Előfizetés

Ismét a nők méhében vájkál a párt Kínában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.08.24. 12:00

Fotó: Imaginechina/AFP
Hiába vállalhatnak már két gyermeket, a fiatal párok számára nem vonzó a nagy család. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint súlyos a demográfiai torzulás.
„Gyereket nevelni stresszes dolog. Melós, és sok pénzbe kerül”

– így magyarázta a 27 éves Szun Csung-jüe a The New York Times helyszíni tudósítójának, hogy miért nem akar második gyermeket.

Az első gyerekével várandós, Pekingben élő könyvelő is tagja annak a generációnak, amelynek az egygyerekes családmodell volt a norma. Mint az amerikai lapnak kifejtette, nem csupán a befektetett energia tántorítja el attól, hogy újabb gyermeket vállaljon, hanem a munkahelyi diszkrimináció, a taníttatás költségei, valamint az is, hogy egyedüli gyermekként neki kell majd a közeljövőben gondoskodni idős szüleiről is.   Sok fiatal pár osztja a nő nézeteit, s ez jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a pekingi vezetés számára. Bár a két gyermeket vállaló családok száma 36 százalékról 51 százalékra ugrott 2013-tól napjainkig, a tavalyi évben csökkent a lelkesedés. A kormány így három évvel az egygyerekes szabály lazítása után most azért folytat kampányt, hogy a családok vállaljanak két gyermeket. Az ok egyszerű: ha nem „javítják ki” sürgősen az elmúlt évtizedek során eltorzult népességi mutatókat, Kínában súlyos demográfiai helyzet alakulhat ki.  
Az 1,4 milliárdos populációjával a világ legnépesebb országának számító Kínában egyre többen kongatják meg a vészharangot: ha nem lendül fel a népszaporulat, akkor a közeljövőben a társadalom egy szűkülő csoportjának kell majd gondoskodnia az idős lakosságról. Egy közelmúltban publikált kormányzati tanulmány szerint 200 millió ember kerülhet ki a munkaerőpiacról 2020 és 2050 között. Ám nem ez az egyetlen probléma: az egygyerekes családmodell eredményeképpen sokkal több a férfi, mint a nő, mivel sok pár az abortuszt választotta, amikor kiderült, hogy az egyetlen utód nőnemű lesz. „A legnagyobb problémát az öregedő társadalom és a nemek aránya jelenti. A jelen állapotot a szociális ellátás bővítésével lehetne orvosolni, különös tekintettel a gyermekek és az idősek gondozására. Ha a kormány jobban beszállna a gyereknevelés és az idős szülők gondozásának költségeibe, a fiatal párok szívesebben vállalnának több gyereket” – magyarázta a Népszavának Je Liu, a londoni King’s College oktatója. A Kína-szakértő szerint a gyerekek taníttatása különösen nagy terhet ró a szülőkre, hiszen ez már az általános iskolai előkészítővel elkezdődik, és folytatódik például a korrepetálást végző magántanár szerződtetésével. Ezen kívül a harmincas éveikben járó dolgozó nők közül sokan úgy vélik – mutatott rá Je saját kutatása –, hogy a munkahelyi előmenetelükre is negatív hatással lehet, ha egy újabb gyerek miatt kikerülnek a munka világából. Számukra egyébként sem újdonság egy gyermeket nevelni, hiszen ők maguk is így nőttek fel. Az egygyerekes modellt 1979-ben, a gazdasági robbanás kezdetén vezették be, hogy lassítsák a népességnövekedést. Az intézkedésnek súlyos következményei voltak, több száz millió kínai nő esett át abortuszon vagy sterilizációs műtéten. Az Y generáció tagjainak többsége testvér nélkül nőtt fel. Azok a családok, amelyek egynél több gyermeket vállaltak, súlyos bírságot voltak kénytelenek fizetni. Az emberek különösen vidéken próbálták „kijátszani” a rendszert, mivel a mezőgazdasági munkában terhelhetőbb fiú utódok előnyt élveztek a lányokkal szemben. 1984-ben a pekingi vezetés bevezetett néhány engedményt, így a mezőgazdaságból élők törvényesen vállalhattak második gyermeket, ha az első lány volt, valamint az etnikai kisebbségek között is akadtak kivételek a szigorú szabály alól. Három éve a kormány minden családnak engedélyezi, hogy két gyermeket vállaljon, szakértők szerint pedig küszöbön áll, hogy ne két gyermek legyen a „felső határ”.  A kormány különböző módszerekkel igyekszik ösztönözni a gyermekvállalást: a Sárga-tenger partján fekvő Liaoning tartományban például a helyi vezetés különböző családi támogatásokat – adó-, lakhatási és oktatási kedvezményeket –, valamint hosszabb szülési szabadságot ad azoknak a fiatal pároknak, akik egynél több gyermeket vállalnak. Más régiókban azonban továbbra is erőszakkal szólnak bele a családtervezésbe: szigorítják az abortusz és a válás feltételeit. „Úgy tűnik, hogy az állam beavatkozása a családtervezésbe norma lett Kínában” – fejtette ki lapunknak Je. „A kormány szerint a népességpolitika elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és az ország fejlődéséhez. Világossá tették, az emberek felelőssége, hogy több gyermeket vállaljanak, hiszen így fog a nemzet virágozni.”

Pokollá lett Paradicsom - Milliók menekülnek Venezuelából

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2018.08.24. 11:00

Fotó: Luis Robayo / AFP
A latin-amerikai országokban egyre ellenségesebbek a humanitárius katasztrófa elől menekülő venezuelaiakkal szemben. Nem árt emlékezni, néhány évtizede még fordított irányú volt a migráció.
Rabszolgák és koldusok – így nevezte a napokban Nicolás Maduro venezuelai elnök azokat az elkeseredett embereket, akik maguk mögött hagyták  a politikai-gazdasági krízis miatt élhetetlenné vált országot, és a környező államokban próbálnak meg új életet kezdeni. Az ENSZ legfrissebb közlése szerint 2015 óta 2,3 millió venezuelai, a lakosság több mint hét százaléka menekült el a súlyos élelmiszer-és gyógyszerhiány miatt, többségük Brazíliába, Chilébe, Kolumbiába, Ecuadorba és Peruba ment – emlékeztetett a The Guardian. 
„Nagyon nehéz volt az ide vezető út, de harcolnom kell a családomért”

 – mondta a brit napilap ecuadori tudósítójának Daniel Luquez munkanélküli ács, akinek évekkel ezelőtt amputálták az egyik lábát, és aki három hét alatt jutott el Tulcán városáig. A csaknem kétezer kilométert stoppal, illetve gyalog tette meg. Nem volt más választása: kétéves lányánál tavaly rákot diagnosztizáltak. A kezelését Luquez pénzkereset nélkül nem tudná finanszírozni. Ecuadorba csak az idén félmillió honfitársa érkezett. Ott sem lesz azonban könnyű dolguk, ugyanis a latin-amerikai országokban egyre kevésbé látják szívesen a tömegével érkező venezuelaiakat. „Nem hiszem, hogy bárki is el tudta volna képzelni, hogy a válság ilyen méreteket ölt” – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának régiós vezetője. A nemzetközi szervezet szerint semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne a kivándorlás intenzitása. Ecuador és több más ország kormánya ezért olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel reményeik szerint elveszik a venezuelaiak kedvét a beutazástól, de legalább is megnehezíthetik azt. A múlt hétvége óta például Ecuadorba csak érvényes útlevéllel utazhatnak be a felnőtt venezuelai állampolgárok, pedig korábban más okmányokkal is megtehették ezt. A CNN helyszíni tudósítójának sok olyan kétségbeesett ember nyilatkozott a határról, aki útlevél nélkül indult útnak, hiszen hetekkel ezelőtt mit sem tudott a tervezett módosításról. A perui kormány szintén úgy döntött, hogy augusztus 25-től csak érvényes útlevél felmutatása ellenében engedi be a venezuelaiakat az ország területére. Brazíliában nem csupán a kormány – amely Roraima államban augusztus elején rövid időre megtiltotta a venezuelaiaknak a belépést –, hanem a helyiek is világosan a menekültek értésére adták: nem látják őket szívesen. A hétvégén Pacaraimában gyújtogattak több menekülttáborban, s több mint ezer venezuelait kergettek vissza a határ túloldalára. A káosz azután uralkodott el – számolt be az Agencia Brasil állami hírügynökség –, hogy kiraboltak és leszúrtak egy helyi étteremtulajdonost. A tettesek állítólag venezuelaiak voltak. A brazil vezetés bejelentette, hogy az erőszak kordában tartása érdekében erősítést küld a határ menti régióba, miközben továbbra is kész segíteni a humanitárius katasztrófa elől menekülőket, igyekszik több államban szétosztani az embereket.  Néhány évtizede a mostani folyamatnak a fordítottja zajlott le. Venezuela a ’70-es, ’80-as években a régió leggazdagabb állama volt, és sokan kezdtek itt új életet: kolumbiaiak, akik a polgárháború elől menekültek; peruiak, akik megelégelték az Alberto Fujimori vezetése alatt történt emberi jogsértéseket; és chileiek, akik Augusto Pinochet diktatúrája elől kerestek oltalmat. Venezuelára akkor úgy tekintettek, mint a Paradicsomra.

Óriási erdőtűz füstjétől fuldoklik Berlin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.24. 08:41
A jüteborgi erdőtűz füstje Berlint is beterítette. Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Négyszáz hektáron pusztítanak a lángok a német főváros közelében, a füstfelhő péntek reggelre érte el a berlinieket.
Hatalmas kiterjedésű erdőtűz pusztít Berlintől ötven kilométerre, a Jüteborg nevű kisváros térségében: a több mint 500 focipálya területén tomboló lángok egész éjszaka terjedtek, hiába próbálta több száz tűzoltó és katona megfékezni a tüzet. A természeti katasztrófa miatt három környékbeli községet már kiürítettek, a füstfelhő pedig péntek reggel elérte Berlint is.  Az égett fa szaga városszerte terjeng, a hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy tartsák zárva az ajtókat és ablakokat, írja az MTI.
A munkát nehezíti, hogy a talajban jelentős mennyiségben vannak második világháborús gránátok és bombák, már több robbanás is történt - jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság, amely szerint a katasztrófának nincs sérültje.
Németország több régióját hónapok óta aszály sújtja, Berlinben és a főváros körül elterülő Brandenburg tartományban – ahol az erdőtűz keletkezett – április óta nem hullott számottevő csapadék.