Előfizetés

Kútba esett jogszabály

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2018.08.30. 11:00

Fotó: Shutterstock
A felszín alatti vizek védelme mellett tört lándzsát az Alkotmánybíróság (AB) a köztársasági elnök kezdeményezésére
Elmeszelte az Ab a parlament júliusi törvénymódosítását, amely 80 méteres mélységig nem kötötte volna engedélyhez, és nem is regisztrálta volna a fúrt kutak létesítését kisebb gazdaságok számára. Így továbbra is az  1995-ös vízgazdálkodási törvény szabályai érvényesek, vagyis legfeljebb 50 méteres mélységből nyerhető fúrt kúttal víz, amelyet be kell jelenteni, illetve engedélyeztetni kell. A parlamenten simán átjutott júliusi módosításról Áder János köztársasági elnök normakontrollt kért az Ab-tól. A testület tegnap nyilvánosságra került határozata szerint alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény az a módosítása, amelyben a köztársasági elnök - a többi között - kifogásolta azt is, hogy nem készült a módosítást megelőzően hatástanulmány, és a már elfogadott védettségi szintről való visszalépést jelentene a fúrt kutak további mélyítése. Az Ab indoklásában kiemelte, hogy a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi értelemben is végesek, és csak korlátozottan képesek a megújulásra. Magyarországon a fúrt kutak létesítése 1960-tól engedélyhez kötött. A hatóság így tudja nyomon követni, milyen mértékű vízhasználat engedélyezhető anélkül, hogy az a vízkészletet veszélyeztetné. Az Ab által is megkérdezett akadémiai kutatók arra figyelmeztettek, hogy a Kárpát-medence különösen érzékeny a felmelegedésre, és emiatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például az aszály. Mivel a magyarországi felszíni vizek alig 4 százaléka ered a határokon belül, erősen függünk a szomszédos országoktól. A mintegy 185 felszín alatti víznyerő hely nagyjából fele sérülékeny, amit  érintette volna a 80 méteres mélyítés. Ezért különös gondossággal kell védeni ezt a közkincset – jegyezték meg az alkotmánybírák. A tervezett, és végül a semmibe hullt módosítás, valamint  a vízbázis védelme csak látszólag jelképezi az agrárlobbi és a vízbázis védelmét szorgalmazó környezetvédelem összecsapását. Tény, hogy az agrárkamara teljes mellszélességgel kiállt a megengedőbb szabályozás mellett, sőt az engedély nélküli kutak bejelentését is 10 évvel eltolta volna. Az agrárszakemberek egyértelmű szabályokat szeretnének és azt, hogy minél nagyobb területet, minél olcsóbban öntözhessenek. "Szabadrablásként" is értékelik vízügyi  körökben  a Duna-Tisza közi homokhátságon a korábbi évtizedekben gyakorlattá vált kaotikus kútfúrási, vízkiemelési gyakorlatát. Bár közöttük sincs abban egyetértés, hogy a fúrt kutak okozták-e a talajvíz drámai mértékű süllyedését, közülük egyesek szerint a zöldség-gyümölcs termelő gazdák ássák meg a gazdaságuk sírját a túlzásba vitt kútfúrással. Egy ENSZ-jelentés a Duna-Tisza közi homokhátságot már a félsivatagos térségek közé sorolja. Apáti Ferenc egyelőre nem látott még olyan tudomány alapokon nyugvó, hiteles tanulmányt, amely azt bizonyította volna, hogy a kertészetek fúrt kútjai okozták, okozzák a jelentős talajvízszint csökkenést. A FruitVeB -Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Népszava érdeklődésére  emlékeztetett arra, hogy van olyan vélemény is, hogy a soha be nem fejezett, mindössze 22 kilométer hosszú, 1947-ben átadott Duna-Tisza csatornaszakasz folytatásának majd' száz éves terveit kellene leporolni, és felszíni vízzel pótolni a visszavonuló talajvizet. Csakhogy ez óvatos becslések szerint is százmilliárdos beruházást,  és alapos hatástanulmány elkészítését igényelné. A jelenlegi bonyolult szabályozás helyett egyszerű, átlátható, és a gazdák számára a elfogadható vízkiemelési díjat megállapító szabályozásra lenne szükség. Ma már gazdaságosan zöldséget, gyümölcsöt termeszteni öntözés nélkül nem lehet – fűzte hozzá Apáti Ferenc. Szakszerű öntözés nélkül, erősen hullámzóan alakul a kertgazdaságok terméshozama, hiszen egy aszályos nyár jelentősen csökkentheti a megfelelő mennyiségű és minőségű termés arányát. A csak ipari alapanyagnak alkalmas gyümölcs mérsékli, a termelők bevételét és nyereségét, ugyanakkor az étkezési minőségű termés kínálatát meghaladó kereslet felhajtja az árakat. A mintegy 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségültetvény 80 százalékát ma már öntözik a piacra termelő vállalkozások, ám a nagyjából hasonló méretű hazai gyümölcsösöknek alig negyedében megoldott a vízellátás. Az sem vigasz, hogy a drága és bonyolult vízkészlet-gazdálkodási jogszabályok miatt némelyik gazda feketén öntözi az ültetvényét.   

Költséges a kútfúrás

A terméktanács alelnöke szerint fúrt kúttal legföljebb 5-10 hektáros kertészeteket lehet ellátni. Egy ilyen létesítményt átlagosan folyóméterenként 10-15 ezer forintért fúrnak, vagyis ha az Ab nem utasította volna el a törvénymódosítást, akkor is 800 ezer - 1,2 millió forintba kerülne egy ilyen kút fúrása, de abban még nincs benne a szivattyú és a működtetés költsége. A lakóházaknál egy 20-25 méterre fúrt kút is már 150-200 ezer forintba kerül. A több tíz, vagy a 100 hektáros, illetve az annál is nagyobb ültetvényeknél már csak felszíni öntözéssel lehet pótolni a hiányzó vizet. Az sem olcsó mulatság, hiszen hektáronként a technológiától berendezésektől függően 1-1,5 millió forint is lehet a beruházás költség igénye.

Legalább egy évet kell várni a felminősítésre

B. M.
Publikálás dátuma
2018.08.30. 09:30

Fotó: Shutterstock
Pénteken újabb hitelminősítő, a Fitch Ratings nyilvánít véleményt a magyar hiteladósság besorolásáról.
Most azonban óvatosabban ítéli meg a szakma a kilátásokat, mint két hete, amikor az S&P - a szinte egyöntetű várakozásokkal szemben -, helybenhagyta a befektetésre ajánlott osztályzatunkat, amely csak egy kategóriával jobb a bóvli kategóriánál. Akkor a felminősítés elmaradt, s a lapunk által megkérdezett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a Fitch-nél is hasonló lehet a helyzet. Így már csak a Moody's novemberi döntésében bízhatunk, a hitelminősítő egyébként a korábban szokásos három helyett idén csak két alkalommal vizsgálja adósságunk minőségét. Adottak a kilátások, hogy a következő 12 hónapban javítsa Magyarország hitelbesorolását az S&P - nyilatkozta a Magyar Időknek Karen Vartapetov, aki a legutóbbi felülvizsgálat során a hazánkat elemző szakértő volt az intézet részéről. Vartapetov ugyanakkor meglepő kijelentést tett: a befektetésre ajánlott országok esetében hosszabb, két éves időtávon gondolkodnak, ezért kell még legalább egy esztendőt kell várnunk, hogy felminősítsenek bennünket. Németh Dávid nem emlékezett arra, hogy valaha is ilyen időkritérium lett volna. Az S&P feltehetően azért óvatos - fűzte hozzá az elemző, mert még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a rendszeressé vált amerikai kamatemelések úgynevezett másodkörös hatását megismerjék az olyan feltörekvő országokra, mint amilyen Magyarország is. Feltehető, hogy nem mindenben a Fitch szája íze szerint alakulnak dolgaink, például a bankok megtakarítási- és hitelállományában lehetnek olyan pontok, amelyeket még tanulmányozni kívánnak. Azt azonban, hogy ezt milyen modellekkel vizsgálják, titkosan kezelik. Most feltehetően azt is elemzik, hogy egy kedvezőtlen nemzetközi körülmények között létrejövő eladási hullám milyen hatással lenne a bankszektorra. Németh Dávid ehhez hozzáfűzte, hogy a befektetési kategórián belül már nem annyira lényeges az aktuális adósosztályzat, de az anyabankok ezt is figyelembe veszik, amikor forrást nyújtanak leányaiknak.

325,68 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2018.08.30. 08:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A dollár jegyzése 278,52 forinton állt csütörtök reggel.
A főbb devizákkal szemben vegyesen alakult és kevéssé változott csütörtökre virradóra a forint árfolyama a nemzetközi devizakereskedelemben. Szerda este hét órakor az eurót 325,87 forinton jegyezték, csütörtök reggel nyolc óra előtt pedig 325,68 forinton állt a jegyzése. A dollár jegyzése gyakorlatilag nem változott, 278,52 forinton állt a szerda esti 278,49 forint után, a svájci franké pedig az esti 286,44 forintról reggelre 286,84 forintra emelkedett.