Előfizetés

Ezekre figyeljen, ha ülőmunkát végez!

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.09.18. 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okoz, de sok, akár más jellegű betegség kialakulásához is hozzájárulhat, ezért fontos, hogy állítjuk be a széket, milyen magasan van a billentyűzet és a monitor. Óránként pedig kötelező megmozdulni.
Számos vizsgálat igazolta, a sok ülés nagyon megterheli a szervezetet. A rossz tartás derék- és hátfájáshoz, banyapúp kialakulásához vezethet, később ezek súlyosbodhatnak, de mivel az ember nem erre van „tervezve”, nemcsak a mozgásszervi panaszok, hanem a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, de akár rák kialakulásához is hozzájárulhat. Ezért fontos, hogy - ha már muszáj - csökkentsük a károkat: üljünk jól - mondta a Népszavának Gróf Orsolya gyógytornász, manuálterapeuta.

Szék és más

Akkor megfelelő a szék magassága és az ülőfelület dőlésszöge, ha a csípő és a térd derékszögben van, a talp teljes felülete pedig leér a talajra. Jó, ha a háttámla nemcsak a derekat, hanem a hát középső részét is megtámasztja. A karfa nem létszükséglet, de ha valaki szereti megpihentetni a könyökét, jó szolgálatot tehet - tette hozzá a szakember.
A háttámla és az ülőke által bezárt szögnek nem szabadna 90 foknál kisebbnek lennie, de az ideális az lenne, ha 135 fokban is hátra tudnánk dőlni. Így nem terheljük a szívet, az emésztő- és légzőszerveket. Ha beszerzünk egy lábtartót is, a vérkeringésünk is jobb lesz. A keresztbe tett lábakat pedig jobb lenne elfelejteni, mert gátolja az egészséges vérkeringést – írja a Budapest Lab.

Párnázzunk!

Hiába ülünk tökéletesen beállított székben, szinte biztos, hogy egy idő után begörbítjük a hátunkat és a derekunkat, ezért nagyon ajánlott az ékpárna használata is. Ez azért előnyös, mert a medencét kicsit előrebillentve az ágyéki szakaszon egészséges homorulatot hoz létre, ezzel rendbe hozza a tartást és optimális helyzetet teremt a csípő körüli izmoknak is. Kezdődő porckorong problémák esetén a deréktájra érdemes hengerpárnát is tenni, ami fokozza az ágyéki homorulatot – mondta Gróf Orsolya.

A fészkelődés is segít

Ha a klaviatúra túl magasan van, túlzottan felhúzott vállakkal írunk, ami a csuklyásizom folyamatos feszüléséhez, rövidüléséhez vezethet. Feszített helyzetben előrébb toljuk a fejet, ami nyakproblémákat okozhat. A billentyűzetet ezért célszerű az íróasztal alá, egy kihúzható fiókba elhelyezni, a szék magasságát pedig úgy beállítani, hogy leengedett vállakkal tudjunk gépelni és egerezni. A monitor akkor van jól beállítva, ha szemmagasságban van, sem le-, sem felfelé nem egészséges folyamatosan nézni. Ha nem látjuk élesen a képernyőt, előre toljuk a fejünket, pedig jobb lenne a betűtípust vagy a nézetet nagyítani.
Érdemes, sőt kötelező óránként felállni és három-négy percet mozogni, de már az ülés közbeni fészkelődés is serkenti a keringést. Célszerű időnként átmozgatni az elgémberedett izmokat és a kötőszövetet.
„Van olyan vendégem, aki bevezette a cégében, hogy óránként három percet mindenki plankel, azaz fekvőtámasztartásba ereszkedik. Ha ez riasztó, egy kis nyújtózkodás is megteszi. Egyre több helyről hallom, hogy a dolgozóknak szinte kötelező felállniuk, sétálniuk – ez nagyon jó dolog.”

Labdázva

A szakember nem ajánlja, hogy nyolc órán keresztül labdán vagy levegővel telt, dinamikus párnán dolgozzunk, mert hosszútávon túlterheli az izmokat, másfél, legfeljebb két órán keresztül viszont kifejezetten hasznos lehet az instabil felületen való ülés. 
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Állva sem jobb

A folyamatos állás a vénákat terheli meg különösen, ha már tágulni is kezdtek a visszerek, érdemes kompressziós harisnyát hordani. Fontos, hogy például a fodrászok vendégszéke úgy legyen beállítva, hogy ne kelljen magasan dolgozniuk, mert felhúzott vállak állva is folyamatosan befeszítik a csuklyásizmot.

Rákos lett négy transzplantált beteg egy szervdonortól

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.18. 10:24
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit - írta az MTI a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján.
Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek. Négy európai beteg, akikbe szerveit átültették, mégis mellrákos lett, közülük három már elhunyt.
Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt.
Ekkor a három további transzplantáltat is megvizsgálták, de náluk először nem mutattak ki daganatos betegséget. 2011-ben azonban a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, és bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt.
Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.
A kutatásban részt nem vevő Lewis Teperman New York-i transzplantációs szakértő szerint "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van.
Az American Journal of Transplantation folyóiratban publikált tanulmányt ismertető Live Science-nek nyilatkozó Teperman hangsúlyozta, hogy a "szervellátás hihetetlenül biztonságos", mivel a donorok nagyon szigorú átvilágításon esnek át, beleértve a családban előforduló betegségek, köztük a rák feltérképezését. 
Az 53 éves nőt is alaposan megvizsgálták. Teperman szerint ugyanakkor még az ilyen alapos vizsgálattal is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.
A tanulmány szerzői megjegyezték: elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.
A kutatók megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.

Magyarország először vesz részt a torinói ökotudatos fesztiválon

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:06
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Először vesz részt országstanddal Magyarország a nemzetközi Slow Food mozgalom legnagyobb rendezvényén, a rendszerint milliós látogatottságot elérő, torinói Terra Madre Salone del Gusto fesztiválon szeptember 20. és 24. között.
A magyar gasztrokultúra történetében fontos lépés, hogy a Slow Living Hungary Egyesület és a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében az ország bemutatkozhat a kétévente megrendezett, immár 12. Terra Madre Salone del Gusto fesztiválon - mondta el az MTI-nek hétfőn a Slow Living Hungary Egyesület elnöke. Szekeres Diána hangsúlyozta: ez a harminc éve elindult Slow Food mozgalom legjelentősebb eseménye, amelyre az egész világból érkeznek ökotudatos utazók és szakmai érdeklődők, akik a fenntarthatóságot szem előtt tartó gasztroturisztiai célpontokat keresik. A kiváló magyar termelők, tenyésztők, borászok és a fenntartható gasztronómiában gondolkodó éttermek, majorságok világszínvonalú termékekkel vezethetik be Magyarországot az ökotudatos élet legnagyobb közösségének fesztiváljára - jegyezte meg.
 A magyar országstandon az Egri borvidéket az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok és a Gál Tibor Pincészet képviseli, bemutatva az egri bikavért, az egri csillagot és a menoire szőlőfajtát, míg Szekszárd és a kadarka képviseletében a Heimann Családi Pincészet érkezik Piemont fővárosába.
A Slow Living Hungary Egyesület célja, hogy a mangalica után a magyar szürkemarha is elnyerhesse a Slow Food Presidia nemzetközi eredetvédelmet, ennek érdekében Nagy Géza egerszóláti szürkemarha-tenyésztő mutatja be a különleges magyar fajtát.
A Mátrai borvidék gasztrokultúrájába a gyöngyösi Bori Mami étterem vezeti be a fesztivál látogatóit, akik megismerhetik a Tisza-tó közelében működő Graefl-majort és a noszvaji Bodnár Oszkárné tizenkét órán át főzött szilvalekvárját is - számolt be Szekeres Diána.