Civilek lobbiznak a 7-es cikkelyért

Publikálás dátuma
2018.09.04. 10:36
Illusztráció
Fotó: AFP
Az egész Európai Unió jövőjét veszélybe sodorta a magyar kormány, és ha az EP nem lép, azzal a képviselők az unió alapelveinek fordítanak hátat - írják nyílt levelükben.
Több civil szervezet is aláírta azt a nyílt levelet, amiben arra sürgetik a brüsszeli törvényhozást, hogy szeptember 12-én igennel szavazzanak a Magyarország elleni, 7-es cikkely szerinti eljárás megindításáról. Az aláírók többek közt a Human Rights Watch, az Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül - mint azt a Politico.eu oldalán kiszúrta az Azonnali.hu.
"Az Európai Parlament tagjainak arról kell döntenie, kitartanak-e az unió értékei mellett, vagy feladják őket"

- olvasható a felhívásban. Mint írják, az EU-ban megjelenő széles politikai palettán sincs helye olyanoknak, akik a közösség alapelveit tagadják. Ha az uniós képviselők nem állnak fel a törvény és jog uralmának helyreállításáért Magyarországon, akkor tovább fog terjedni a Fidesz által okozott kár, és az egész Európai Unió jövője kerülhet veszélybe.
A 7-es cikkely szerinti eljárás megindításáról - mely eredményeként Magyarország elvesztheti szavazati jogát az EU-ban - szeptember 12-én fog dönteni az Európai Parlament. Az EU Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) jelentéstervezete „felszólítja a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdése alapján deklarálja egyértelműen: Magyarország súlyosan megsértette az Unió alapját képező értékeket”. Ha ez megtörténik, egy korrekciós mechanizmus következik, majd – amennyiben az nem vezet eredményre – az EU bevetheti az eddig még soha ki nem próbált szankciókat az uniós jogok érvényesítésének kikényszerítése, vagyis elsősorban a magyar állampolgárok és szervezeteik védelme érdekében. Az EP négy szakbizottságából négy döntött a LIBE javaslatának támogatásáról. Ha az eljárás indítása megszerzi az EP kétharmados támogatását is, akkor már csak az Európai Tanácsnak kell arra rábólintania.
Civileknek a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását sürgető nyílt levele.
Fotó: politico.eu
Szerző
Frissítve: 2018.09.04. 11:55

Nem háborúkban hal meg a legtöbb ember a lőfegyverektől

Publikálás dátuma
2018.09.04. 10:30

Fotó: Uli Deck / DPA
A lőfegyverekkel elkövetett gyilkosságoknak, öngyilkosságoknak sokkal több áldozata van, mint a háborúknak, helyi konfliktusoknak.
A 2006-os genfi nyilatkozat 90 százalékra tette azoknak az erőszakos, lőfegyver általi haláleseteknek a számát, amelyek háborús zónákon kívül estek. Ezeket a JAMA, az Amerikai Orvosi Társaság lapja által közölt tanulmány vizsgálta, az 1990-2016 közötti éveket alapul véve, 195 országban. 1990-ben 209 ezer ember halt meg a világon lőfegyver által, 2016-ban 251 ezer. Ez, figyelembe véve a népesség növekedést évente 0,9 százalékos csökkenésnek felel meg. A lőfegyver általi halál a világ hat országában a leggyakoribb, ezekben a Föld népességének 10 százaléka él; ez azt jelenti, az USA-ban, Brazíliában, Mexikóban, Columbiában, Venezuelában és Guatemalában történik az ilyen esetek több mint fele. Miközben a fegyver általi halálozások globálisan csökkenő tendenciát mutatnak, a világ két gazdaságilag a legerősebbek közé tartozó országában, Brazíliában és az USA-ban az esetek messze az átlag fölött vannak. 2016-ban a fegyver általi halálozások 64 százalékát gyilkosságok okozták, 27 százalék volt öngyilkosság következménye, 9 százalék pedig baleset számlájára írható. A Mexikótól, a Karib-tengeri övezeten át Brazíliáig húzódó területen fordulnak elő legsűrűbben a gyilkosságok, ami egyrészt a drogkartellek tevékenységének következménye, de belejátszik a szervezett bűnözés és a fegyvercsempészet is. A népesség arányát tekintve Salvador vezet, 100 ezer emberből 39 hal meg lőfegyvertől, a legbiztonságosabb a helyzet Szingapúrban, itt 100 ezer ember közül csak 0,1 halálát okozza pisztoly vagy puska. „A puszta mértéke ezeknek a haláleseteknek, valamint az arányuk a fegyver általi halálozások között félelmet keltő”- mondta Chris Murray, a tanulmány vezetőszerzője, aki a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérő és Értékelő Intézetének kutatója. A leginkább érintett korosztály a 18-24 éveseké, és nagyobb részük férfi. A fegyverrel elkövetett öngyilkosságok száma is csökkent ezekben az években, de néhány ország komolyan küzd a problémával: Görögországban 2016-ban 100 ezer ember közül 22 vetett véget életének fegyverrel, míg az USA-ban ez a mutató 6,4 volt. Murray szerint ez utóbbi szám feltűnően nagy. Ez, a lakosság számarányát tekintve valóban nagyon magas szám, a világban történt esetekhez képest 35,3 százalék, és az is meglepő, hogy kétszer annyi öngyilkosságot követnek el lőfegyverrel az országban, mint gyilkosságot. Egy 2017-es felmérés szerint 10-ből négy amerikai állította van fegyvere, vagy olyan háztartásban él, ahol van. A fegyveres erőszak okai között nem húzódik egységes trend: kábítószerek, alkohol, mentális egészségügyi szolgáltatások hiánya, otthoni erőszak éppen olyan gyakran okolhatók, mint a szegénység. Daniel Webster, a Johns Hopkins fegyverkutató központ igazgatója szerint azokon a helyeken, ahol rosszabbodik a helyzet, gyengék kormányzati intézmények, főleg a bűnüldözés, büntetés terén, vagy gyakoriak a szociális lázadások. A tanulmány szerzői szerint a fegyverrel elkövetett gyilkosságok számának esését olyan törvények biztosíthatnák, amelyek a vásárlók előéletének szigorúbb ellenőrzését, és a birtoklás engedélyhez kötését kívánnák. A brazíliai és dél-afrikai szigorítások tisztán mutatják az összefüggést a szigorított fegyverhez jutás és a gyilkosságok, öngyilkosságok számának csökkenése között. 
Szerző

Az utolsó órában is tárgyalnak a Föld megmentéséről

Publikálás dátuma
2018.09.04. 08:30

Fotó: Hans Lucas / AFP
Keddtől Bangkokban rendezik meg az ENSZ újabb klímakonferenciáját. Előkészítik a decemberi katowicei klíma klímacsúcsot.
Katowice fontos mérföldkő lehet majd a klímavédelemben. A lengyel városban véglegesítik a párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez szükséges szabályokat, miután az ENSZ októberben adja ki jelentését arról, hogy tartható-e a vállalt maximális hőmérséklet-növekedés. A thaiföldi eseményre nem lett volna szükség akkor, ha tavaly novemberben, a 23. klímakonferencián sikerült volna konkrét eredményeket felmutatni. Bár az akkori klímacsúcsot a rendezők sikeresnek nevezték, a résztvevő csaknem kétszáz ország küldöttei mindössze abban állapodtak meg, hogy megvizsgálják a jelenlegi terveket az üvegházhatású gázok további csökkentésére. Bangkokban a küldöttek tehát azt folytatják, amit a német városban már megkezdtek. A párizsi klímamegállapodás gyakorlatba való átültetéséhez konkrét célszámokat kell meghatározni. Ha ez sikerül, akkor minden valószínűség szerint a decemberi katowicei klímacsúcs is sikeres lesz. Ekkor egyebek mellett egységes szabályozást kell meghatározni arra, miként mérjék és adják meg az egyes tagországok a széndioxid kibocsátás mértékét. „Jó úton járunk, de jelentősen fel kellene gyorsítani a folyamatot” – közölte a berlini szövetségi környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Szerinte ebben komoly segítséget jelenthet a bangkoki csúcstalálkozó. Mint mondta, a 2015-ös párizsi klímacsúcshoz hasonlóan ismét koalíciót alkotnak a bátrabb klímacélokat meghatározó országok. A Greenpeace nagyon elégedetlen azzal, mennyire lassan halad a folyamat. A környezetvédelmi szervezet szóvivője, Jannes Stoppel szerint Bonnban túl csekély előrelépés történt. Sven Harmeling, a Care klímaszakértője szerint nagyobb politikai akaratra van szükség, Ha ez továbbra sem lesz meg, Katowicében sem lesz könnyű eredményeket felmutatni. Rixa Schwarz, a Germanwatch munkatársa felszólította Angela Merkel kancellárt arra, hogy Németország járjon elő jó példával és tartsa magát vállalásaihoz. Több környezetvédelmi szervezet felszólította a német kormányt, határozzon meg menetrendet a szénenergiából való kilépésre. A 2015-ös párizsi megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest 2 Celsius-fok alatt maradjon. Az aláírók törekednek arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy "amilyen rövid időn belül csak lehet", megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. Donald Trump amerikai elnök tavaly kilépett a megállapodásból.

A légszennyezettség veszélyei

Ahol a világban magasabb a légszennyezettség, ott az átlagosnál több a légrendszeri megbetegedés, de a mentális rendellenség, depresszió és szorongás aránya is magasabb. A klímaváltozás előidézésével megannyi olyan egészségügyi kockázatot idézett elő, amely a globális felmelegedés súlyosbodásával csak növekszik - főleg a fejlődő országokban siralmas a helyzet. Különösen az úgynevezett Fejlődő Kis Szigetországok számára jelent szinte megoldhatatlan kihívást a klímaváltozás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezeket az országokat extrém módon fenyegeti a hirtelen változó és heves időjárás, a tengerszint növekedése és a fertőző betegségek terjedése, mindhez szervesen hozzájárul a globális felmelegedés is. A WHO 2017-es statisztikái szerint 2030 és 2050 között évente várhatóan 250 ezer ember halálát okozza majd a klímaváltozás, és jóllehet nagy részük a fejlődő országokból kerül ki, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országokban élők is. Jó példa erre az, hogy jelenleg mintegy 300 millió ember asztmás a világon, az extrém hőhullámok miatt azonban a betegség sokkal inkább előre tör majd a jövőben. A klímaváltozás tehát hosszabb távon is súlyos hatást gyakorol az ember egészségére. a WHO szerint 2030-ig évente körülbelül 2-4 milliárd dollárnyi pénz megy el arra, hogy a klímaváltozás közvetlen egészségügyi következményeit mérsékeljük.