Előfizetés

Ötvenezer éves oroszlánkölyköt találtak Szibériában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 16:16

Fotó: YouTube/The Siberian Times
Egy ötvenezer éves barlangi oroszlánkölyök tökéletesen megőrzött tetemére bukkantak a szibériai Jakutföldön - írta az MTI.
A kölyök egy hónapos lehetett, amikor elpusztult, még túl fiatal volt ahhoz, hogy kinyissa szemét - idézte Valerij Plotnyikov orosz tudóst a Siberian Times című napilap honlapja.  A kutatók a Szpartak nevet adták a barlangi oroszlánkölyöknek, amelyről feltételezik, hogy testvére lehet a tavaly megtalált hasonló leletnek, amely a Borisz nevet kapta.  
Néhány héttel korábban a jakutföldi nyári feltárások idején bukkantak Szpartak teljes tetemére. 
"A lágy szövetek, a bundája és hosszú farka teljesen érintetlen. Feltételezések szerint fiú- vagy lánytestvére lehet a nagyon közeli helyszínen tavaly talált leletnek"

- mondta Plotnyikov.

 A jakutföldi tudósok svéd, amerikai és brit kollégáikkal folytatják a tetem vizsgálatát. Mind Borisz, mind Szpartak tetemét tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örökfagy. A kölykök maradványai jobb állapotban vannak, mint a térségben három éve talált két másik fiatal barlangi oroszlánok tetemei. Amikor tavaly Borisz tetemére bukkantak, Albert Protopopov kutató úgy vélekedett, hogy a lelet növeli a reményét annak, hogy kihalt fajokat klónozással életre keltsenek.

Az ősember irthatta ki az elefántmadarakat

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 15:36
Az elefántmadár mérete egy emberhez és egy mai strucchoz képest
Fotó: Shutterstock
Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyasokat, a madagaszkári elefántmadarakat – állapították meg kutatók egy tízezer éves csontmaradványon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján.
Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi a megjelenését – írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.
"A felfedezés alapján gyökeresen új elméletre van szükség, hogy Madagaszkár egyedülálló állatvilágának pusztulását megértsük"

– mondta James Hansford, a Londoni Zoológiai Társaság tudósa.

Az ember és az elefántmadarak – valamint sok más, ma is létező állatfaj – évezredeken át egymás mellett éltek a szigeten, a madarak csak nagyjából 1000 éve pusztultak ki.
"Úgy tűnik, több mint 9 ezer éven át zavartalanul élt ugyanazon a szigeten az elefántmadár és az ember, aki ezek szerint nem jelentett túl nagy veszélyt a hely állatfajaira az eltelt évezredek nagy részében, ami új ismeretekkel szolgálhat a mai állatvédők számára"

- tette hozzá Hansford.

 A legalább egytonnás súlyú, állva mintegy 3 méter magas madarak még a dinoszauruszokénál is nagyobb tojásokat tojtak. A szigeten fajaik, az Aepyornisok és a Mullerornisok más ritka fajokkal, többek között az óriáslemurokkal éltek, amelyek azóta szintén kihaltak.
Több elmélet született már arról, mikor és mért pusztultak ki az elefántmadarak és mennyi írható ebből az ember számlájára: a csontkövületen talált vágásnyomok az ember minden eddiginél korábbi jelenlétére utalnak. 
"Amíg további régészeti bizonyítékokra nem bukkanunk, nem tudjuk, honnan jöttek, kik voltak ezek az emberek, valamint azt sem, mikor és hogyan tűntek el a szigetről"

– magyarázta Patricia Wright, a tanulmány társszerzője, a Stony Brook-i Egyetem munkatársa.

Új kutatás: a zsíros tejtermékek jót tesznek a szívnek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.09.17. 13:13
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Összefüggést talált a tejtermékek rendszeres fogyasztása és a szívbetegségek kockázatának csökkenése között egy nemzetközi kutatás.
A The Lancet című brit orvosi folyóiratban ismertetett nagyszabású, 21 ország több mint 130 ezer lakosának adatait feldolgozó kutatás szerint napi három adag tejtermék fogyasztása összefüggött a szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás alacsonyabb arányával azokhoz képest, akik ennél kevesebbet tejterméket fogyasztottak. Az elemzésből kiderült, hogy azok körében is csökkent a szívbetegségek és a halálozás aránya, akik naponta három adag zsíros tejet vagy abból készült terméket fogyasztottak azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag tejterméket ettek.
Az eredmények egybevágnak korábbi vizsgálatok és klinikai tesztek megállapításaival, azonban ellentmondanak az étrendi ajánlásoknak, amelyek szerint napi 2-4 adag zsírtalan vagy alacsony zsírtartalmú tejtermék fogyasztandó a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében - írta az MTI a Medicalxpress.com tudományos hírportál alapján.
A tanulmány szerzői szerint nem lebeszélni, hanem ösztönözni kellene az embereket a több tejtermék fogyasztására, különösen a szegény és a közepes jövedelmű országokban, ahol alacsony a tejfogyasztás.
A vizsgálatban 136 384 ember adatait elemezték, 35-70 év közöttiek voltak. Étrendi szokásaikat kérdőíven rögzítették a kutatás elején, majd átlagosan 9,1 évig követték őket. Ez idő alatt 6796-an haltak meg és 5855-nél állapítottak meg súlyos szív- és érrendszeri betegséget.
Egy adag tejtermék egy pohár tejnek (244 gramm), egy doboz joghurtnak (244 gramm), egy 15 grammos sajtszeletnek vagy egy teáskanálnyi vajnak (5gramm) felel meg.
A legtöbb tejterméket, több mint napi négy adagot, átlagosan 368 grammot Észak-Amerikában és Európában fogyasztják, a legkevesebbet, a napi egy adagnál is kisebb mennyiséget Dél-Ázsiában, Kínában és Afrikában.
A résztvevőket négy csoportba: tejterméket nem fogyasztókra (28 674 ember), napi egy adagnál kevesebbet (55 651), napi 1-2 adagot (24 423) és napi 2 adagnál többet fogyasztókra (27 636) osztották. A tejterméket nem fogyasztókhoz képest a nagy fogyasztású (átlagosan napi 2,9 adagot evő) csoportban mind a halálozási arány (3,4 százalék 5,6 százalékhoz képest), mind a szív- és érrendszeri halálozások aránya (0,9 százalék 1,6 százalékhoz képest) mérsékeltebb volt, de ritkább volt a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke előfordulása is.
A napi egy adagnál több tej- és joghurt fogyasztás esetében kisebb volt mind a halálozás, mind a szív- és érrendszeri okokból bekövetkezett halálozás és a szívbetegségek előfordulása is, ha a tejmentesen étkezők adataihoz hasonlították. A vaj és a sajt fogyasztásánál nem volt szignifikáns a különbség. Akik nagy mennyiségben fogyasztottak magas zsírtartalmú tejterméket (átlagosan 2.9 adagot), azoknál alacsonyabb volt a halálozás és a szív- és érrendszeri okokból bekövetkező halálozás aránya is azokhoz képest, akik kevesebb mint napi fél adag zsíros tejterméket fogyasztottak.
A kutatók szerint további kutatásnak kell megvizsgálnia, mi áll az összefüggés hátterében. Az alacsony zsírtartalmú vagy zsírtalan tejtermékek fogyasztását azért ajánlják, mert a telített zsírok közül az LDL koleszterin növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A bizonyítékok alapján azonban úgy tűnik, valamennyi telített zsír mégis egészséges, a tejtermékek pedig más hasznos vegyületeket - aminosavakat, telítetlen zsírokat, K1 és K2 vitamint, kalciumot, magnéziumot, káliumot - is tartalmaznak.