Ezekre figyeljen, ha ülőmunkát végez!

Publikálás dátuma
2018.09.18. 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okoz, de sok, akár más jellegű betegség kialakulásához is hozzájárulhat, ezért fontos, hogy állítjuk be a széket, milyen magasan van a billentyűzet és a monitor. Óránként pedig kötelező megmozdulni.
Számos vizsgálat igazolta, a sok ülés nagyon megterheli a szervezetet. A rossz tartás derék- és hátfájáshoz, banyapúp kialakulásához vezethet, később ezek súlyosbodhatnak, de mivel az ember nem erre van „tervezve”, nemcsak a mozgásszervi panaszok, hanem a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, de akár rák kialakulásához is hozzájárulhat. Ezért fontos, hogy - ha már muszáj - csökkentsük a károkat: üljünk jól - mondta a Népszavának Gróf Orsolya gyógytornász, manuálterapeuta.

Szék és más

Akkor megfelelő a szék magassága és az ülőfelület dőlésszöge, ha a csípő és a térd derékszögben van, a talp teljes felülete pedig leér a talajra. Jó, ha a háttámla nemcsak a derekat, hanem a hát középső részét is megtámasztja. A karfa nem létszükséglet, de ha valaki szereti megpihentetni a könyökét, jó szolgálatot tehet - tette hozzá a szakember.
A háttámla és az ülőke által bezárt szögnek nem szabadna 90 foknál kisebbnek lennie, de az ideális az lenne, ha 135 fokban is hátra tudnánk dőlni. Így nem terheljük a szívet, az emésztő- és légzőszerveket. Ha beszerzünk egy lábtartót is, a vérkeringésünk is jobb lesz. A keresztbe tett lábakat pedig jobb lenne elfelejteni, mert gátolja az egészséges vérkeringést – írja a Budapest Lab.

Párnázzunk!

Hiába ülünk tökéletesen beállított székben, szinte biztos, hogy egy idő után begörbítjük a hátunkat és a derekunkat, ezért nagyon ajánlott az ékpárna használata is. Ez azért előnyös, mert a medencét kicsit előrebillentve az ágyéki szakaszon egészséges homorulatot hoz létre, ezzel rendbe hozza a tartást és optimális helyzetet teremt a csípő körüli izmoknak is. Kezdődő porckorong problémák esetén a deréktájra érdemes hengerpárnát is tenni, ami fokozza az ágyéki homorulatot – mondta Gróf Orsolya.

A fészkelődés is segít

Ha a klaviatúra túl magasan van, túlzottan felhúzott vállakkal írunk, ami a csuklyásizom folyamatos feszüléséhez, rövidüléséhez vezethet. Feszített helyzetben előrébb toljuk a fejet, ami nyakproblémákat okozhat. A billentyűzetet ezért célszerű az íróasztal alá, egy kihúzható fiókba elhelyezni, a szék magasságát pedig úgy beállítani, hogy leengedett vállakkal tudjunk gépelni és egerezni. A monitor akkor van jól beállítva, ha szemmagasságban van, sem le-, sem felfelé nem egészséges folyamatosan nézni. Ha nem látjuk élesen a képernyőt, előre toljuk a fejünket, pedig jobb lenne a betűtípust vagy a nézetet nagyítani.
Érdemes, sőt kötelező óránként felállni és három-négy percet mozogni, de már az ülés közbeni fészkelődés is serkenti a keringést. Célszerű időnként átmozgatni az elgémberedett izmokat és a kötőszövetet.
„Van olyan vendégem, aki bevezette a cégében, hogy óránként három percet mindenki plankel, azaz fekvőtámasztartásba ereszkedik. Ha ez riasztó, egy kis nyújtózkodás is megteszi. Egyre több helyről hallom, hogy a dolgozóknak szinte kötelező felállniuk, sétálniuk – ez nagyon jó dolog.”

Labdázva

A szakember nem ajánlja, hogy nyolc órán keresztül labdán vagy levegővel telt, dinamikus párnán dolgozzunk, mert hosszútávon túlterheli az izmokat, másfél, legfeljebb két órán keresztül viszont kifejezetten hasznos lehet az instabil felületen való ülés. 
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Állva sem jobb

A folyamatos állás a vénákat terheli meg különösen, ha már tágulni is kezdtek a visszerek, érdemes kompressziós harisnyát hordani. Fontos, hogy például a fodrászok vendégszéke úgy legyen beállítva, hogy ne kelljen magasan dolgozniuk, mert felhúzott vállak állva is folyamatosan befeszítik a csuklyásizmot.
Szerző

Magyarország először vesz részt a torinói ökotudatos fesztiválon

Publikálás dátuma
2018.09.17. 21:06
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Először vesz részt országstanddal Magyarország a nemzetközi Slow Food mozgalom legnagyobb rendezvényén, a rendszerint milliós látogatottságot elérő, torinói Terra Madre Salone del Gusto fesztiválon szeptember 20. és 24. között.
A magyar gasztrokultúra történetében fontos lépés, hogy a Slow Living Hungary Egyesület és a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében az ország bemutatkozhat a kétévente megrendezett, immár 12. Terra Madre Salone del Gusto fesztiválon - mondta el az MTI-nek hétfőn a Slow Living Hungary Egyesület elnöke. Szekeres Diána hangsúlyozta: ez a harminc éve elindult Slow Food mozgalom legjelentősebb eseménye, amelyre az egész világból érkeznek ökotudatos utazók és szakmai érdeklődők, akik a fenntarthatóságot szem előtt tartó gasztroturisztiai célpontokat keresik. A kiváló magyar termelők, tenyésztők, borászok és a fenntartható gasztronómiában gondolkodó éttermek, majorságok világszínvonalú termékekkel vezethetik be Magyarországot az ökotudatos élet legnagyobb közösségének fesztiváljára - jegyezte meg.
 A magyar országstandon az Egri borvidéket az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok és a Gál Tibor Pincészet képviseli, bemutatva az egri bikavért, az egri csillagot és a menoire szőlőfajtát, míg Szekszárd és a kadarka képviseletében a Heimann Családi Pincészet érkezik Piemont fővárosába.
A Slow Living Hungary Egyesület célja, hogy a mangalica után a magyar szürkemarha is elnyerhesse a Slow Food Presidia nemzetközi eredetvédelmet, ennek érdekében Nagy Géza egerszóláti szürkemarha-tenyésztő mutatja be a különleges magyar fajtát.
A Mátrai borvidék gasztrokultúrájába a gyöngyösi Bori Mami étterem vezeti be a fesztivál látogatóit, akik megismerhetik a Tisza-tó közelében működő Graefl-majort és a noszvaji Bodnár Oszkárné tizenkét órán át főzött szilvalekvárját is - számolt be Szekeres Diána.

Új kutatás: a zsíros tejtermékek jót tesznek a szívnek

Publikálás dátuma
2018.09.17. 13:13
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Összefüggést talált a tejtermékek rendszeres fogyasztása és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között egy nemzetközi kutatás.
A The Lancet című brit orvosi folyóiratban ismertetett nagyszabású, 21 ország több mint 130 ezer lakosának adatait feldolgozó kutatás szerint napi három adag tejtermék fogyasztása összefüggött a szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás alacsonyabb arányával azokhoz képest, akik ennél kevesebbet tejterméket fogyasztottak. Az elemzésből kiderült, hogy azok körében is csökkent a szívbetegségek és a halálozás aránya, akik naponta három adag zsíros tejet vagy abból készült terméket fogyasztottak azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag tejterméket ettek.
Az eredmények egybevágnak korábbi vizsgálatok és klinikai tesztek megállapításaival, azonban ellentmondanak az étrendi ajánlásoknak, amelyek szerint napi 2-4 adag zsírtalan vagy alacsony zsírtartalmú tejtermék fogyasztandó a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében - írta az MTI a Medicalxpress.com tudományos hírportál alapján.
A tanulmány szerzői szerint nem lebeszélni, hanem ösztönözni kellene az embereket a több tejtermék fogyasztására, különösen a szegény és a közepes jövedelmű országokban, ahol alacsony a tejfogyasztás.
A vizsgálatban 136 384 ember adatait elemezték, 35-70 év közöttiek voltak. Étrendi szokásaikat kérdőíven rögzítették a kutatás elején, majd átlagosan 9,1 évig követték őket. Ez idő alatt 6796-an haltak meg és 5855-nél állapítottak meg súlyos szív- és érrendszeri betegséget.
Egy adag tejtermék egy pohár tejnek (244 gramm), egy doboz joghurtnak (244 gramm), egy 15 grammos sajtszeletnek vagy egy teáskanálnyi vajnak (5gramm) felel meg.
A legtöbb tejterméket, több mint napi négy adagot, átlagosan 368 grammot Észak-Amerikában és Európában fogyasztják, a legkevesebbet, a napi egy adagnál is kisebb mennyiséget Dél-Ázsiában, Kínában és Afrikában.
A résztvevőket négy csoportba: tejterméket nem fogyasztókra (28 674 ember), napi egy adagnál kevesebbet (55 651), napi 1-2 adagot (24 423) és napi 2 adagnál többet fogyasztókra (27 636) osztották. A tejterméket nem fogyasztókhoz képest a nagy fogyasztású (átlagosan napi 2,9 adagot evő) csoportban mind a halálozási arány (3,4 százalék 5,6 százalékhoz képest), mind a szív- és érrendszeri halálozások aránya (0,9 százalék 1,6 százalékhoz képest) mérsékeltebb volt, de ritkább volt a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke előfordulása is.
A napi egy adagnál több tej- és joghurt fogyasztás esetében kisebb volt mind a halálozás, mind a szív- és érrendszeri okokból bekövetkezett halálozás és a szívbetegségek előfordulása is, ha a tejmentesen étkezők adataihoz hasonlították. A vaj és a sajt fogyasztásánál nem volt szignifikáns a különbség. Akik nagy mennyiségben fogyasztottak magas zsírtartalmú tejterméket (átlagosan 2.9 adagot), azoknál alacsonyabb volt a halálozás és a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás aránya is azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag zsíros tejterméket fogyasztottak.
A kutatók szerint további kutatásnak kell megvizsgálnia, mi áll az összefüggés hátterében. Az alacsony zsírtartalmú vagy zsírtalan tejtermékek fogyasztását azért ajánlják, mert a telített zsírok közül az LDL koleszterin növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik, valamennyi telített zsír mégis egészséges, a tejtermékek pedig más hasznos vegyületeket - aminosavakat, telítetlen zsírokat, K1 és K2 vitamint, kalciumot, magnéziumot, káliumot - is tartalmaznak.