Előfizetés

Már most kezdjünk "iskolásan" gondolkozni!

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.08.23. 15:50
Illusztráció: Shutterstock
Közeledik a tanévkezdés; az életnek vissza kell állnia a „rendes” kerékvágásba. Jobb, ha ehhez fokozatosan szoktatjuk magunkat és a gyerekeinket.
A nyári szünet végén az élet visszaáll az év nagy részében megszokott „rendes” kerékvágásba. Ez senkinek nem megy könnyen, de a gyerekek étkeztetésének tudatos és megtervezett, lehetőleg az „élesedés” előtt elkezdett „vezénylésével” megkönnyíthetjük a visszarendeződést – hívta fel a figyelmet Barcza Zsuzsanna dietetikus.
A szünetben lazult feszes tempó, a sokáig alvás módosítja a gyerekek étkezésének időpontjait is. Ezeknek egyébként általában a minősége és a mennyisége sem olyan, mint iskolaidőben, hiszen az, hogy mit esznek, attól is függ, otthon, nyaraláson vagy a nagymamánál vannak éppen.
„Célszerű már most - alvókától függően - fokozatosan rávenni, hogy egyre korábban felkeljenek, és fontos, hogy ha eddig ki is maradt, a gyerekek mindenképpen reggelizzenek. Így talán ősztől ez már rutinná tud válni.”

- mondta a Népszavának Barcza Zsuzsanna.

Nyáron általában több édesség is becsúszik, érdemes ezeket egyre inkább értékes tápanyagban gazdag, minőségi ételekre cserélni. A túl sok cukros étel nem megfelelően energetizál, nyáron sem, de a vitaminokban, ásványi anyagokban szegény ételek iskolaidőben különösen károsak, mert ha még egyszerű szénhidrátokban és zsírokban is gazdagok, rontják a figyelmet, a teljesítőképességet és fáradékonnyá is teszik a kicsiket.

Reggeli és tízórai

Sok gyerek szeret reggel édeset enni, ha ez nem kakaós csigát és nutellás kalácsot jelent, nem feltétlenül baj, mert kaphatnak természetes módon édes élelmiszereket. Ilyenek például a gyümölcsök, amelyeket zabkásával vagy cukormentes müzlivel, esetleg chia pudinggal tálalhatunk. A lekvár szintén nem rossz választás, ha majdnem százszázalékos a gyümölcstartalma, és nem vagy alig tartalmaz hozzáadott cukrot. A legjobb, ha magunk készítjük. Mesterséges édesítőszerrel készítetteteket inkább ne adjunk a gyerekeknek, mert hasfájást, hasmenést okozhatnak. Fontos, hogy lekvár alá ne kalácsot, hanem például korpás pékárut tegyünk, hogy egy kis rost is jusson a gyerekek szervezetébe - hívta fel a figyelmet a dietetikus. 
Illusztráció: Pexels
Tízóraira érdemes olyan ételt csomagolni, ami vagy gyorsan megehető vagy el lehet tenni a következő szünetre is. A jellege függjön a reggelitől, ha tehát volt idő fehérjéket, szénhidrátokat és rostokat is tartalmazó ételeket enni indulás előtt, tízóraira elég lehet egy kis gyümölcs és pár darab teljes őrlésű gabonából, kevés cukorral sült keksz. Ha a reggeli édes volt, akkor sós jellegű, például miniszendvicset tehetünk a csomagba. Ennél fontos, hogy ne gyorsan romló felvágottat, sajtot tegyünk bele, és mindig adjunk hozzá zöldségfélét is. 
„Már most kezdjük hozzászoktatni a gyereket, hogy a szendvics mellé zöldség is jár.”

Fekete folt

Nagy fejtörést szokott okozni és néha teljes homály is fedi, mit esznek a gyerekek az iskolában. A menzán kapott ételekről a szülőnek nem sok fogalma van. Ha úgy tűnik, kevés vagy nem megfelelő, célszerű kipótolni, de lehetőleg ne csokival, cukros müzliszelettel. 
A gyerekek energiaszükséglete magasabb, mint a felnőtteké, és fontos, hogy az ebédjük tartalmazzon jó minőségű fehérjeforrást, például zsírszegény húsféleséget. A képzeletben három részre osztott tányér nem csupán harmadán lehet viszont gyorsan felszívódó szénhidrát. A krumpli, rizs vagy tészta mellett azért fontos, hogy legyen saláta, savanyúság vagy párolt zöldség is. Van olyan gyerek, aki igényli a nasit, neki ebéd utánra csomagoljunk egy kis szelet csokit vagy jobb minőségű müzliszeletet, házi zabkekszet kevés gyümölccsel. 
Az uzsonnánál az a fontos, hogy – a felnőttekhez hasonlóan – fehérjében gazdag legyen. Szendvics esetén a teljes őrlésű pékáruba zsírszegény felvágottat vagy otthon készült csirkesültet és persze zöldséget is tegyünk. 
Illusztráció: AFP

Vacsora

Ha sok a különórára, célszerű a napirendnek megfelelően bekészíteni az ételeket; nem jó, ha sokáig nem esznek, ahogy az sem, ha csokit majszolnak, ha éhesek. Ha a napközbeni étkezés minőségileg és mennyiségileg is hiányos volt, például nem ízlett az ebéd, és később sem volt idő rendesen enni, este fehérjében és rostban dús, könnyen emészthető, jó esetben meleg ételt célszerű adni vacsorára.

Maradékmustra

Az elemózsiákat érdemes a gyerekekkel együtt bepakolni, mondjuk el, mit szántunk tízóraira, uzsonnára. Este nem árt megnézni, mi fogyott el, és kideríteni, miért képződött a maradék. Fontos, hogy a gyerek szokja meg, hogy visszaidézi és beszámol arról, mit evett, ivott, ez segíti a tudatosság kialakulását. 

Inni is

Fontos, hogy elegendő folyadék is legyen a gyerekeknél, a kulacsukba lehetőleg ne cukros üdítőt vagy teát öntsünk, az édes italok nasinak számítanak. Célszerű rászoktatni, hogy szomjúság esetén vizet igyanak. Jó megoldás lehet az 1:3 arányban felhígított százszázalékos gyümölcslé kortyolgatása is.

Hatszáz ember maradványai az ősi kőkörben

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.23. 13:50
Illusztráció
Fotó: VICTORIA HAZOU / AFP
Ötezer éves, monumentális közösségi temetkezési helyet tártak fel kutatók Kenyában. Az egykori pásztornép ősi temetője a régészek szerint Kelet-Afrikában a legkorábbi és legnagyobb ilyen építmény. És egy csomó mítoszt megdönt.
A kenyai Turkana-tó közelében fekvő Lothagam North Pillar régészeti helyszínen folytatott kutatások eredményei ellentmondanak az első civilizációk eredetéről szóló régi hiedelmeknek. Azt mutatják ugyanis, hogy a korai közösségek nem feltétlenül termeltek ki hatalmi elitet vagy harcoltak a szűkös forrásokért, hanem ehelyett együtt dolgoztak azon, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken.
A New York-i Stony Brook Egyetem antropológusa, Elisabeth Hildebrand vezetésével született, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány a 4000-5000 évvel ezelőtti időszakban évszázadokon át használt közösségi temetőben végzett több mint egy évtizednyi kutatáson nyugszik.
A kutatók rábukkantak egy 30 méter átmérőjű, megalitokkal jelzett platformra. A közepén egy hatalmas üreg volt, amelyben egykor mintegy 580, szorosan egymás mellé helyezett ember maradványait helyezték el. A mezőgazdasági társadalmak korai történelmét tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy az emberek nagy csoportja maradandó emlékeket épített fel a közös történelem, eszmék és kultúraalapú identitás megerősítésére. Ez lehetővé tette, hogy nagyobb létszámú közösségek jöjjenek létre, ami munkamegosztáshoz, technológiai fejlődéshez és jóléthez vezetett. A Lothagam temetőt ugyanakkor vándorló pásztornép építette és a temetkezési hely semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a közösségben létezett volna társadalmi hierarchia - idézte a The Guardian a tanulmányt.
Az emberi maradványokat szorosan helyezték el, és semmilyen megkülönböztető tárgy sem utal bármilyen rangra vagy társadalmi előnyre. A férfiakat, a nőket és a kisgyermekeket egyaránt díszes személyes tárgyakkal temették el. Sok halott kőgyöngyöt vagy strucctojáshéjból készült ékszert viselt. Néhányan vízilócsontból faragott gyűrűket és karkötőket viseltek, mások állati csontokból készült fejpántot. 
"Amikor a mezőgazdasági társadalmak fejlődni kezdtek, a hierarchiák is elkezdtek kiépülni. Néhányan nagyobb hatalomra tettek szert és megjelentek az egyenlőtlenségek a gazdagság, egészség és társadalmi körülmények terén"

- magyarázta Hildebrand, aki arra volt kíváncsi, vajon ez történt-e a nomád pásztorok társadalmában is.

 A tudós szerint Lothagam North Pillar az első ismert temetkezési hely Kelet-Afrikában, a térség első pásztorai építették, és határozott bizonyítékokkal szolgál arra, hogy ezek a pásztorok a társadalmi fejlődés más útját követték. 
A felfedezés nyomán újra érdemes megvizsgálni más hasonló példákat Afrika-szerte és más kontinenseken. Ugyanis megingatja a korábban megalapozott elméleteket arról, hogy hogyan és miért áll össze emberek nagy csoportja összetett társadalommá.
A tanulmány szerint a Lothagam North Pillar-i temetkezési hely pontos szerepe nem tisztázott, de elképzelhető, hogy találkozóhelyül szolgált, ahol az emberek ápolhatták társadalmi kapcsolataikat, és kicserélhették létfontosságú információikat. Ez különösen fontos lehetett egy olyan népesség számára, amely szétszóródott, mivel egyre nagyobb területeken keresett magának táplálékot és takarmányt a szarvasmarháknak, kecskéknek és szamaraknak.

Fellőtték a szelek lézeres mérését előkészítő Aeolus műholdat

MTI
Publikálás dátuma
2018.08.23. 13:10

Fotó: HO / AFP / ARIANESPACE
Szerda éjjel fellőtték az űrbe az Aeolus műholdat, mely a szelek lézeres mérést teszteli - írta a BBC News.
A meteorológusok azt remélik, hogy a műhold adatai segítségével javul a középtávú időjárás-előrejelzések minősége.
Az Aeolust egy Vega rakéta vitte az űrbe, a rakétát Francia Guyanáról lőtték ki helyi idő szerint 18.20-kor. A műhold eredetileg kedden emelkedett volna a levegőbe, azonban a nagy magasságban mért szélerősség miatt el kellett halasztani az indulást.
Az Aeolus akkor kezdheti a tesztprogramot, amikor elérte a 320 kilométeres magasságot. A misszió szakemberei azt remélik, a rendszeres előrejelzéseknek egy éven belül részét képezik a műhold lézeres mérései.
A szeleket úgy méri, hogy ultraviola lézersugarat bocsát ki az atmoszférába és nagy méretű űrtávcsövével megméri a visszajövő fényjelet, mely a különböző magasságok szeleiben mozgó levegőmolekulákról és apró részecskékről verődik vissza.
A meteorológusok ezután módosítják a modelljeiket a műhold gyűjtötte információk alapján, ezzel javítják az előrejelzés pontosságát. A méréseknek a középtávú, vagyis néhány napos előrejelzésre lesz a legnagyobb hatása.
Az Aeolus tesztmisszió, amelyik előkészíti a leendő lézeres meteorológiai műholdak működését. Jelenleg többféleképpen lehet a szeleket megmérni: a forgó szélkerékkel, meteorológiai ballonnal vagy a felhők viselkedését megfigyelő műholdakkal. Ezek azonban csak arról számolnak be, hogy mi történik egy adott helyen vagy egy bizonyos magasságban.
Az Aeolus azonban az egész földi légkörből, a 30 kilométer magas sztratoszféráig minden magasságból gyűjti az adatokat. Ez olyan esetekben jelent majd jobb előrejelzést, amikor például az Európában tomboló nagy viharok a trópusokról indulnak, a meteorológusok azonban nem tudják megjósolni ez erejüket, mert a számítógépes modellek információi ehhez nem elég pontosak.