Sargentini: ha megvan a kétharmad, az egy "nagyon erős politikai üzenet

Publikálás dátuma
2018.09.06. 08:33
Judith Sargentini
Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Senki sem tudja, mi történik, ha elfogadja az Európai Parlament a Judith Sargentini nevéhez fűződő jelentést, de az biztos, hogy a magyar jogállamiság helyzetével már régen foglalkoznia kellett volna az uniónak - derül ki a politikussal készült interjúból.
Ismerem a magyar kormány minden érvét, és épp ezek erősítenek meg a jelentés igazában – mondta a hvg.hu kérdésére Judith Sargentini, aki nagyon bízik benne, hogy az uniós tagállamok nem nézik tovább tétlenül a magyar jogsértéseket. A holland zöldpárti képviselő nem csak a gyűlölködést érzékeli, de azon magyarok reményét is, akik az Európai Parlamenttől várnak támaszt.
"Ez a jelentés a magyar polgárok jogait védi, hogy sokszínű demokráciában éljenek, amelyben tisztességes igazságszolgáltatás ítélkezik felettük, a tájékoztatás teljes körű, szabadon gyakorolhatják vallásukat, és nem korlátozzák a gyülekezési jogukat"

- fogalmazott Sargentini. Ugyan a kormánypártnak többsége van a parlamentben, de a választáson a „győztes mindent visz” nem különösebben demokratikus elve érvényesült.
"A demokrácia szempontjából a választás olyan, mint a hab a tortán. A demokráciának lényeges eleme, de önmagában nem egyenlő a demokráciával"

- tette hozzá. Sargentini szándékosan az áprilisi választás után nyújtotta be jelentését az Európai Parlamentnek, pedig az már korábban kész volt - a Fidesz állításaival szemben, nem a bosszúállás vezette. És nem is a menekültek miatt bünteti az országot Brüsszel:
"A jelentés 12 pontjából mindössze az utolsó előtti foglalkozik a migrációval. A magyar kormány által erőltetett, menekültválságról szóló vita szándékosan hivatott kitakarni mindazt, amiről ez a jelentés szól"

- mondta el a politikus. Hangsúlyozta azt is: a jelentés nem az ő személyes véleménye, hanem csapatmunka eredménye, amelynek megállapításait néppárti képviselők szavazatával, kétharmados arányban fogadta el az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága. További négy másik európai parlamenti bizottság is dolgozott a jelentés pontosságáért, és mind kétharmados többséggel elfogadta az eredményeket.
Ami a Fideszt is soraiban tudó EPP-t illeti,
"tételesen tudom, milyen sokan támogatják az előterjesztést a Néppárton belül. A konzervatív pártcsalád számos nemzeti delegációja aggódik a magyar jogállamiság helyzete miatt"

- fogalmazott Sargentini. Ha a jelentést elfogadták, akkor az az Európai Tanács asztalára kerül. "Nincs kialakult menetrend onnantól kezdve", de az EP kétharmados támogatása egy "nagyon erős politikai üzenet a tagállamok felé, hogy cselekedjenek".
"Ez egy döntő pillanat Európában, mindenkinek döntenie kell, hogy megvédi-e az európai polgárok jogait, vagy tagállamok belső ügyének tekinti azok korlátozását"

- tette hozzá. "Nem vagyok boldog, ha azt látom, hogy Romániában rendőri erőt alkalmaznak tüntetők ellen, Máltán és Szlovákiában újságírók ellen követnek el merényletet, míg Lengyelország copy-paste jelleggel másolja a magyar jogállamiságot felszámoló törvényeket" - sorolta Sargentini, aki szerint mindezzel kapcsolatban az EU politikusainak éppen az a dolguk, hogy megszólaljanak és néven nevezzék a dolgokat.
Szerző
Frissítve: 2018.09.06. 09:08

Termálfürdőt csinál a Dunából az atomerőmű-bővítés

Publikálás dátuma
2018.09.06. 08:00

Fotó: Paksi Atomerőmű
A hivatalos mérésekkel trükközve is éppen csak 30 fok alatt marad a folyó hőmérséklete, de ha működni kezd a két új blokk, biztosan jóval melegebb lesz a víz, ami kifejezetten káros az élővilágra.
A paksi hűtővízcsatorna befolyója alatt a Duna vizének hőmérséklete augusztusban minden bizonnyal túllépte a környezetvédelmi engedélyben szereplő határértéket, vagyis az atomerőművet a szabályok betartása esetén le kellett volna állítani – erre a következtetésre jutott a hivatalos hatósági adatok kikérése után Vajnai Attila (a villamosmérnök-közgazdász Vajnai a sajtóban a Munkáspárt majd az Európai Baloldal politikusaként szerepelt, ám civilben az MVM munkatársa, és elismert energetikai szakértőnek számít). Mint Facebook-oldalán írja, szeptember 4-én elektronikus formában kapta meg a kért információkat, amelyek alapján „reális a gyanú, hogy 2018. július 30. és augusztus 12. között a paksi atomerőmű hűtővizének kifolyójától 500 méterre folyásirányban meghaladta a Duna vizének hőmérséklete a 30 Celsius fokot”.
Szerinte a kapott adatokból kiderül, hogy az atomerőmű a méréseit a reggeli órákban végezte, amikor a leghidegebb volt a folyó vize. Holott azokban a napokban a kora délutáni órákban akár 1,5 fokkal is magasabb volt a víz hőmérséklete a reggel mért értékeknél. Márpedig „a reggeli órákban végzett mérések is azt mutatják, hogy július 30. és augusztus 12. között 1-2 tized fokkal maradt a 30 Celsius fokos szint alatt a Duna vizének hőmérséklete (…) ebben az időszakban az atomerőmű hűtővizének hőmérséklete – amit közvetlenül a Dunába eresztenek – 35 és 36 Celsius fok között mozgott” - írja a szakember. Vajnai Attila leszögezi: a nyilvánosságra került adatok felvetik annak a gyanúját, hogy az atomerőmű megsértette a hőmérsékleti korlátra vonatkozó rendeletet, és a mérések elvégzésének módszere is felülvizsgálatra szorul. Korábban szintén Vajnai hívta föl rá a figyelmet, hogy a mérések körül a napszak megválasztásán túl más furcsa körülmény is akadt: „Augusztus 24-től 10 napon át csak három blokk üzemelt, mert a 3. blokk terven felüli karbantartás miatt leállt. Ha mind a négy blokk üzemelt volna, akkor valószínűleg még a jelenlegi hivatalos mérések is a 30 fokos határ túllépést regisztrálták volna.” Mindennek nem csak a jelen, hanem a jövő szempontjából is jelentősége van: a kormány tervei szerint 2026-től már nem csupán a mostani 2000, hanem összesen 4400 megawattnyi atomerőművi kapacitás üzemel majd Pakson, és akkor is tartani kell majd a 30 fokos környezetvédelmi határértéket, ami a több mint a duplájára bővülő teljesítmény mellett, az ideihez hasonló forró és aszályos periódusokban fizikai képtelenségnek tűnik. Emiatt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a napokban a kiadott engedély, illetve az engedélyezési eljárás felülvizsgálatát kezdeményezte az összes érintett szakhatóságnál (kitérve arra a kérdésre is, hogy az európai gyakorlatban szokásos, a vízi élővilág tűréshatárához igazodó 28 fok helyett nálunk miért 30 fok a határérték). Az ügyben ugyancsak a környezetvédelmi hatósághoz fordult az Energiaklub, hatósági eljárást sürgetve az eset tisztázása és a vélelmezhető szabálysértés kivizsgálása érdekében.
Frissítve: 2018.09.06. 11:21

Hetvenszeresre emelte a tenisz állami támogatását a Fidesz, még sincs rendes pálya az országban

Publikálás dátuma
2018.09.06. 07:52
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tenisz annyi költségvetési pénzt visz el, mint a két legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a kajak-kenu és az úszás.
A 24.hu információja szerint nemrég vita támadt a kormányon belül, miután az Emmi újabb 365 millió forint támogatást kért a jövő hét végi Davis Kupa-viadal megrendezésére. Mindezt úgy, hogy
a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, és tavaly már 4 milliárd forintból gazdálkodott.

A profi versenyek elképesztő pénzdíjai és az óriási összegű szponzorációs szerződések miatt a tenisz a világ nagy részén nem költségvetési pénzből működik. Fucsovics, akinek az idén sikerült az áttörés, és top50-es teniszező lett, csaknem 1,5 millió dollárt játszott már össze, Babos Tímea eddigi pénzdíja pedig az ötmillió dollárt is meghaladja. A fideszes Szűcs Lajos, aki jelenleg az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, 2011 januárja óta elnökli a teniszszövetséget. A szervezet ezalatt több mint 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott, de a szövetségnek ezen túl saját bevételei is vannak.
Az eredmények az utóbbi egy-két évben szépen jöttek, a napokban azonban szakított a szövetséggel a legeredményesebb férfi és női teniszezőnk, Fucsovics Márton pályára sem lép az amúgy is tét nélkülivé váló, de félmilliárd – nagyobb részt állami – forintból megrendezett, Csehország elleni összecsapáson.
Eközben a szigorúan vett szabályok szerint Magyarországnak jelenleg egyetlen olyan pályája sincs, amelyik megfelelne a nagy nemzetközi teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak.

Miközben állandó és méltó helyszíne továbbra sincs a hazai versenyeknek, őrült összegekért tologatják a lelátókat és a salakot - írja a portál. A Davis-kupa kapcsán például szóba jöhetett volna, hogy bérlik a budapesti Római Teniszakadémia salakpályáit, ám ehhez az ottani 1500 fős lelátót négyezresre kellett volna bővíteni. A szövetség azonban a pályaépítés mellett döntött.
A 2024-es budapesti olimpia pályázati tervében is szerepelt egy teniszstadion, ám a szövetség végül a Csepel északi részére tervezett olimpiai teniszcentrum helyett a margitszigeti teniszstadion felújítását favorizálta. A parlament soron kívül jóváhagyta a 10 milliárd forintos beruházást, ami már a látványterveivel botrányt kavart. A projektet Tarlós István főpolgármester állította le, aki szerint az még alapvető árvízvédelmi szempontokat is figyelmen kívül hagy.
Szerző