Előfizetés

Világháborús bombázót találtak a Dunában, azt is tudni, kik repültek vele

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 09:13

Fotó: Fortepan
Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú, a II. világháborúban lelőtt repülőgépét fedezték fel a folyóban, melynek roncsait a kiemelés után a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban állították ki - közölte Csepka Zsuzsa, a közgyűjtemény munkatársa az MTI-vel.
A repülőroncsról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz, valamint a Magyar Roncskutató Egyesülethez érkezett bejelentés. Az előkutatások során kiderült, hogy a repülőgép szárnyának 4 méteres főtartója a motortartó bak bekötésével együtt fekszik a mederbe ágyazódva. Mivel fennállt a roncs eltűnésének lehetősége, az engedélyek beszerzése után a szakemberek kiemelték.
Tisztítást követően a RepTár Szolnoki Repülőmúzemban szállították, ahol immár megtekinthetik a látogatók. A repülőgéphez kapcsolódó írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. Légihadsereg 485. Bombázó csoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta.
Frank Wodzinski főhadnagy B-24G típusú repülőgépét a célra tartva eltalálta a légvédelem. A bombázó függőlegesen zuhanni kezdett, majd becsapódott a Dunába. A zuhanást a legénységből egy katona élte túl.

A NAV sem tudja kire kell kivetni a „migránsadót”

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.08.29. 08:00
Menedékkérő gyerekek a tranzitzónában
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Titkolja az adóhatóság azt, hogy volt-e olyan civil szervezet, amely a szombati határidőig regisztrálta magát „bevándorlást segítőként.” Az általunk megkérdezettek a vakmerő utat választották, nem fizetnek, de a CEU meghátrált a különadó miatt.
Mi nem vagyunk adóalanyai ennek a rendelkezésnek, így biztos, hogy nem is fogunk beadni semmilyen bevallást – válaszolta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szóvivője, miután a szombaton hatályba lépett bevándorlási különadóról kérdeztük. Zádori leszögezte, menedékkérők jogvédelmével foglalkoznak. Erre a célra pedig az ENSZ, illetve az EU különböző szervezeteitől kapnak pénzt, amely mentes az adóztatástól. Mint arról lapunk is beszámolt, szombattól azoknak a személyeknek, vagy szervezeteknek, akik, vagy amelyek a kormány szerint a bevándorlást segítik, egy új adónemet kell fizetniük. Sors László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) vezetője a kormánypárti Magyar Időknek azt a tájékoztatást adta, hogy az ilyen szervezeteknek augusztus 25-ig jelentkezniük kell az adóhatóságnál, és szeptember 15-ig le kell adniuk első adóbevallásukat is. A szervezeteknek az anyagi támogatás, vagy az átadott ingóság értékének negyedét kell átengedniük az államnak.
Noha a határidő szombaton lejárt, azt egyelőre nem tudni, hogy volt-e olyan szervezet, amely regisztrált. A NAV ugyanis lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy volt-e egyáltalán olyan szervezet, amelyik bejelentkezett, és ha igen, akkor hány. Arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy a NAV felszólított-e bármilyen szervezetet a regisztrációra. Az adóhivatal titkolózása annyiban nem meglepő, hogy Zádori Zsolt szerint az új adónemre vonatkozó szabályok – azon kívül, hogy illegitimek és alkotmányellenesek – nem ellentmondásosak, vagyis talán még maga a NAV sem látja tisztán, kinek is kellene fizetnie. Ezért az MHB minden jogi eszközt igénybe vesz azért, hogy ez a tisztességtelen szabály „szemétkosárba” kerüljön. Arra a kérdésünkre, hogy erre miért van szükség, ha az egyesületük nem érintett az ügyben, Zádori azt mondta: hiába nem vonatkozik rájuk, a kormány képviselői az összes nyilatkozatukban arról beszélnek, hogy nagyon is az MHB-ra értik ezt. – Ez visszatetsző: megalkotnak egy törvényt, amely nem vonatkozik ránk, de közben az állam felelős képviselői ennek az ellenkezőjét állítják – hangsúlyozta. A törvénynek az is problémája Zádori szerint, hogy azokat a szereplőket akarja büntetőadóval sújtani, akik, vagy amelyek a kormánnyal ellentétes véleményt formálnak a nemzetközi a migrációról. – Az egyetlen cél, hogy a kormánytól eltérő hangokat megbüntessék, a véleményadóztatás pedig semmilyen európai demokráciában nem fogadható el – szögezte le. Hasonló állásponton van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. Azt lapunknak leszögezték: „mivel a TASZ nem folytat olyan tevékenységet amelyek a javaslat szerint a különadó befizetését vonják maguk után, nem vonatkozik ránk a törvény.” A civil szervezet úgy vélte: a kormány, ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, ellehetetlenítené azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg. Megkerestük a Migration Aid igazgatóját is, hiszen Siewert Andrásék meglepő húzással kerülték ki a törvényt: pártot alapítottak. A bevándorlási különadóról szóló törvény szerint ugyanis nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány. – Egy adószakértő, vagy jogász sem tudta megmondani, hogy vonatkozik-e ránk a bevándorlási különadó – mondta Siewert. A Migration Aid igazgatója szerint az volt az általános állásfoglalás, hogy ne fizessenek, hanem várják meg, amíg a NAV hoz egy határozatot, amelyet ezután támadjanak meg a bíróság előtt. Hiszen a civilszervezet által megkérdezett szakértők szerint nem lehet tisztán látni addig, amíg nem lesz bírósági jogértelmezés. – Nem irigylem a NAV-ot sem, lényegében politikai döntést kell hozniuk, miközben ők adóügyi szervezet – fogalmazott. Siewerték a pártalapítással párhuzamosan elküldtek hétfőn egy levelet a NAV-nak arról, hogy mit gondolnak, az alapító okiratuk értelmében adókötelesek-e, vagy sem, ha igen, akkor miért. Válaszokat egyelőre nem kaptak.

Nem tanulhatnak a menekültek

Összesen 55, törvényesen Magyarországon tartózkodó menekült diák nem kezdheti meg szeptembertől tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a kormány bevándorlási különadója miatt – közölte a Népszava érdeklődésére az egyetem, miután kedd délután bejelentették: kénytelenek voltak felfüggeszteni a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjaikat,  valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíjat. A CEU a bevándorlási különadóról szóló, augusztus 24-én életbe lépett magyar jogszabályi rendelkezések miatt kényszerült erre a lépésre, az egyetem adótanácsadói szerint ugyanis lehetséges, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25 százalékos különadót kellene fizetnie a programok után. „Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat” – írták, hangsúlyozva: az OLIve programok kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodó személyeknek biztosítottak oktatást.

Seszták után sem marad beruházás nélkül Kisvárda: "öko-filmpark" épül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 07:38
Kisvárda épülő 4000 fős sportlétesítménye - illusztráció.
Fotó: Vajda József / Népszava
Eddig is ömlöttek a milliárdok, és már a legújabb projekt engedélyeztetési eljárása is folyamatban van.
Lassan már se szeri, se száma a Kisvárdára tervezett sport és turisztikai beruházásoknak, a lista pedig egy újabb projekttel bővül - írja az mfor.hu. Nehéz lenne megszámolni, hány milliárdnyi pénzeső hullott a tizenhatezres lélekszámú szabolcsi városra, amíg földijük, Seszták Miklós volt a fejlesztési miniszter, írta meg a Népszava is. Öko-filmpark kerül várfürdők, stadionok, moziparkok és termálvizes lórehabilitációs központok mellé.
"Az Öko-filmpark célja természettel való kapcsolatunk újraértelmezése a modern kor technológiai eszközeinek és a filmes világ szuggesztív és népszerű eszköztárának bevonásával"

- olvasható a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentációban. Az engedélyeztetési eljárás már folyamatban van. Csak természetes anyagokat terveznek használni, a szerkezet alapozás nem, maximum fúrt, vagy ásott oszlop kapcsolatot igényel majd. A parkban 8 különböző "negyedeket" fognak kialakítani, melyekben az észak-amerikai indiánoktól Afrika népein át az ősmagyarokig mindenkivel találkozhat a közönség.
A benyújtott dokumentum szerint a filmparkot a létesítés után 5 évig biztosan üzemeltetnék, a portál szerint a felhasznált uniós források miatt. A beruházó úgy gondolja, naponta 100 látogató fog érkezni, hétvégén 200, akik az önkormányzat beruházásában megvalósult közel 800 férőhelyes parkolóban állhatnak meg az autóikkal.
A beruházó egyébként a nyíregyházi székhelyű, de Kisvárdán egyáltalán nem ismeretlen Alkossunk Várost Alapítvány, alapítója dr. Török László, nevéhez köthető a városban idén már negyedik alkalommal megrendezésre kerülő LeszFeszt, de tavaly nekik volt köszönhető a Leveleken megrendezett Vasember Triatlon, a jetski-, és wakeboard-bajnokság is, illetve a vitorlás tábor. Legutóbb pedig egyik cégén keresztül elnyerte a kisvárdai csúszdapark üzemeltetési jogát.