Előfizetés

Népirtás: Németország csontokat küld az afrikai törzseknek, pénzt nem

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 18:26

Több mint százezer embert végeztetett ki a Német Császárság a 20. századi eleji felkelések után Dél-nyugat-Afrikában. A nama és hererő törzs leszármazottai anyagi kárpótlást is várnak, a berlini kabinet szerint alaptalanul.
Ünnepélyesen visszaszolgáltatták szerdán Berlinben a német csapatok által a 20. század elején az egykori délnyugat-afrikai gyarmaton, a jelenlegi Namíbia területén elkövetett népirtás 27 áldozatának Németországban őrzött földi maradványait a namíbiai kormány képviselőinek, írja az MTI. 
A koponyacsontokat és egyéb maradványokat egy belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi istentisztelet keretében adták át. Michelle Müntefering, a külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államminisztere a kormány nevében bocsánatot kért a hererók és namák elleni vérengzésekben legyilkolt áldozatok haláláért.
Katrina Hanse-Himarwa namíbiai kulturális miniszter megköszönte a gesztust, és kifejezte reményét, hogy a német szövetségi kormány a legmagasabb szinten, hivatalosan is bocsánatot kér a népirtásért. A namíbiai miniszter német hírportálok beszámolói szerint hangsúlyozta, hogy a két országnak sok kérdést kell még tisztáznia a közös múltat, jelent és jövőt illetően. A berlini és a windhoeki vezetés 2014 óta tárgyal a herero és nama törzs elleni népirtás ügyének feldolgozásáról. A német kormány 2015 óta hivatalosan népirtásnak minősíti a vérengzéseket, és képviselői már több alkalommal bocsánatot kértek a történtekért.
 Berlin álláspontja szerint a népirtás elismeréséből és a bocsánatkérésből nem következik, hogy Németország pénzügyi kárpótlással tartozik Namíbiának. A hererók és namák képviselői elégedetlenek a megbékélési folyamattal, és egy New York-i bíróságon kárpótlási pert indítottak Németország ellen.
A mai Namíbia területén 1904 és 1908 között voltak felkelések a gyarmatosító németek ellen.
A Német Császárság csapatai elfojtották a lázongásokat, a nagyjából 100 ezer fős herero törzsből alig 10 ezer embert hagytak életben, a nama törzset és több más kisebb népcsoportot pedig csaknem teljesen kiirtották.

Jogtalan rendőrségi razzia miatt veszthette el kapcsolatait az osztrák titkosszolgálat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 16:12

Egy bírósági ítélet is megerősítette: a titkosszolgálat központjában gyanús körülmények között tartott házkutatás törvénytelen volt. Ráadásként igen komoly károkat is okozhatott a szolgálatnak - és komoly előnyt Oroszországnak.
Különös körülmények között tartottak házkutatást az osztrák belbiztonsági hivatal, a BVT központjában még februárban, mint arról a Népszava is beszámolt. A korrupcióval foglalkozó államügyészség emberei a BVT vezetője és három alkalmazottja után vizsgálódtak, hivatali visszaélésre hivatkozva. Az akció azért szúrt szemet, mert a kutakodókat nem a terrorelhárítás, a Cobra vagy a szintén saját katonai egységgel rendelkező korrupciós rendőrség emberei biztosították, hanem az utcai bűnözéssel foglalkozó részleg, az EGS rendőrei. Ők viszont nagyon, hatvan emberük teljes fegyverzetben, golyóálló sisakban és mellényben kísérte a nyomozókat -
a rendőröket ráadásul a kormánykoalíció egy pártjának, az FPÖ-nek egy politikusa vezette.

A hatóságok mobiltelefonokat, asztali számítógépet, USB-adattárolókat, 397 oldalnyi szöveges írást, valamint 315 darab cd-t, illetve dvd-t vittek magukkal a szigorúan titkos dokumentumok átkutatása után.

Jogtalan volt a házkutatás

A februári házkutatás hivatalos indoka szerint a titkosszolgák visszaélhettek hatalmukkal, és illetékteleneknek kiadhattak adatokat, ám úgy tűnik, ez nem állja meg a helyét. A bíróság ugyanis kimondta, a razzia törvénytelen volt - írja az ítéletről az Euronews. Az ellenzék szerint ráadásul Herbert Kickl belügyminiszter kifejezett nyomására kezdett a rendőrség akcióba: a politikus állítólag így akarta elérni a neki nem tetsző titkosszolgák leváltását.
A Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az eset óta a külföldi szakszolgálatok nem osztanak meg bizalmas információkat az osztrákokkal. A forrás szerint attól félnek, hogy rossz kezekbe kerülhetnek az adatok. Ez azt jelenti,
a razziával gyakorlatilag kizárták az osztrák belbiztonsági hivatalt a titkosszolgálatok nemzetközi együttműködésből.

Az már csak hab a tortán, hogy - mint azt az ausztriai Local állítja - sokan arra gyanakszanak, a razzia során megszerzett információk egyenesen Vlagyimir Putyin kezébe kerültek, mikor az orosz elnök a házkutatást vezető politikus, Wolfgang Preiszler párttársának, Karin Kneissl külügyminiszternek esküvőjén járt.

Tovább terjed a Balkánon a nyugat-nílusi láz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 16:05

Szerbiában 21-re, Görögországban 16-ra emelkedett a fertőzés halálos áldozatainak száma.
Az MTI a helyi sajtó beszámolói alapján azt írja, a nyugat-nílusi vírus 213 megbetegedést okozott az idén Szerbiában, és csak a múlt héten hatan haltak bele a betegségbe. Görögország a második leginkább érintett ország. Az ANA-MPA görög hírügynökség beszámolója szerint Görögországban 130-an betegedtek meg, és csak a múlt héten öten haltak meg. Szerbiában Belgrád környékén, Görögországban pedig Athénban, Szalonikiben, valamint Peloponnészoszi-félszigeteken regisztrálták a legtöbb megbetegedést. Halálos áldozata volt a vírusnak Romániában és Koszovón, nyugat-nílusi lázzal fertőzött betegeket azonban regisztráltak Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában is. A nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedések jellemzően olyan időszakokban fordulnak elő, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed. Az első megbetegedések általában július második felében jelentkeznek, de a legtöbb beteget augusztusban és szeptemberben regisztrálják. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek. A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában azonosították, majd 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák a madarak, közöttük pedig a szúnyogok révén terjed a kór, és az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át. Embereknél a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek ötödében a megbetegedés túlnyomórészt enyhe tünetekkel – láz, izomfájdalom, fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések – jár, magától gyógyul. Az esetek kis hányadában (egy százalék körül) azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.

Négyen halhattak meg a nyugat-nílusi láz miatt Magyarországon

Az országos tisztifőorvos múlt héten közölte, hogy Magyarországon nincs járványveszély a nyugat-nílusi láz miatt. Tájékoztatása szerint a nyugat-nílusi vírus 50 éve van jelen Magyarországon, azóta minden évben van 10-40 fertőzött, tavaly 23 megbetegedést regisztráltak. Mivel idén korábban kezdődött a szezon, több megbetegedés lehet, mint tavaly, különösen azért, mert ebben az évben a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett. Augusztus 23-ig 58 nyugat-nílusi lázas megbetegedésről érkezett jelentés. Az esetek túlnyomó részénél idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, míg 11 embernél kizárólag – a betegségre jellemző – enyhébb tüneteket tapasztaltak. Kórházban 55 beteget kellett ápolni. Eddig négy halálesetnél merült fel, hogy ahhoz a nyugat-nílusi láz hozzájárulhatott. Az elhunytak mind férfiak voltak, több krónikus alapbetegségben szenvedtek, hárman közülük 80 éven felüliek, egyikük a 30-39 éves korcsoportba tartozott.