Előfizetés

Fidesz kontra néppárt: a Sargentini-jelentés lehet a „vég kezdete”

Halmai Katalin (Brüsszel), Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.09.15. 08:00

Fotó: Fred MARVAUX / Európai Parlament
Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot - jelentette ki Manfred Weber. Az Európai Néppárt frakcióvezetője üzent Orbánék „kétharmados veresége” után.
Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben – jelentette ki Manfred Weber, a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Le Soir című belga lapnak adott pénteki interjújában. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most "más szintre" kell emelni a párbeszédet. Noha Weber az interjúban nem szólt a Fidesz néppárti tagságáról, nyilatkozata üzenetértékű lehet két nappal Orbánék „kétharmados veresége” után. Az sem véletlen, hogy – mint arról írtunk – a kormányfő az atv-hu információ szerint maga is kétesélyesnek tartja, maradhatnak-e a néppártban.
Az Európai Néppártban (EPP) egyelőre ugyanakkor nincs szó a Fidesz tagságának felfüggesztésről vagy kizárásáról. Hivatalos vélemény szerint az EPP európai parlamenti döntése nem befolyásolja a kereszténydemokrata pártcsalád és a magyar párt kapcsolatait. A tagállamok állam- és kormányfői jövő csütörtökön Salzburgban tartanak nem hivatalos csúcstalálkozót, amely előtt hagyományosan összeülnek az EPP-hez tartozó vezetők. Információink szerint Orbán Viktor már jelezte részvételét a néppárti találkozón, amelynek a napirendjén még nem szerepel a Fidesz és az EPP kapcsolatainak a megvitatása, de ez megváltozhat. Ha Salzburgban el is indul a párbeszéd a következő lépésekről, a kereszténydemokrata pártcsaládban nem számítanak gyors döntésekre.
– Nem volt lefutott ügy a Sargentini-jelentés szavazása, úgy lehetett érzékelni, hogy a néppárti képviselők egy része egy gesztusért cserébe nemmel voksolt volna – fogalmazott lapunknak Kocsis Györgyi, az Európa Társaság alelnöke, újságíró. – Orbán nem volt hajlandó semmilyen gesztusra, valószínűleg ez billentette át a mérleget és meggyőzött jó néhány néppárti képviselőt, puha eszközökkel a magyar miniszterelnöknél nem lehet semmire menni. Arra a kérdésünkre, hogy Orbán miért nem próbált akár csak egy kommunikációs fogással nem-et kicsikarni a pártcsaládjához tartozó képviselőkből, Kocsis azt mondta: a kormányfőnek kényelmesebb lenne kirúgatnia magát a Néppártból, hogy mártír szerepben tetszeleghessen, a kilépés helyett. – A Néppárt nagyobb részének tehertétel a Fidesz tagsága, hiszen akár Európában, akár otthon támadja őket az ellenzék azzal, hogy nekik „ilyen haverjaik vannak”. Mindenesetre hamarosan eldől a kérdés, mert a szakértő szerint a néppárt abba az irányba, amilyenbe Orbán akar menni, egységesen biztos, hogy nem halad tovább. Ennél is sarkosabban fogalmazott elemzésében a Political Capital. A szavazati arányok szerintük ugyanis azt mutatják, hogy a jelentés elfogadása a vég kezdetét jelenti Orbán Viktor számára az Európai Néppártban. A magyar kormányfő ráadásul fontos szövetségeseket veszített el, például Sebastian Kurz osztrák kancellár pártja is támogatta a jelentést, holott az Osztrák Néppárt képviselői korábban a Fidesz mellett álltak. A Political Capital szerint a szavazás eredményétől függetlenül az Orbán-kormány politikája jelentősen nem fog változni. A kormányoldal az európai parlamenti kampányban a korábbiaknál is élesebb EU-ellenes hangot fog megütni. Magyarországon és az európai színtéren is a migráció témájára fogják felfűzni az üzeneteiket, azt állítva, hogy mindenki „bevándorláspárti”, aki nem ért egyet Orbán Viktorral, és kritizálja az általa kiépített autokratikus és korrupt rendszert.

Kizárás, kilépés, felfüggesztés

Az EPP szabályzata szerint egy tagpárt kizárását a pártcsalád elnöksége javasolhatja, vagy a szervezet hét teljes jogú, illetve társult tagpártja legalább öt tagállamból. Mint megfigyelők rámutatnak, most még nehéz lenne összehozni a kezdeményezőket. A javaslatot követően, az elnökség az előterjesztést megvitatja, egyeztet a tagszervezetekkel és meghallgatja a kizárásra javasolt pártot. A végső döntést az Európai Néppárt Politikai Gyűlése hozhatja meg, amely az EPP és a tagpártok vezető tisztségviselőiből áll. A folyamat legkevesebb 3-4 hónapot vehet igénybe, de a konzultációk időtartalmától függően elérheti a fél évet is. A kizárt párt európai parlamenti képviselőit nem érinti ez a határozat, róluk a frakció dönthet, ha akar. A politikai csoportból csak egyéneket lehet kizárni, nemzeti delegációt nem. Az eljárási szabályzat szerint egy képviselő kizárásáról titkos szavazással döntenek a frakció plenáris ülésén. A kizárásra vonatkozó javaslatot a döntés előtt három nappal minden képviselőnek meg kell kapnia. A szavazás előtt meghallgatják az érintettet és a nemzeti delegáció többi tagját. A kizárási határozatot a szavazók kétharmadának kell jóváhagynia. A döntés akkor érvényes, ha a tagok fele részt vett a szavazáson. - Halmai Katalin (Brüsszel)

Orbán zsoldosokat kért – most megkapja

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2018.09.15. 07:00
Német határőrök a bolgár–török határon
Fotó: HRISTO RUSEV / AFP/NURPHOTO
A magyar miniszterelnök ötlete volt az európai határőrség, mégis úgy állítja be, mintha Brüsszel turpissága lenne.
2015-ben a Máltában megrendezett EU-Afrika csúcstalálkozó után elégedetten jelentette be Orbán Viktor kormányfő, hogy a visegrádi négyek több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot.” Ugyanitt azt nyilatkozta, hogy az „EU-nak először ki kell építenie saját védelmi vonalait, és meg kell védeni magunkat a törökök nélkül”. Ugyancsak 2015-ben, a Manfred Weber európai parlamenti frakcióvezetővel tartott budapesti tárgyalásai után közölte: Ha Görögország nem képes megvédeni a saját határait, akkor az EU-nak jogot kellene biztosítani ahhoz, hogy valós, rendészeti erővel, határőrizettel megvédje az ország határait. Most, amikor megszületett az európai határőrségről szóló sokadik javaslat, a kormányfő már egészen mást mond. Pénteki rádiónyilatkozatában már brüsszeli „zsoldosokat” vizionált a magyar határon. „A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedjék a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből” – mondta péntek reggeli a közrádióban. A miniszterelnök ezzel az Európai Bizottság egy nappal korábban tett előterjesztésére utalt, amelyről lapunk is beszámolt. Eszerint az uniós jogszabályokat kezdeményező testület válsághelyzet esetén az EU külső határaira vezényelhető készenléti alakulat jelentős kibővítésének az ötletével állt elő. A 10 ezer fősre duzzasztott egység tagjai a fogadó ország meghívására és irányítása alatt látnának el hagyományos határőri feladatokat. Az alakulatot 2020-ra kellene felállítani és bevethető állapotba hozni az EU határain. Mindez még csak egy javaslat, amelyből akkor jogszabály, ha rábólint az Orbán Viktor kormányának is helyet adó EU Tanácsa, valamint az Európai Parlament. Fontos megjegyezni azt is: az előterjesztést az Európai Határ- és Parti Őrség felállításáról szóló, már két éve elfogadott rendelet kiegészítésének szánják. Ezt a jogszabályt pedig 2016-ban Magyarország is jóváhagyta. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a sajtónak akkor azt nyilatkozta: „Mindenképpen hasznos szervezetről van szó, hiszen közvetlenül bevethető erőt jelent, bármikor meg lehet erősíteni vele egy éppen kritikus határszakaszt." 
Magyarország olyannyira egyetértett a gyors reagálású és bárhol bevethető európai határőrség létrehozásával, hogy a rendelet alapján felállított, 1500 fős gyorsreagálású műveleti egységben viszonylag nagy létszámú kontingenssel, 65 fővel vesz részt. Ennek a műveleti egységnek a létszámnövelését kezdeményezte most az Európai Bizottság. A már elfogadott jogszabály szerint az alakulatot egy tagállam kérésére lehet valamely EU ország külső határára telepíteni. Vészhelyzetben, ha nincs más megoldás, az érintett állam kérelme nélkül is dönteni lehet a külső beavatkozásról, ha a kormányközi Tanács – amelyben a magyar miniszterek is ott ülnek – ehhez az egyetértését adja. A friss brüsszeli javaslat annyiban tér el ettől, hogy kivenné a tagállamok kezéből a döntés jogát, és az Európai Bizottságra testálná azt. Lehet, hogy ez váltotta ki a magyar kormányfő kirohanását “Brüsszel zsoldosai” ellen? De a végső alkuban a kormányok aligha adják a beleegyezésüket ehhez a változtatáshoz.

Brüsszeli döntések, amelyeket Orbánék is megszavaztak

- 2015. szeptemberében az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a külső határellenőrzések megerősítését szorgalmazta.
- 2015. októberi ülésükön a tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban leszögezték: létre kell hozni az Európai Határ- és Parti Őrséget, és annak keretében a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat.
- 2016. június 6-ikán az Európai Parlament elfogadta a Európai Határ- és Parti Őrség felállítására vonatkozó állásfoglalását. Az EP fideszes magyar képviselői megszavazták az indítványt. „Bár megkésve, de az európai döntéshozók végre konkrét lépést tettek a külső határok hatékonyabb védelme, a Schengeni rendszer megőrzése felé. Az Európai Határ- és Parti Őrség végre egy olyan konkrét, gyakorlati lépés, amely állampolgáraink védelmét, az Unió belső biztonságát szolgálja” – írta közleményében Gál Kinga EP-képviselő.
- 2016. szeptember 16-ikán az EP állásfoglalása után a tagállamok miniszterei egyhangúlag jóváhagyták az Európai Határ- és Parti Őrség felállítását.

Nincs ok kétségbe vonni az eredményt

Udo Bullmann, az Európai Parlament második legnagyobb frakciójának, a Szocialisták és Demokraták politikai csoportjának elnöke úgy véli, a szavazási eredmény kétségbe vonása mutatja, mennyire reménytelen helyzetben van Orbán Viktor. Elfogadta az EP a Sargentini-jelentést? A magyar kormány szerint nem. Azt mondják, sértette a szabályokat, hogy a tartózkodásokat nem számították be a szavazatok közé. Az EP óriási többséggel fogadta el a jelentést, és bebizonyította, hogy nem fél cselekedni, ha úgy látja, hogy egy tagországban veszélybe kerül a jogállam. A szabályok világosak, a szavazási eljárást pedig még a voksolás előtt megerősítette az EP jogi szolgálata. Nincs okunk az eredményt kétségbe vonni. Először fordult elő a történelmünkben, hogy a 7. cikkelyes folyamat elindítását javasoltuk. De a parlament ugyanezt a szavazási eljárást alkalmazza egyéb, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető esetekben is, például a költségvetés elfogadásakor. Az eredmény megkérdőjelezése mutatja, mennyire reménytelen helyzetben van Orbán. Ahelyett, hogy minden eszközzel megpróbálná érvényteleníttetni a szavazást, meg kéne értenie, hogy milyen okok előzték meg a szavazást, és orvosolnia kéne a magyarországi jogállam működésével kapcsolatban felmerülő problémákat. A magyarországi helyzetről szóló vitában ön feltűnően erős szavakkal ostorozta a a korrupciót. Ez csak egy, a papírra vetett súlyos aggályok közül. Miért tartotta fontosnak kiemelni? A korrupció minden országban, ahol előfordul, súlyos probléma és mindenkit érint. Nem csak azt jelenti, hogy kilopják a pénzt az ártatlan állampolgár zsebéből. A korrupció aláássa a demokráciát. Magyarország esetében ez csak egy, a számos aggály közül. A lista hosszú: a kritikus ügyek a sajtószabadság, az egyetemek és a nem-kormányzati szervezetek elleni támadásoktól, az alkotmányozási és választási rendszer aláásán át a migránsok jogainak megsértéséig terjednek. A jelentés rávilágít, hogy ezek nem elszigetelt problémák, hanem összességében veszélyt jelentenek a liberális demokráciára és a pluralizmusra. A parlament döntött. Mi a következő lépés? Milyen szerep hárul az EP-re a továbbiakban? Az Európai Tanácsnak most lépnie kell, a parlamentnek pedig fenn kell tartania a nyomásgyakorlást. A nemzeti kormányok sokáig figyelmen kívül hagyták Budapest illiberális lépéseit. Az EP szerdai határozata kötelezi az Európai Tanácsot. Jövő heti salzburgi informális találkozójukon foglalkozniuk kell a magyar üggyel. Kövessék az Európai Parlament példáját, és végre tegyenek lépéseket az alapvető demokratikus elvek védelmében! Ezt várjuk tőlük.

A magyar vidék Európa leghalálosabb helye

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.14. 21:56
A kép illusztráció.
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az egész EU-ban sehol nem végez annyi emberrel rák és krónikus megbetegedés, mint Magyarországon, és az öngyilkosságokat nézve is az élen járunk. De máshol sincs minek örülni Kelet-Közép Európában.
A krónikus betegségek és a rák az egész Európai Uniót nézve Észak-Magyarországon szedi a legtöbb halálos áldozatot - szúrta ki a Portfolio.hu az Eurostat most megjelent Regionális Évkönyv 2018 című kiadványában.

Északon krónikus betegségek

A krónikus betegségek (rosszindulatú daganat, ischaemiás szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegség) okozta halálozási ráta értéke Kelet-Közép Európában, azon belül pedig a magyar régiókban kimagasló.
Az EU-s átlag ebben a tekintetben 261,7 haláleset 100 ezer lakosra vetítve, míg Magyarországon ez az érték 337-360 eset között szóródik.

Az Eurostat dokumentuma (42. oldaltól) külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel, annyira kirívó. A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az 5. helyen végzett Észak-Alföld is.

Délen rákos megbetegedések

Hasonló a régiós kép a rákos halálozások tekintetében, és Magyarország ebben a tekintetben is kiemelkedően halálos hely, mint arra az Eurostat anyaga külön is felhívja a figyelmet. Különösen Dél-Dunántúlon halálos a rák - százezerből 367 életet követel, a 261,7-es uniós átlaghoz képest -, de
a hét vizsgált magyar régió mindegyike a legmagasabb értéket mutató térségek között helyezkedik el.

Különösen látványos a különbség az ország nyugati határán. Ausztriában a határ menti régióban 225 és 250 között van a százezer személyre jutó halálos kimenetelű rákos megbetegedések száma. Hazánkban, pár kilométerrel arrébb, már 300 fölött.

Öngyilkosság az Alföldön

Toplistás helyezést ért el Magyarország az öngyilkosságok terén is. Igaz, e tekintetben Litvánia jár az élen, de mögötte rögtön Észak- és Dél-Alföld következik a férfiaknál, és a nőknél is az első tízben vannak ezek a területek.
Ezekben a régiókban százezerből 40-50 férfi és nagyjából 10 nő vet véget saját élet.