Előfizetés

Nem adjuk Hernádi Zsoltot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.08.23. 16:58

Fotó: Németh András Péter
Zamecsnik Pétertől megtudtuk: egy zágrábi perben sérülne Hernádi joga a tisztességes eljáráshoz.
A Fővárosi Törvényszék újfent elutasította Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását Horvátországnak. A bíróság szerint ugyanis a zágrábi perben nem biztosítanák a magyar cégvezető jogát a tisztességes eljáráshoz – tudtuk meg az üzletembert védő Zamecsnik Pétertől. Ezt a törvényszék többek között a horvát alkotmánybíróság és legfelsőbb bíróság döntéseire alapozza. De a – zágrábi kezdeményezésre bevont – svájci választott bíróság is tisztességtelennek ítélte a horvátok büntetőintézkedéseit. Eladdig, hogy elfogultság miatt a bírót ki kellett zárni. Bár Horvátországban eddig csak a másik érintettet, volt kormányfőjüket, Ivo Sanadert ítélték el, Zamecsnik Péter szerint bizonyára egy külföldi állampolgárral szemben se járnának el tisztességesen. Ha viszont a bíróság így látja, a nemzetközi jog alapján már kötelező megtagadni a kiadatást. Emellett az ügyvéd emlékeztetett: az újabb zágrábi kérelem alapjául szolgáló júliusi európai bírósági döntés pusztán azt tiltotta meg, hogy a kiadatást egy olyan eljárásra hivatkozva utasítsák el, amiben az érintett csak tanúként szerepelt. Ám a törvényszék a mostani elutasításban már arra is hivatkozott, hogy azóta egy magyar bíróság egy, Hernádi Zsoltot vádlottként kezelő perben is jogerősen felmentette a Mol-vezért a horvát vádak alól – közölte Zamecsnik Péter. A horvát korrupcióellenes ügyészség lassan évtizedes gyanúja szerint 2009-ben a Mol legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosként a Hernádi Zsolt által az akkori kormányfőnek, Ivo Sanadernek fizetett több millió eurós kenőpénz fejében vehette át INA nevű energiatársaságuk irányítását a horvát államtól. Bár a felek váltig tagadnak, Ivo Sanader egy feszült eljárásban, ellentmondásos bizonyítékok alapján rövid időre börtönbe is került. Igaz, azóta saját igazságszolgáltatásuk új, tisztességesebb eljárást rendelt el. Bár Zágráb – a sűrű ottani kormányváltások ellenére – a nemzetközi intézmények bevonásával Hernádi Zsolt kiadatását is lankadatlan követeli Budapesttől, a hazai szervek ezt mindeddig sikerrel gáncsolták. Így az itteni ügyészség és bíróság is megállapította – úgymond a horvát bizonyítékokat bevonó kutakodásaik révén –, hogy Hernádi Zsolt nem kalandozott a tilosban. De Zágráb nem tágít: így ott – immár az elévülés árnyékában – elindult Ivo Sanader új, illetve – távollétében – Hernádi Zsolt büntetőpere is. A viták során a horvát állam kinyilvánította a Mol-kézben lévő INA-részvények visszavásárlási szándékát. Ám ez szintén csak rendkívül vontatottan és számos vargabetűvel halad az útján.

Az ipari alma után az étkezési alma ára is beszakadhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.23. 11:18

Fotó: AFP
Miközben továbbra sincs egyezség a léalmákról, az étkezési alma felvásárlási ára 130 forintról 70-re csökkent a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szerint.
Nemcsak az ipari, de az étkezési alma ára is "beszakadni látszik" - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke, írja az MTI.
Az étkezési alma kilónkénti ára az áruházban 400 forint körül van, míg a termelőktől 70 forintért veszik meg azt

- nyilatkozta Jakab. Hozzátette, hogy nemrég még 130 forint volt a felvásárlási ára, és innen csökkent 70 forintra. Ez azt jelenti, hogy az ipari alma árának csökkenése magával húzza az étkezési alma árát is.
Elmondta azt is, a gazdák további tárgyalásokat folytattak a legnagyobb felvásárlóval, aki végül két forinttal emelte volna meg az ipari alma jelenleg 13 forintos kilogrammonkénti átvételi árát. A Magosz-elnök szerint ez még mindig elfogadhatatlan.
Jakab István szerint a megoldást az jelenthetné, ha a gazdák rendelkezésére állna egy saját tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem, így befolyásolhatnák az árakat. Hozzátette, hogy ennek előkészítését már megkezdték.

Kilakoltatás - Paktum védi a bankokat

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2018.08.23. 10:00
Az adósok védtelenek és tehetetlenek, miután a bankoktól behajtócégekhez kerültek a követelések
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új banki elszámoltatást, a végrehajtások felfüggesztését, a kormány-EBRD-paktum felbontását sürgetik a szocialisták.
Míg a környező országokban megszülettek a döntések százezrek kilakoltatásának megakadályozására, addig ezt Magyarországon akadályozza az a paktum, amelyet a kormányfő 2015-ben kötött az az Európai Fejlesztési Bankkal (EBRD) - mondta a Népszava érdeklődésére Szakács László. A szocialisták elnökhelyettese szerint ebben nemcsak az szerepel, hogy a hitelek forintosítása egy fillérjébe se kerülhet a bankoknak, de az is, hogy a kilakoltatásokat szigorító, az adós javára döntő szabályokat nem alkothat a magyar parlament. (Jellemző módon a megállapodásnak ez a része szerepel ugyan a kormány honlapján, de csak angol nyelven olvasható.)  A magyar kormány a megállapodás szerint fontosabbnak tartotta a bankok stabilitásának megőrzését, mint az adósok érdekeinek figyelembevételét - hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Szakács László. Ennek az lett a következménye, hogy a tavaszi választásokat követően feloldották a kilakoltatási moratóriumot, és folytatódnak a végrehajtási eljárások, ami a bennlakókkal együtt mintegy 900 ezer embert érint - tette hozzá.    Az EBRD-vel kötött szerződésben a magyar kormány vállalta, hogy a jövőben nem alkot olyan jogszabályt, amelynek közvetlen negatív hatása lenne a bankszektor profitabilitására, ez alól kivételt csak az Uniós szabályozási lépések hazai gyakorlatba történő átültetése jelentheti. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy amióta a kormány-EBRD-paktum megszületett nagyot fordult a világ. Addig az Orbán-kormány bankellenes politikát folytatott, Európában szokatlan mértékű bankadót vetett ki, teljes mértékben a pénzintézetekre hárította a devizahitelek elszámolásának a terheit. A megállapodás nyomán a bankadó mértékét - több lépésben - csökkentették. Elérték, hogy kormány nem hoz olyan a pénzintézeteket is érintő intézkedéseket, amelyeket előzetesen nem egyeztet a Bankszövetséggel. A kormány aláírta, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől. (Amivel lényegében a kormány csak megerősítette, hogy az Európai Unió tagjaként köteles alávetni magát az Unió szabad versenyt támogató piaci szabályozásának, ám az jelzésértékű, hogy az EBRD fontosnak látta külön bevenni a megállapodásba.)    Szakács László úgy véli, hogy a kilakoltatások száma ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor a pénzintézetek profitja is, így azt javasolja, hogy a kormány mondja fel az EBRD-vel kötött megállapodást. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán annyiszor fognak feltenni kérdést ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfőnek, amíg érdemi döntés nem születik. A szocialisták benyújtottak ugyanakkor egy, a végrehajtási törvény részleges módosításáról szóló indítványt, amelynek lényege, hogy 2019. december 31-ig hirdessenek kilakoltatási moratóriumot. Ezalatt sikerülhet egy olyan méltányos jogszabályt tető alá hozni, amely képes lesz rendezni a hiteladósok problémáit.    Mert minden bizonnyal nem egyedülálló annak a gödi családnak az esete, amelyik 2004-ben devizahitelt vett fel svájci frankban, s az eredeti 4 millió forintos tartozás mára 21 milliós  lett. Csak a kilakoltatási moratórium áprilisi megszüntetése óta 1300 család került az utcára, negyedévente legalább 2500 lakóingatlan kerül kalapács alá, és jelenleg 7116 árverési eljárás folyik - összesítette a sztárklikk.hu. A végrehajtási követelések összértéke mára 2650 milliárd forintra rúg, ami kis mértékben meghaladja a 2018. évi központi költségvetés kiadási főösszegét. Megdöbbentő és elgondolkoztató adat, hogy 2013 és 2017 között 44 ezer magyar család veszítette el az otthonát, és potenciálisan 117 ezer otthont fenyeget a végrehajtás veszélye. Ezekre mondja azt a kormány, hogy minden rendben, megoldotta a problémát, az ellenzéki pártok pedig csak politikai haszonlesésből tartják napirenden a devizahiteles-problémát - mutatnak rá szakértők.  Felháborítónak tartja a lapunk által megkérdezett Barabás Gyula azt a helyzetet, hogy a bankszövetség mintegy jogalkotási gátat alkalmaz a hiteladósok problémájának megoldása ellenében. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy kétségtelenül hozzájárult a magyar hiteladósság korábbi felminősítéséhez, hogy a bankok terheit csökkentették. De azt is megjegyezte: a kilakoltatási moratóriummal ugyan egyetért, de arról is érdemes lenne szólni, hogy mi is lesz azután, mert konkrét javaslatok nem születnek. A szakember egy működőképes magán- (családi) csőd törvény kidolgozása mellett tette le a voksot.

Jó hír a bankoknak

Megismételt eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eredeti 9,5 milliárd forint helyett "csak" közel 5 milliárd forint bírságot szabott ki a vezető kereskedelmi bankokra a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének 2011. év végi-2012. év eleji korlátozásáért. A GVH még 2011-ben indított eljárást tizenhárom bankkal szemben a devizalapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása miatt. A versenyhivatal szerint összebeszéltek, adatokat osztottak meg egymással a pénzintézetek. A bankok fellebbeztek az "ítélet" ellen, s a Kúria ugyan a versenyhivatalnak adott igazat, ám a büntetés tekintetében nyolc pénzintézettel kapcsolatban új eljárást rendelt el.