Rövid ideig őrizetben volt Hernádi Zsolt

Publikálás dátuma
2018.08.30. 21:04
Hernádi Zsolt, MOL-vezér
Fotó: Németh András Péter
A Mol-vezért a bírósági procedúra részeként kellett ideiglenesen őrizetbe venni.
Ideiglenesen őrizetbe vették a Mol-vezér Hernádi Zsoltot, múlt heti bírósági tárgyalása előtt – tudta meg az RTL Híradó. A csatorna a Fővárosi Törvényszéktől értesült az őrizetbe vételről, ám erről nem tudtak felvételt készíteni, mert a törvényszék csak később küldött ki erről tájékoztatást.
Népszava a múlt héten írt arról, hogy a testület nem adja ki Hernádit Horvátországnak, arra hivatkozva, hogy a zágrábi perben nem biztosítanák a magyar cégvezető jogát a tisztességes eljáráshoz, mivel horvát állam nem pártatlan. 
A horvát korrupcióellenes ügyészség lassan évtizedes gyanúja szerint 2009-ben a Mol legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosként a Hernádi Zsolt által az akkori kormányfőnek, Ivo Sanadernek fizetett több millió eurós kenőpénz fejében vehette át INA nevű energiatársaságuk irányítását a horvát államtól. Bár a felek váltig tagadnak, Ivo Sanader egy feszült eljárásban, ellentmondásos bizonyítékok alapján rövid időre börtönbe is került. Zágráb – a sűrű ottani kormányváltások ellenére – a nemzetközi intézmények bevonásával Hernádi Zsolt kiadatását is lankadatlan követeli Budapesttől, de ezt a hazai szervek mindeddig sikerrel akadályozták. Az itteni ügyészség és bíróság is megállapította – úgymond a horvát bizonyítékokat bevonó kutakodásaik révén –, hogy Hernádi Zsolt nem követett el törvénysértést . De Zágráb nem adja fel, és Hernádi távollétében is elindították büntetőperét, valamint új pert kezdtek Ivo Sanader ellen is.
Az ügy fontosságát jelzi, hogy augusztus 13-án, Opátiában Orbán Viktor is tárgyalt a Hernádi-ügyről  Andrej Plenkovic-csal, Horvátország miniszterelnökével. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke (néha pedig sajtóelhárítója) ezt informális megbeszélésként jellemezte, a 444.hu egy horvát lapra, a  Vecernij Listre hivatkozva viszont az írta, hogy a találkozón szóba került a Mol-Ina téma és Hernádi Zsolt kiadatása is.
Szerző

Két évig is tarthat a kórházak újabb átvilágítása

Publikálás dátuma
2018.08.30. 20:00
Nagy Anikó egy korábbi rendezvényen
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A kormány legfőbb célja, hogy késleltesse a betegségek korai jelentkezését – mondta a nagyobb nyilvánosság előtt először megjelenő államtitkár. A kórházi fertőzések adatait a jogerős bírói döntés ellenére nem adják ki.
A kórházi fertőzések adataira a közönségnek a Kúria döntéséig még várni kell, de addig is megint átvizsgálják a kórházak gazdálkodását, és öt egészségügyi programmal hozná jobb kondícióba a lakosságot az egészségügyi kormányzat – egyebek mellett ez derült ki Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár szavaiból. A politikus csütörtökön az Egészségügy 5 Dimenzióban őszindító konferenciáján beszélt először nagyobb nyilvánosság előtt kormányzati, szakmai tervekről. A lapunk által is ismertettet öt, az országos intézetek irányítása mellett összeállított egészségjavító programokkal kapcsolatban azt mondta:  céljuk, hogy késleltessék a betegségek korai jelentkezését, a kormányzati stratégiával pedig ehhez adnának segítséget. Szerinte a magyarok tovább lehetnének egészségesek, azaz az emberek túl korán, de már súlyos állapotban kerülnek az ellátórendszerbe, olyan betegségekkel, amelyek zöme egészségtudatosabb életmóddal késleltethető vagy akár elkerülhető lenne. A korán diagnosztizált betegségeket könnyebb lenne kezelni. Példaként említette az Észak-karéliai programot, megjegyezve azt is, hogy nekünk is sikerülhet az, ami a finneknek, akik életmódváltást célzó programjaikkal gyakorlatilag tíz év alatt jelentősen csökkentették a magas vérnyomás, a stroke és az infarktus miatti halálozások számát, és ma a legegészségesebbek közé tartoznak. A kórházak válságával kapcsolatban megjegyezte: átvilágítják az egyes intézmények gazdálkodását, és megnézik hol, milyen problémák okozzák a feszültségeket. A munkának két év múlva lehetnek olyan eredményei, amelyek nyomán már történhetnek célzott beavatkozások. A politikus határozott célnak nevezte, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a kórházi fertőzések megelőzését, a megvalósítására külön szakmai rendelet készül. Ám ezzel együtt is úgy vélte: a kórházi fertőzések adatait – amellyel a jogerős bírósági végzés ellenére is adós a tárca – a Kúria döntéséig továbbra sem adják ki. Magyarázatként hozzátette: sok vád érte a tárcát emiatt, de véleménye szerint ezen adatok formája jelenleg olyan, amely sérthetné az érintett betegek személyiség jogait.

A HM tagad

Bár lapunk kérdéseinkre nem válaszoltak, késő délután közleményben reagált a Honvédkórház csütörtöki cikkünkre, amelyben megírtuk, hogy az intézmény 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunka-szerződését. A kórház közleményében azt írták: visszautasítják az orvosai túlmunkájának kifizetéséről szóló, a sajtóban megjelent valótlan és hangulatkeltő állításokat. Szerintük a Honvédkórház az elmúlt időszakban nem tett mást, mint érvényt szerzett a jogszabályi előírásoknak, amelynek nyomán egyeztetések zajlottak és jelenleg is zajlanak a munkavállalók és a vezetőség között az úgynevezett önkéntes túlmunkával kapcsolatban. Állították: a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll. A kórház vezetése minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a szükséges orvosi létszám és a technikai feltételek mindenkor rendelkezésre álljanak. A sajtóban megjelentekkel ellentétben – szerintük – a tények a következőek: a kórház orvosainak heti munkaideje 40 óra. A jogszabályban rögzített díjazásért a parancsnok heti 8 óra túlórát rendelhet el. Ezen felül az orvosok önkéntes alapon, kiemelt díjazásért vállalhatnak túlmunkát. Ennek ellentételezését a közelmúltban a kórház vezetősége – az orvosokkal folytatott egyeztető tárgyalások alapján – mintegy 40 százalékkal emelte meg. A juttatásokat a mindenkori hatályos jogszabályok betartásával a dolgozói részére – legyen szó az elrendelt vagy az önként vállalt túlórákról - az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) továbbra is pontosan kifizeti, mint ahogyan azt eddig is tette. Eddig a közlemény, már csak azt nem értjük, hogy akkor miért mondták fel a túlmunka vállalási szerződéseiket a kórházzal az orvosok.   

Szerző

Nyolcmilliárdból foltozgatják a düledező M1-est

Publikálás dátuma
2018.08.30. 19:48
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A kormány is megelégelte az M1-es autópályán tátongó kátyúkat, két év alatt pofoznák helyre a sztrádát – igaz csak, ideiglenesen. Arról is határoztak, hogy jövőre mennyit költsenek útfelújításokra.
Döntött a kormány, helyreállítják az M1-es Budapest és Tatabánya-Újváros közötti szakaszát, ahol már szinte vezetni sem lehet az úttestet felszabdaló kátyúktól és a váratlanul feltűnő aszfaltrögöktől.  Az innovációs minisztérium idén kétmilliárdot, jövőre 6 milliárd forintot költhet az úttest ideiglenes helyreállítására, amíg a teljes átépítés meg nem történik - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.
A kormányhatározat egyúttal arról is rendelkezik, hogy a kabinet jövőre összesen mintegy 26 milliárd forintot tegyen félre a közúthálózat felújítása jogcímen, amiből Palkovics László, az innovációs tárca vezetője legfeljebb 24,8 milliárd forint értékig vállalhat kötelezettségeket.  Az M1-esen halaszthatatlanná vált a kármentés: a Kisalföld egyik olvasója még februárban 163 darab kátyút számolt össze a sztrádán, Budapest és Győr között utazva. Az Index pedig a napokban egy brutális, egyméteresnél is nagyobb lyukról tudósított, ami több mint  tíz autót tett defektessé az autópályán. 
Szerző