Előfizetés

Jávor: Orbán kimondta, hogy Paks2 politikai projekt

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.09.19. 13:58
Jávor Benedek
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem az országnak, hanem egyedül Orbán Viktornak van szüksége az orosz részvételű paksi bővítésre, és ezt maga a magyar miniszterelnök vallotta be – így értékelte a kormányfő keddi moszkvai kijelentéseit Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője. Az atomberuházással kiemelten foglalkozó politikus szerint az ország történetének legdrágább beruházása végképp elvesztette racionális jellegét.
– Azzal, hogy Orbán elismerte, nem számítanak a határidők, egyedül az orosz-magyar együttműködés a fontos, Jávor szerint a magyar miniszterelnök két fontos állítást tett. Egyrészt kifejtette, hogy a tervezett paksi bővítés nem gazdasági, hanem politikai projekt: ez az ára Putyin barátságának, vagyis annak, hogy az orosz elnök támogatja Orbán Viktor európai kalandorpolitikáját. Másrészt pedig bevallotta, hogy immár a kormány is elengedte a beruházás „kőbe vésett” határidőit – jegyezte meg Jávor Benedek. Mint emlékezetes, a magyar miniszterelnök Moszkvában azt mondta a bővítésről: „Amikor a megállapodást megkötöttük, akkor Magyarország már évek óta az EU tagja volt, és senki sem csinált ilyen beruházást. Bátor vállalkozás volt, hogy Oroszországgal közösen hozzuk létre a paksi erőmű bővítését. A határidők kapcsán fontosabb, hogy a beruházást sikerre vigyük.” Valójában a szintén EU-tag Finnország is épít orosz atomerőművet, amire Vlagyimir Putyin meglehetősen udvariatlanul emlékeztette is Orbánt. Ami pedig a határidőket illeti, az engedélyezés és előkészítés jelenleg 2-3 éves csúszásban van, miközben a szerződés aláírása óta alig négy év telt el (vagyis négy év alatt sikerült 2-3 éves késést produkálni), és ténylegesen az atomerőmű felépítéséhez kapcsolódóan Pakson még mindig nem történt egyetlen kapavágás sem. Ez Orbán Viktort láthatóan nem zavarja, mert ha politikai projektről van szó, akkor nincs jelentősége a késedelemnek. Gazdasági értelemben viszont rendkívüli kockázatot jelent, hiszen a finn vagy a francia példák is azt mutatják, hogy a nukleáris beruházásoknál a legnagyobb kockázat az időtúllépés miatti költségnövekedés – jegyezte meg Jávor Benedek. Szerinte az összes hasonló eset azt bizonyítja, hogy a befejezés eltolódása a költségek elszállásával (akár két-háromszorosára növekedésével) jár, és az oroszokkal kötött szerződés semmiféle védelmet nem nyújt Magyarországnak arra az esetre, ha a magyar fél hibájából történik a csúszás. – Az pedig kizárólag az erőviszonyokon múlik, hogy végül kinek róják fel a késedelmet – figyelmeztetett az EP-képviselő. Jávor szerint jelenleg 2032-2033-as befejezéssel lehet számolni, ami azért jelent gondot, mert a paksi orosz hitelt a szerződés szerint 2026 márciusától törleszteni kell. Esély sincs rá, hogy az új reaktorokban termelt áram árából fizetik vissza a kölcsönt, ha azok csak a hiteltörlesztés megkezdése után 6-7 évvel lépnek működésbe: újabb hiteleket kell majd fölvenni a hiteltörlesztéshez. Jávor úgy fogalmazott: ennek az üzletnek a megkötése és a lebonyolítás módja szerinte kimeríti a hazaárulás fogalmát.

Egyre nagyobb hátrány egy gyereknek, ha a szülei nem diplomások

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2018.09.19. 13:15
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kettészakad a magyar társadalom, és ez világosan látszik már az oktatási egyenlőtlenségekben is. Valószínű, hogy ez nem véletlen, hanem tudatos társadalompolitika.
A társadalom szétszakadása egyértelműen igazolhatóan növekszik – mondta Nagy Péter Tibor szociológus, oktatáskutató kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol azt a tanulmányát mutatta be, amelyben azt vizsgálta, hogyan alakultak a hazai iskolázottsági egyenlőtlenségek a 2011-2016-os időszakban. Eredményeit a 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatainak összekapcsolásával kapta. Kiderült: a területi és a szülők iskolázottsága miatti hátrányok minden kétséget kizáróan növekedtek. Például a csecsemők szüleinek iskolai végzettsége 2011 óta érzékelhetően lefelé tolódott el. Az általános iskolai előrehaladás tekintetében pedig a nyolc osztálynál kevesebbet végzett szülők gyermekei 2011-ben 3,6-szoros hátrányban voltak a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekihez képest, ez a hátrány 2016-ra 4,3-szorosra nőtt. Az általános iskolai előrehaladásnál a hátrányos helyzetű települések lakosai 2016-ban 1,1-szer nagyobb hátrányban voltak, mint 2011-ben. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott: az átlagnál lényegesen jobban javultak az egyetemi és főiskolai végzettségű családfők gyerekeinek esélyei. –Kérdés, hogy ez egy tudatos társadalom- és oktatáspolitika miatt történik, vagy attól függetlenül is egyre jobban kettészakad a magyar társadalom - fogalmazott a kutató. Nagy Péter Tibor szerint a 2010-es évek oktatáspolitikája (forráskivonás, a szakgimnáziummá átnevezett régi szakközépiskolák előnyben részesítése, a felsőoktatásba vezető út szűkítése, tankötelezettségi korhatár leszállítása) inkább tudatosságra utal. Harcsa István, a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület elnöke hozzátette: meg kellene vizsgálni azt is, milyen folyamatok történtek 2001 és 2011 között, hogy lássuk, pontosan mit tett hozzá a jelenlegi helyzethez a 2010 utáni politika. Lannert Judit oktatáskutató pedig arról beszélt: egyre inkább az látszik, nem az oktatáshoz való hozzáférés a gond, hanem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek közül mennyien tanulnak szegregált iskolákban.  

Vasútállomás helyett óriási parkolóházat épít a Budapest Airport

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.19. 12:18
A Budapest Airport tervezett parkolója egy látványterven
Fotó: Közlekedő Tömeg Egyesület
Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.
Jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeli repülőtéri vasútvonal állomásának utasbarát, terminálhoz közeli elhelyezése, miután a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a napokban bejelentette: parkolóház építésébe kezd a területen - derül ki a Közlekedő Tömeg Egyesület közleményéből.
Az elmúlt évtizedekben számos koncepció készült a repülőtér vasúti kiszolgálására. A legelőnyösebbnek a Budapest–Cegléd vasútvonalon Pestszentlőrinc és Monor állomások közötti új nyomvonal kiépítése mutatkozik, mely egyúttal az országos vasúthálózat részévé válna.
Egy ilyen vasúti fejlesztéssel végre nem csak Budapest, hanem az ország nagy része is gyors és kényelmes kapcsolatba kerülne a repülőtérrel.

A vonal számos nagyvárost - Győrt, Székesfehérvárt, Nyíregyházát, Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet - az autózással versenyképes menetidővel, átszállás nélkül tenné elérhetővé. Sőt, egy ilyen megoldás még a távolsági és nemzetközi vonatok menetidejét is meggyorsítaná és lehetővé tenné a budapesti elővárosi vonatok sűrűbb indítását is.
Az átmenő jellegű vasútvonal mellett szól az is, hogy - a repülőtéren végződő megoldással ellentétben - nem új járatokat kell indítani hozzá, hanem az kiszolgálható az egyébként is közlekedő vonatokkal.

A mai légi utasok, kísérőik és a repülőtéren dolgozók számából, illetve a tömegközlekedést Budapest vonzáskörzetében használók arányából becsülve átlagosan napi 20-25 ezer utas, azaz egy kisváros lakossága használna ma egy létező, színvonalas vasúti kapcsolatot a repülőtér megközelítéséhez.
A siker szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy az állomás a repülőtéren belül ideális, a terminálépülethez a lehető legközelebb lehessen. A terminál melletti hatalmas parkoló építése pedig - mint az a Közlekedő Tömeg ábráin is látszik - éppen ennek a lehetőségét veszi el. Ha a föld alá még el is férne az állomás, annak megépítése már semmiképp se lesz így gazdaságos.
Mint a közlemény fogalmaz:
"meggyőződésünk, hogy repülőtér tulajdonosaként a Magyar Kormánynak - a magánkézben lévő vagyonkezelői jogok adta lehetőségek határáig - mindent meg kell tennie azért, hogy a leendő repülőtéri vasútvonal az ideális, átmenő vasútvonalon, a terminálhoz lehető legközelebbi ponton érje el a repülőteret".