Sok háziorvos nem adja oda a kötelező juttatásokat a mellette dolgozó nővérnek

Publikálás dátuma
2018.08.27. 07:18
Illusztráció
Fotó: Getty Images
A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – állítja a Medicalonline, amely a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felmérését idézi.
Ezt a juttatást a körzetekben dolgozó ápolók 2014-től biztosítja a kormányzat a háziorvosi praxis finanszírozás részeként, az összeget kötelező lenne átadni az érintetteknek. A bevezetés évében még az ápolók 75 százaléka nem kapta meg ezt a pénzt, ugyan az arány 2016-ban javult, akkor már csak 20 százalék jelezte, hogy nem kapja meg ezt a nettó mintegy 9 ezer forintot. Idén januárban azonban (bruttó 19 500 Ft-tal) emelkedett a garantált bérminimum, ezért a munkáltató háziorvosok egy része „beépítette” a plusz juttatást a kötelezően megadandó fizetési többletbe. Miközben a kiegészítő díjazás a béren felül jár. 
A szakdolgozói kamara a témában állásfoglalást kértek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), amely megerősítette:
a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár.

A szakmai portál szerint: a munkáltató nem dönthet úgy, hogy nem fizeti ki ezt a bérkiegészítést. Hozzátették: az sem helyes gyakorlat, ha a kiegészítő díjazást a megemelt garantált bérminimum megadására fordította, hiszen azt azon felül kell kifizetni az alkalmazottnak; igaz, a kiegészítést akár utalvány formájában is megfizetheti a munkáltató.
A háziorvosi praxisok finanszírozása mostanra havi 520 ezer forinttal emelkedett az elmúlt három év alatt, ennek ellenére a körzeti ápolóként foglalkoztatottak 64 százaléka a garantált bérminimumért, bruttó 180 500 Ft-ért, vagy esetenként ennél kevesebbért dolgozik a háziorvosi praxisokban. Mindeközben az ugyanolyan végzettséggel rendelkező pályakezdő ápolók alapbére havi bruttó 191 865 Ft, a nyugdíj előtt álló kollégák bére pedig bruttó 284 868 Ft-nál kezdődik.
A szakmai kamara kérdőívét mintegy 16 ezer, alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozó – köztük védőnők, körzeti ápolók, foglalkozás-egészségügyi és fogászati szakasszisztensek, otthoni ápolásban dolgozók – negyede (4039 fő) töltötte ki. Köztük 1007 körzeti ápoló volt. A kiegészítő díjazással kapcsolatban 334 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy több mint hat hónapja nem kapta meg ezt a plusz pénzt. S noha a NEAK vállalta, hogy konkrét bejelentés után pénzügyi ellenőrzést végeznek a kiegészítő díjazást meg nem fizető praxisokban, a lehetőséggel kevesen éltek. Ugyanakkor a MESZK-nek néhány szakdolgozó a felmérésen kívül jelezte, hogy bíróságon próbálja majd kikényszeríteni ezt a járandóságot.
Szerző
Frissítve: 2018.08.29. 09:12

Nincs második esély az elítélt polgármesternek

Publikálás dátuma
2018.08.26. 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava
Időközi polgármester-választást tartottak vasárnap a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákón, ahol méltatlanság miatt megszűnt Farkas Árpád korábbi faluvezető megbízatása.
A település volt vezetőjét 2016-ban ítélték jogerősen – két év próbaidőre felfüggesztve - hat hónap szabadságvesztésre falopásért. Első körben a nyolcvannégy fős település három tagú önkormányzatának kellett volna visszahívnia a falu vezetőjét, ám mivel ezt nem tették meg, ezért a megyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezte a méltatlanság megállapítását és a tisztség megszüntetését. Az N1TV tudósítása szerint Farkas Árpád korábban arra hivatkozott, hogy azért nem állt fel önként a székéből, mert nem kapta kézhez a jogerős ítéletet, majd amikor az egyik önkormányzati képviselő a kezébe nyomta ezt a papírt arra hivatkozott, hogy annak hatálya már lejárt. A volt vezető - miután nem tiltották el a közügyek gyakorlásától – vasárnap újra ringbe szállt, s így közte és a szintén független Dámóczi Attila Miklós közül választhattak a helyiek. A városházától kapott tájékoztatás szerint végül a 67 érvényes szavazatból 49-et Dámóczi kapott, míg a volt polgármesterre csak 18-an szavaztak, így a helyiek a váltásra voksoltak. Az, hogy egy polgármestert méltatlanság miatt hívnak vissza a posztjáról, máshol is előfordult, igaz, nem túl gyakori jelenség. Madácsi Imrét, Kisléta kormánypárti polgármesterét például jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének büntette miatt, ám esetében sem a testület hozott határozatot a menesztéséről, hanem a megyei kormányhivatal fordult bírósághoz. Az időközi polgármester-választáson azonban újra az előző vezetőt választotta meg a falu. A szintén Fidesz-KDNP-s korábbi álmosdi polgármester, Köteles István ellen a kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték a méltatlansági eljárást, miután szabálytalanul gazdálkodott a falu pénzével: önkormányzati büdzséből vásárolt például bojlert és TV-t, amit a saját otthonában szereltetett fel, s a testület hozzájárulása nélkül vett fel jutalmat is. Gyömrő volt polgármestere, Gyenes Levente ellen pedig azért indított méltatlansági eljárást a kormányhivatal, mert adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték el jogerősen. Az időközi választáson azonban újraindult és nyert.
Szerző
Frissítve: 2018.08.26. 20:52

Királlyá faragták Orbán Viktort Szilvásváradon - Megtaláltuk a művészt

Publikálás dátuma
2018.08.26. 18:17

Fotó: Népszava
Királyként faragta ki Orbán Viktor kormányfő arcát fából egy csaknem nyolcvan éves férfi, aki több mint harminc éve működteti kis kézműves pavilonját Szilvásváradon, a lovaspálya tőszomszédságában, az erdei kisvasút bejáratánál. 
Az erről készített fotót – amelyet a Mészáros Lőrinc cége által épített lovas stadion avatására a faluba érkező hölgy készített és tett közzé a saját Facebook-oldalán - alig néhány óra alatt több ezren osztották meg.
Gyula bácsit – mert így hívják a helyiek az alkotót – meglepte a hatalmas érdeklődés, kicsit meg is riadt tőle. A lánya is azt kérdezte tőle otthon, hogy „papa, most mi lesz?”.

Nem akart ő soha híres lenni, éppen ezért nekünk sem árulta el a teljes nevét, amikor vasárnap megkerestük Szilvásváradon. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy Orbán Viktort nem veszi le a kampóról, rajongása akkor is változatlan marad, ha emiatt netán az interneten támadják. Két hónapig faragta a művet, kemény bükkfából, majd sellakkal kezelte le, hogy tartós maradjon – tudtuk meg. A koronát is ő álmodta rá, színesben, bár egy leheletnyit évődve először azt mondta nekünk, hogy Kolumbiából hozatta a királyi fejfedőt. 
- Kicsit tán „csecsás”, meg aztán nem is hasonlít a magyar koronához, inkább amolyan bizánci, de nekem így tetszik – fűzte hozzá.

A pavilonsori barátaival azt tervezték, hogy egy kis ünnepség keretében meg is koronázzák a képet, és így jelképesen a miniszterelnököt, de nyáron sok volt a turista a Szalajka-völgyben, így az aktus elmaradt. Ám Gyula bácsi meg van arról győződve, hogy Orbán Viktort egyszer valóban megkoronázza majd a hálás nép, volt már ilyen a világtörténelemben, miért ne lehetne újra? Beszélgetés közben nézelődtünk. A citromfacsarók, nagy-Magyarország formájú fatálak, az „asszonynevelő” illetve a „férjnevelő” feliratot viselő baseball-ütők, szárnyas angyalkák és sasok felett megláttuk Sztálin és Hitler arcát, szintén fába faragva. Alkotójuk szerint mindkét férfi meghatározó alakja volt a maga korának, és az édesanyja mindkettőjüket szerette, ezért faragta ki őket, annak ellenére, hogy megátalkodott embernek tartja mindkettőt. – A történelmet nem lehet eltagadni, és ez történelem – magyarázta, miért lógnak diktátorok a fagerendán. Azt persze rögtön hozzá is tette, hogy Orbánt nem tartja diktátornak, csak erős kezű vezetőnek, aki tudja mit akar, és azt véghez is viszi. 
- A hatalom megváltoztat mindenkit, ez ellen nem lehet tenni semmit, ez sorszerű. Ő sem ilyen volt a kezdet kezdetén, de a hatalom megkeményíti és kicsit meg is másítja az embert, ezt el kell fogadni – mondta.

Szavai szerint azt is el kell fogadni, ha a hatalmon lévő vezető a saját rokonait meg barátait is segíti, mert „ugyan mondja már meg, létezik-e valahol olyan ember aki nem ezt tenné az ő helyében”? Aztán arról elmélkedett, hogy szerinte a miniszterelnök nemigen tűri az ellentmondást, és úgy képzeli, hogy azt keményen meg is torolja. Lám Lázár Jánost is – „pedig az milyen jó eszű ember” - hogy a háttérbe szorította… - tette hozzá. Pedig azt hasznosnak tartaná, ha valaki figyelmeztetné a miniszterelnököt, amikor hibázik, mert hát ki merné most ezt megtenni. Talán jól jönne erre a célra egy függetlenített kritikus, mint a színházaknál – jött elő az ötlettel. Közben észrevettük, hogy van egy mások Orbán arckép-faragvány is a másik falon, csak ezen nincs korona. Ez nem olyan jól sikerült, mint a másik, de azért ezt sem tagadja meg – mondta a mester. Sőt. Mostanában azon gondolkodik, hogy egy nagy tuskóból is megfaragja a miniszterelnök fejét, 3D-ben, rendes, faragott koronával a fején, az lesz ám a szép! Ezen elmerengtünk egy darabig, aztán már csak annyit kérdeztünk, mennyibe kerül a koronás kép, s drágább-e, mint a korona nélküli. Gyula bácsi azt mondta, egyik képet se adja el, legfeljebb magának Orbán Viktornak, ha egyszer a faluba látogat – ha már a lovasstadion avatására nem jött el. Akkor mondana egy árat, mert ingyen azért neki sem adná el, nagy munka van abban a fejben, ő tudja csak igazán.
Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 15:24