Egymilliót is kereshet egy önkormányzati tanácsadó Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.24. 10:59

Fotó: Google Street View
Tíz fővárosi kerület is alkalmaz tanácsadókat vagy főtanácsadókat, akiknek havonta 21 millió forintot fizetnek ki: van, aki, bruttó 660 ezer forint feletti fizetést vihet haza, de előfordul a milliós bérezés is.
Budapesten a 23 kerületi önkormányzat közül 10 alkalmaz (fő)tanácsadót. Összesen 39-et, és havi mintegy 21 milliót költenek rájuk, vagyis az átlagfizetésük bruttó 541 ezer forint – derült ki a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszokból. A pénzek kerületenként elég eltérőek: a legalacsonyabb havi díjazás bruttó 127 ezer forint – ez a minimálbérnél is kisebb –, a legmagasabb pedig több mint havi egymillió, ami már államtitkári fizetés.
Minden szempontból csúcstartónak mondható a kerületek között Óbuda. Itt van a legtöbb, tíz tanácsadó, és itt fizeti ki az önkormányzat összességében a legtöbb pénzt nekik: havonta bruttó 6,6 milliót. Ez 661 500 forintos átlagfizetést jelent, ami a tanácsadókat foglalkoztató tíz kerület átlagánál ugyan több, de nem biztos, hogy kirívó egyedi értékeket jelent. Ezt csak azért nem jelenthetjük ki biztosan - írja a portál  - mert a III. kerület titkolózásban is csúcstartónak bizonyult, és egyenként nem adták meg a tanácsadókként foglakoztatott közalkalmazottak pontos fizetését, csupán egy átlagértéket. Ráadásul mindezt elég nehezen és lassan lehetett megtudni az önkormányzattól. Törvény írja elő, hogy alapesetben 15 naptári napon belül kell kiadni a közérdekű adatot, ám Óbudának ez nem sikerült.  A 15. napon küldtek ugyan választ, ám az a kért információk közül – (fő)tanácsadók száma, neve, munkaköre, juttatása – csak annyit árultak el konkrétan, hogy tízen vannak. Sürgető levelek, telefonok és újabb több mint három hét várakozás után elküldték a neveket és a munkaköri leírást, ám a fizetéseket nem. Újabb levelezés és a jogszabályi előírások közös elemzése után is csak az átlagfizetést voltak hajlandóak elárulni.

Akár egymilliót is fizet a XII. kerület

A pontos számokat közlő kerületek közül a legmagasabb egyéni tanácsadói fizetést a XII. kerület kínálja. Itt két tanácsadónak összesen havi bruttó 1,75 milliót fizetnek, de ebből az egyikük, aki stratégiai feladatokért felel, egymillió-hatezer forintot keres, emellé jár mobil és cafeteria is. Ez összességében a középmezőnyben való szereplésre elég, és 30 forintos lakosságszám-arányos kiadást jelent. Szintén két tanácsadót foglalkoztat az II. kerület, és ők egységesen 451000 forintot kapnak, továbbá az összes önkormányzati köztisztviselőt megillető cafeteria és ruházati költségtérítés is jár nekik, valamint havi 8000 forintos értékhatárig telefonálhatnak az önkormányzat számlájára.
 Újbudán Óbudához hasonlóan ugyancsak 10 (fő)tanácsadó dolgozik, ám jóval kevesebbért, mivel az ő alapfizetésük összesen csak 4,3 millió forint havonta.  A XI. kerületben a legkisebb bruttó tanácsadói bér 300 ezer, a legmagasabb pedig a 649 ezer forint. Viszont igazán bőkezűek az egyéb juttatásokkal: a máshol is adott évi 200 ezer forintos cafeterián felül itt mind a tízen kaptak mobilt (Samsungot, IPhone-t, Huawei-t) és hozzá havi(!) 5-10-20-25 ezres telefonköltség-hozzájárulást. őt, egyedüliként Budapesten, a három legjobban kereső tanácsadónak “vezetői költségtérítés” is jár, havi 224-259 ezer Ft.   A két, tanácsadókra legtöbbet költő – kormánypárti vezetésű – önkormányzatnál jóval szerényebbnek bizonyultak a többiek: a tanácsadók számát és fizetését nézve is. Ezt mutatja, hogy a képzeletbeli dobogó harmadik lépcsőjére már az óbudai havi összeg harmadával és az újbudai költés felével fel lehetett kerülni. A harmadik helyet az ellenzéki vezetésű Zugló foglalja el, mivel ott három tanácsadóra 2,25 milliót költenek. A népesség arányához viszonyítva itt nem is kerülnek annyiba ezek a köztisztviselők: a 124 ezres városrészben a csecsemőtől az aggastyánig mindenki havi 18 forinttal járul hozzá a foglalkoztatásukhoz – ugyanez az érték a III. kerületben 50, a XI. kerületben pedig 28 forint. A kerületi kifizetéseket bemutató teljes cikket ide kattintva olvashatják el.
Szerző

Rejtőzködő tulajdonosok jelentek meg a Lázár-féle kastély mögött

Publikálás dátuma
2018.08.24. 09:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új, a nyilvánosságot kerülő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amitLázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu.
Tíz és húsz közötti létszámú új tulajdonosi köre lehet a batidai vadászkastélyt –Lázár János szerint vadászházat – birtokló részvénytársaságnak: A Grosswiese Zrt. és vele együtt a tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.    A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest, írja a portál.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat. A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Nem is okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
A portál elsőként Kulik Jenőhöz fordult, akinél főként arról érdeklődtek, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.  Megkérdezték tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
„azt kérdezze meg Lázár Jánostól!”

A lap felkereste Lázárt is: a korábbi kancelláriaminiszter helyett egy munkatársa válaszolt, de a többszöri üzenetváltás során sem árulta el, hogy Lázár János családtagjai is az új tulajdonosok között vannak-e.
Szerző

Inkább bíróságra mennek, de nem iratkoznak fel a különadó-listára a civilek

Publikálás dátuma
2018.08.24. 09:00

Fotó: Németh András Péter
A Stop, Soros! törvénycsomagból ugyan kimaradt, az adójogszabályi változások közé ugyanakkor bepakolta a kormány a „migrációt támogató” civil szervezeteket sújtó bevándorlási különadót. 
Ezt azoknak a szervezeteknek kell befizetniük, melyek anyagilag támogatnak a bevándorlást segítő civileket. Az érintetteknek augusztus 25-éig, azaz szombatig kell regisztrálniuk magukat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), szeptember 15-éig pedig már le is kell adniuk első bevallásukat.
- A törvényt sikerült úgy megfogalmazni, hogy nincs ember, aki el tudja dönteni, ki vagy mely szervezet számít adóalanynak

– mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

 – Elsőrendűen az köteles fizetni, aki bevándorlást segítő szervezeteket támogat anyagilag. Ha ez nem történik meg, akkor kell a kedvezményezettnek fizetnie. Ám ehhez azt is tudni kellene pontosan, mi minősül a bevándorlás elősegítésének. A szervezetünk például semmiféle, a migrációval kapcsolatos tevékenységet nem folytat sem az alapító okirata, sem a projektjei szerint. Egyetlen kapcsolatunk lehet a bevándorláshoz: folyamatosan és minden eszközzel küzdünk a kormány letelepedési kötvényeivel szemben. A jogi igazgató cseppet sem mellékesen fölösleges, káros, propagandajellegű jogszabálynak nevezte a bevándorlási adót . A támogatás 25 százalékának befizetéséből az államnak nem lesz érdemi bevétele, a jogszabály sokkal inkább a civil szervezetek ellehetetlenítésére szolgál. Hasonlóképpen rossz törvénynek tartja a különadót Demeter Áron, az Amnesty International szakértője is, aki megjegyezte: az AI megpróbálja jogi úton bebizonyítani, hogy a törvény káros. - Arról viszont még nem született döntés, hogy regisztráltatjuk-e magunkat – tette hozzá. – Persze, ha a NAV saját hatáskörében úgy gondolja, hogy a törvény ránk is vonatkozik, jogi útra tereljük az ügyet. Ugyanígy nyilatkozott Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója is, aki kijelentette: saját megítélésük szerint rájuk nem vonatkozik a regisztrációs kötelezettség, hiszen nem tartoznak az érintettek közé, ha viszont az adóhatóság másként értelmezi a jogszabályt, akkor bírósági eljárásban védik meg igazukat. Szintén nem iratkozik fel a NAV-hoz a Magyar Helsinki Bizottság sem. Zádori Zsolt, a szervezet kommunikációs munkatársa elmondta: ők maguk nem érintettek a kérdésben, az őket támogató uniós szervezetek, illetve az ENSZ pedig eleve mentesülnek az adó alól. A NAV következetesen beszedi az érintettektől a bevándorlási különadót, a mulasztókkal szemben pedig eljárást indít, nyilatkozta a Magyar Időknek Sors László, a NAV vezetője, államtitkár, aki szerint a befolyó összeget kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használhatják fel. Minden bizonnyal fizetnie kellene a kormány és sajtója által egyszerűen csak Soros-szervezetnek titulált Migration Aidnek is. A menekülteket segítő civil szervezet éppen ezért bejelentette, Éjjeli Őrség néven párttá alakul – az elnevezés valószínűleg a Trónok harca seregére utal, mely a vadaktól és különféle szörnyektől védte a birodalom lakóit. „A bevándorlási különadóról szóló törvény értelmében nem lehet az adó alanya párt vagy pártalapítvány". Ezért Siewert András és a Migration Aid több önkéntese 2018. augusztus 20-án bejelentette az Éjjeli Őrség nevű politikai párt megalapítását. Egyben bejelentették, ha már ez maradt az utolsó jogi opció a segítésre, kiterjesztik tevékenységüket, és több területeken is felveszik a kesztyűt "a kormány által terjesztett sötétséggel szemben” – olvasható az MA közleményében.
Szerző