Béla azt mondta, elképzelhető. Hozzátette: orosz beszélgetőpartnere úgy mutatkozott be mint az ipari és kereskedelmi kamara tagja, majd mikor távozott az országból, bemutatta az utódját. A találkozókon lezajlott információcseréről pedig beszámolt az EP illetékes szerveinek, de az információk között nem volt minősített adat. A vádlott azt mondta, ezeken a találkozókon például azt kérdezték tőle, hogy egy szerződés létrejöttéhez mit kellene tenni, és egy nevet is mondtak, de Kovács Béla ezt a nevet nyilvános tárgyaláson nem akarta elárulni. Arra az ügyészi kérdésre, hogy kapott-e orosz diplomatáktól írásban kérdéssort, a vádlott annyit mondott: „nem emlékszem”. Kovács Béla a tárgyaláson megjegyezte, hogy ez az ügy a „Krímben kezdődött” és a megoldása is ott lesz. Továbbá elmondta, hogy olyan orosz olajcégek legfelső köreibe volt bejáratos, mint a Gazprom és a Lukoil. Kovács Béla a tárgyalás szünetében újságíróknak a Putyin orosz elnökkel való kapcsolatról feltett kérdésre azt mondta: ha igaz lenne, akkor
„a feleségem csak felemelné a telefont, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics, Béla bajban van, és minden megoldódna. (...) De a hülyeségnek is van határa.”

Utóbb hozzátette, hogy két-három rendezvényen találkozott az orosz elnökkel és rövid udvariassági beszélgetés zajlott köztük. Ugyanakkor Kovács Béla szerint az ő orosz kapcsolatai valakit zavarhattak. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, elmondta, hogy 2019 végéig Magyarországon marad, azután meglátja; van meghívása Mongóliából, Üzbegisztánból, Kazahsztánból és „ott van még Japán is”, ahol korábban sok évet töltött. A Jobbikkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Vona Gábor volt pártelnök és Szabó Gábor korábbi pártigazgató eltávolodott a párttól, a jelenlegi vezetőkkel már nem lát lehetőséget az együttműködésre. Az öt éve tartó büntetőeljárásba pedig belefáradt, pihenni szeretne – mondta. A tárgyaláson a másik – EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó – vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén. A tárgyalás a bizonyítási eljárással folytatódik. Kovács Béla és költségvetési csalás miatt megvádolt három társa szabadlábon védekezik. Kovács Béla 2010 májusában lett a Jobbik EP-képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést az EU intézményei elleni kémkedés miatt, majd a legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, ami 2015 októberében meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2017 decemberében emelt ellene vádat, Kovács Béla pedig akkor jelentette be, hogy kilép a Jobbikból. A vád lényege, hogy a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. Mindezek célja az volt, hogy az EP-n belül erős háttérbázissal rendelkező, nyíltan EU-ellenes tábor jöjjön létre, belülről bomlasszák az Európai Közösségek intézményeit és az orosz érdekeket helyezzék előtérbe. A költségvetési csalásra vonatkozó – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált – ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.