Előfizetés

Újra nekigyürkőzne a kormány a földmegosztásnak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2018.09.08. 10:00

Fotó: Manek Attila / MTI
Évtizedek óta megoldatlan az osztatlan közös tulajdonok sorsa. A kormány az ősszel új törvényjavaslattal próbálkozik.
Akár 3,5 millió embert is érinthet az osztatlan közös tulajdonban lévő mezőgazdasági területek gondja. Több mint egymillió hektáron a szántók mellett kaszálók, rétek és erdők mintegy kétszázezerre tehető, több tulajdonos által birtokolt földrészletből állnak.  Ezek "szétmérése" sokba kerül, így kérdés ki fizeti majd a költségeket. A kormány az őszi törvénykezési időszakban - sokadikként - próbálkozik a kérdés rendezésével  Főként a tsz-ek felszámolása nyomán a tagok részarányinak nevesítése, majd a kárpótlási folyamat során, végletesen felaprózódtak a művelhető földek. Nagy István agrárminiszter az Inforádiónak nyilatkozva jelentette be, hogy elkészült az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés már az ősszel el is fogadhat.  A tervezet lényegi eleme, hogy az olyan birtokok esetében, ahol a tulajdonos nem jelentkezik/nem elérhető az államnak kellene vásárlóként fellépnie, amely majd egy "egészséges" birtokméret kialakítását követően továbbértékesítené azokat – mondta a miniszter. Az osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi, építési telkek tulajdonosainak gondjairól ez a tervezet várhatóan nem szól.  Abban minden szakember egyetért, hogy  a magyar mezőgazdaság versenyképességét rontja az osztatlan közös tulajdonban lévő termőföldek ilyen nagymértékű aránya, ezért elengedhetetlen a megszüntetésük. A kormányjavaslat részletei egyelőre nem ismertek, de félő, hogy a gordiuszi csomót most sem sikerül majd elvágni, legföljebb újabb részmegoldás születik. Az „ősbűnt" a ’90-es évek elején, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlést, főleg a kisgazdákat terheli, akik kierőszakolták a szerencsétlen szövegezésű kárpótlási törvény elfogadását. Ennek az lett a következménye, hogy a földtulajdon és a földhasználat elvált egymástól – idézte fel a kezdeteket a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. Rengeteg ügyvéd, orvos, és egyéb nem hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó ember vásárolta meg kedvező áron a kárpótlási jegyet az eredeti tulajdonostól, és jutott liciten olcsón kisebb, vagy még kisebb termőföldhöz, szántóhoz, erdőhöz.  Ráadásul az osztatlan közös tulajdonnal érintett területek azóta is növekednek főként az eredeti tulajdonos halála miatti örökösödés miatt. Egy szabolcsi gazda például 3 hektáros törpebirtokát hagyta négy gyermekére. Van aki eladná, mert sürgősen szüksége lenne az érte neki járó összegre, míg a többiek továbbra is bérbe adnák. És ez az egyszerűbb esetek közül való. Sok esetben csak a tulajdoni hányadukat ismerik a tulajdonosok, de, hogy a földterület hol található, arról fogalmuk sincs, de van, hogy nem is érdekli őket.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javaslata szerint az osztatlan közös tulajdon újratermelődésének megakadályozása érdekében egyebek mellett változtatni kellene az örökösödési jogszabályon is.  Az új öröklési rendszer kialakításának célja az lenne, hogy versenyképes méretű gazdaságok öröklődhessenek – tájékoztatta a Népszavát Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Így egy örökösé lenne a birtok, de neki garantálnia kellene a birtoktest egyben tartását és pénzbeli megváltást kellene fizetnie örököstársainak.  A földméréssel foglalkozó szakemberek szerint időrabló és drága mulatság az osztatlan közös tulajdon megosztása. A lapunknak nyilatkozó földkiméréssel foglalkozó szakember szerint ennek költségei függnek a terület nagyságától, attól, hogy azt hány felé kell osztani, sőt, még az sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében méretik szét a közös tulajdont. Csak a földmérés költsége 80-150 ezer forint között van, de ehhez még sok egyéb költség is járul. A földhivatalban például fizetni kell a telekátalakítási, valamint ingatlannyilvántartási eljárásért is. Ez új ingatlanonként nagyjából 30 ezer forint, s ehhez jönnek az ügyvédi díjak. Érdemes tudni, hogy minden tulajdonosnak külön-külön ügyvéd előtt tett szándéknyilatkozattal kell rendelkeznie. A szakember számításai szerint egy 3-5 hektáros terület kimérése személyenként 200 ezer forintnál magasabb összegből jöhet ki.  Az évtized elején 2012 közepéig lehetett jelentkezni osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, aminek a költségeit az költségvetés átvállalta. Akkor 1,8 millió hektárnyi termőföld, mintegy 272 ezer földrészletét tartották nyilván osztatlan közös tulajdonként. A terület negyedére érkezett kérelem, és indult meg az új "földosztás". A földmérő szerint a kérelmeknek a feldolgozása és a földkimérés még hosszú éveket vehet igénybe és ehhez jönnek majd az új törvény generálta  friss ügyek. 

Hallgatás, beleegyezés

Az osztatlan közös tulajdonan lévő földterületek bérbeadása sem egyszerű, hiszen az ilyet csak egy tagban érdemes bérbe venni. Ám ehhez a tulajdonosok többségének a beleegyezése kell. Ha valaki nem nyilatkozik, elérhetetlen, akkor az a hallgatás beleegyezés szabálya szerint úgy kell venni, mintha elfogadta volna a többségi véleményt. Amennyiben a tulajdonosoknak kevesebb mint 10 százaléka ellenzi a bérbeadást, akkor a tulajdonostársak 50, ha ennél nagyobb arányban nem járulnak hozzá a szerződéshez, akkor 66 százalék hozzájárulására van szükség. Ha valaki művelni szeretné a tulajdonrészét és nincs kimérve a terület, meg kell egyeznie a tulajdonostársakkal, hogy a földterület milyen megosztásban használják. Természetesen ehhez is elengedhetetlen a többségi beleegyezés. Olyan hétköznapi gondok is felmerülnek egy-egy földrészlet "kiszakításakor", hogy minden parcellához kötelezően szolgalmi útról is gondoskodni kell. 

325,44 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2018.09.07. 20:04
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euróval szemben erősödött a forint. Az euró jegyzése 325,44 forintra csökkent este hét óra előtt a reggel hét órakor jegyzett 326,09 forintról.
Az euró pénteken 324,26 és 326,19 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 290,58 forintról 290,45 forintra csökkent, a dolláré pedig 280,45 forintról 281,54 forintra emelkedett.

Felfelé lépdel a világranglistán a nálunk is működő gumigyár

Népszava
Publikálás dátuma
2018.09.07. 16:46

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Három helyet is előrelépve a világ 12. legnagyobb abroncsgyártója a Magyarországon is beruházó Apollo Tyres. A gyöngyöshalászi üzem nélkül nem ment volna.
Az Apollo Tyres 17 százalékkal növelte értékesítési árbevételét 2018 első felében, így – két helyet feljebb lépve – már a 12. legnagyobb abroncsgyártó a világon. A csúcsmodernnek számító technológiával működő magyar gyár komoly szerepet játszik a sikerben - írja közleményében a gyár. A Tire Industry Research féléves vizsgálata  szerint az Apollo Tyres egyben India legnagyobb árbevételű abroncsgyártójává lépett elő. A független, egyesült királyságbeli kutatóintézet rendszeresen vizsgálja a világ összes abroncsgyártóját kereskedelmi, fenntarthatósági és márkamenedzsment szempontokból, illetve a regionális növekedési potenciált is mérlegre teszi. Neeraj Kanwar, az Apollo Tyres Ltd. alelnöke a Twitteren kommentálta az eredményt és a jövőről szólva kifejtette: a sikertörténet még csak most kezdődik. Az Apollo Tyres most azt célozza meg, hogy a világ 10 legnagyobb abroncsgyártója közé kerüljön. A Magyarországon létrehozott gyárával az Apollo Tyres jelenléte folyamatosan erősödik Európában, de a gyártónak ambiciózus tervei vannak Indiában is. 2015 és 2021 között a cég összbefektetéseinek értéke eléri a 900 millió angol fontot. A 2018. június 30-ával véget ért negyedévre vonatkozóan az 532,23 millió euró összegű nettó értékesítési árbevételen elért 31,54 millió euró nyereségről számolt be az Apollo Tyres Ltd. A nettó értékesítési árbevétel 30 százalékos növekedést mutatott, aminek hátterében a társaság valamennyi termékcsoportja tekintetében, Indiában és Európában is tapasztalt, egészséges ütemű növekedés állt - írják közleményükben. A gyöngyöshalászi üzemet 2017 áprilisában adták át, és még nem termel teljes kapacitással. Ha a gyár eléri teljes kapacitását, évente 5,5 millió személyautó- és kisteherjármű-, valamint 675 ezer darab busz- és tehergépjármű-abroncsot fog előállítani az európai piacra, több száz embernek biztosítva munkalehetőséget a régióban.  A Tire Business 2017, a gumiabroncs gyártóvállalatok globális rangsora szerint első helyezett a Bridgestone már a 2018-as hannoveri IAA szalonra készül, ahol többek között a teherautókra és autóbuszokra gyártott gumiabroncsainak új generációját mutatja be. Bejelentéssel is készül a tokiói központú cég európai leányvállalata: az effajta abroncsokat rádió-frekvenciás azonosítással (RFID) látja el, ami többek között javítja gumiabroncs-elhasználódás nyomonkövethetőségét.