Kiderült, melyik szombatokon kell dolgozni jövőre

Publikálás dátuma
2018.08.23. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Három, a naptár szerinti munkarendtől eltérő munkanappal kell számolni.
Három szombaton kell jövőre dolgozni – derül ki a pénzügyminiszter rendeletéből, amelyben meghatározza a 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet. A csütörtöki Magyar Közlönyben publikált rendelet alapján jövőre három szombat – augusztus 10., december 7. és december 14. – a naptár szerinti munkarendtől eltérően munkanap lesz, augusztus 19. (hétfő), december 24. (kedd) és december 27. (péntek) pedig pihenőnap. A rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba, és hatálya kiterjed minden munkáltatóra, valamint az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
Szerző

„Jogi kiskapu” – Végre kapnak enni a menedékkérők a tranzitzónákban

Publikálás dátuma
2018.08.23. 17:41

Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
A hazai és nemzetközi felháborodás nyomán a menekültügyi hivatal „megtalálta a jogi kiskaput” annak érdekében, hogy a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérők mindegyike kaphasson ételt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Hozzátették, hogy üdvözlik a pozitív változást, de felhívják a figyelmet arra: a rossz, embertelen jogszabályok módosítása nélkül valójában marad a bizonytalanság és az éheztetés veszélye továbbra is fennáll.
Mint írják, ez az eset is jól mutatja, mekkora szükség van a hatalom civil kontrolljára.
„Ha a Magyar Helsinki Bizottság nem észleli a problémát és nem fordul a strasbourgi bírósághoz, valamint ha a jogvédő egyesület nem tájékoztatja a nyilvánosságot, akkor a saját »migránsellenes mestertervétől« önelégültté vált kormány semmit sem tett volna azért, hogy a helyzet javuljon, és a menedékkérők még ma is éheznének – mégpedig egyre többen. Az óriási, hazai és nemzetközi felháborodás, valamint a tettre kész civil és egyházi szervezetek kényszerítették ki, hogy a kormány mégiscsak észhez térjen és meghátráljon”

–tették hozzá.

A közleményben felidézik: a Helsinki Bizottság tárta fel, hogy a július 1-től hatályba lépett új szabályok nyomán a menedékkérők nagy részét az éheztetés fenyegeti. A bevándorlási hivatal azoknak a menedékkérőknek nem adott enni, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen bírósághoz fordultak. Számukra kötelező tartózkodási helyként a röszkei vagy a tompai tranzitzónát jelölték ki, márpedig nekik az idegenrendészeti szabályok alapján – a kismamákat és gyerekeket kivéve – nem jár étkezés. Augusztus 8. óta egymás után hozták az elutasító döntéseket, és ennek következtében augusztus 21-ig nyolc embertől tagadták meg az élelmet. A hatóságok azt is megakadályozták, hogy az éhezők egyházi és civil szervezetek ételadományaihoz juthassanak, de arra is sor került, hogy az étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.
A Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújtó ügyvédei viszont ma arról szereztek tudomást, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy az eddig éheztetéssel fenyegetett menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Mint írták, sokat elárul a magyar állam működéséről, hogy egy állami szervnek ma jogi kiskapukat kell keresnie ahhoz, hogy az ellátás elemi feltételei egy zárt intézetben érvényesülhessenek.
„A kormányerő tudatosan idézte elő azt a helyzetet, hogy a szabályos utat választó menedékkérők, köztük nők, kínzásáldozatok éheztek a tranzitzónákban. Az a cinikus szándék állt emögött, hogy a kiéheztetett menedékkérők kénytelenek legyenek visszamenni Szerbiába, amivel »önként« mondanak le a menedékjog keresésének lehetőségéről is.”

Az egyedül helyes, jogállami és emberséges megoldás tehát az lenne, ha a jogszabályokat úgy módosítanák, hogy minden fogva tartott kérelmező kapjon ételt. Az étel megtagadása kimeríti az embertelen, megalázó bánásmód fogalmát, az egyik legsúlyosabb emberi jogsértés – emeli ki a Helsinki Bizottság..
Szerző

Színművészeti: Nincs több tennivalónk Marton László ügyében

Publikálás dátuma
2018.08.23. 16:53
Fotó: Népszava
Mint írták, az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton tanárként visszaélt volna a pozíciójával.
Lezárta a Marton Lászlót érintő, 2017. november 8-án megkezdett etikai vizsgálatát a Színház- és Filmművészeti Egyetem etikai bizottsága. Az intézmény közleményben tudatta: a mai napig az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton László tanárként visszaélt volna a pozíciójával. Mint írták,
„a 3. évfolyamos színész osztály hallgatói arról adtak önkéntes nyilatkozatot, hogy tanulmányaik során soha nem tapasztaltak semmiféle zaklatást, hatalommal való visszaélést osztályfőnökük, Marton László részéről.”

Hozzátették, hogy mivel Marton Lászlónak az egyetemmel kötött határozott idejű szerződése lejárt és azt az egyetem nem hosszabbítja meg, az ügyben az egyetem részéről további tennivaló nem merül fel. A fentiekre tekintettel a vezetőség lezárta az eljárást.
Szerző
Frissítve: 2018.08.23. 17:00