Az extrém hideg és meleg is hozzájárul az egészséges életmódhoz

Publikálás dátuma
2018.08.18. 14:14
Illusztráció: AFP
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.

Miért jó a meleg?

A  szaunázás nem csak a pihenés és relaxálás eszköze - derült ki a Mayo Klinika tanulmányából. A rendszeresen szaunázóknál ugyanis alacsonyabb a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, valamint kisebb arányban küzdenek tüdőbetegségekkel, kognitív- és mentális zavarokkal. Korábbi tanulmányok azt is bizonyították, hogy csökken a gyulladások előfordulása és az immunrendszer is megerősödik az extrém meleg hatására, japán szakemberek enyhe depresszió kezelésében is használják a szaunát. 
A kutatók szerint a pozitív hatások egyik fő oka, hogy ha rendszeresen - hetente egyszer - 5-20 percig 80-100 Celsius fok közti hőmérsékleten tartózkodunk, a szívverés felgyorsul, akár a percenkénti 120-150 ütést is elérheti, ami egy edzéshez hasonló, miközben izmok nem aktiválódnak. Ugyanakkor érdemes mértékletesnek lenni: akik jelentősen túllépik a heti egyszeri alkalmat, egyes tanulmányok szerint megnövelik a magas vérnyomás és a szívinfarktus rizikóját. Érbetegeknek, szívbetegeknek pedig ajánlott kezelőorvosukkal konzultálniuk a szaunázásról - mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Miért jó a hideg?

A hidegterápia – amely jelenthet hideg zuhanyt, merülő medencét, jeges vízbe mártózást, úszást vagy akár úgynevezett krioterápiát – szintén számos előnnyel kecsegtet. Serkenti az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő és ráadásként a fogyást is elősegítheti. Egy, a Nature magazinban publikált tanulmány szerint az extrém hideg hatására a szervezet a zsírt egészségesebb típusúra képes alakítani, így a fagy közvetve megkönnyíti a testsúly csökkentését. Más tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is szerepe lehet a hideg terápiának
Illusztráció: Shutterstock
„Az extrém meleggel és a hideggel való megküzdés a fitnesz ismert módszere, környezeti kondicionálásnak is hívhatjuk. Ezzel növelhető a test rezilienciája, vagyis az a rugalmas ellenállási képessége, amellyel akár egy sokkszerű külső hatáshoz is képes sikeresen alkalmazkodni. Ezért ezt az elemet érdemes beépíteni az alapok, vagyis a mozgás és a táplálkozás mellé.”

- fogalmazott Dvorák Márton.

Szerző

Szívbetegen sem tilos utazni

Publikálás dátuma
2018.08.17. 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Elővigyázatosan ugyan, de az is utazhat, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át.
„Többféle betegséget takarhat a szívbetegség gyűjtőfogalma, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél”

– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Gyógyszeridőzítés

Vannak gyógyszerek, például a véralvadásgátlók, amelyeket, a hatásidejük függvényében pontosan 12, vagy 24 óránként kell bevenni, és ezen az időeltolódás sem változtat. Vannak olyan szerek, például a vízhajtók, amelyek adagján – az orvossal konzultálva - lehet egy kicsit változtatni, de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni.
A legfontosabb, hogy az otthontól távol töltött napokon is rendelkezésre álljanak a szükséges felszerelések. Legyenek nálunk a gyógyszerek, sokaknak fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Van, hogy az is elég, ha a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél. 
Illusztráció: AFP
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk. Fokozhatja a biztonságot például, ha olyan biztosítást kötünk, ami a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol vagy az adott ország nyelvén. 

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül kell kerülniük a nagyobb magasságokat sem. De ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) és a folyadék bevitelére. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. 
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen oltásokra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Lehet, hogy egy afrikai szafari helyett biztonságosabb egy nagyobb város meglátogatását választani - ajánlotta a KardioKözpont szakorvosa.

Repülés

A hosszú repülőutak egészséges embereknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, de szívbetegeknél, különösen perifériás érbetegség vagy szívelégtelenség esetén ez gyakrabban fordul elő. A megfelelő gyógyszeres felkészülésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, és akár a kompressziós harisnya viselése. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyekben a repülés nem ajánlott.
„Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat"

– foglalta össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Szerző

Kiderült, miért fogynak gyorsabban a férfiak

Publikálás dátuma
2018.08.16. 15:15
Illusztráció: Shutterstock
Már kutatás is igazolta azt a nők számára meglehetősen bosszantó tényt, hogy azonos étrend mellett a férfiak hamarabb és látványosabban többet veszítenek a súlyukból.
Sokan észrevehették, hogy ugyanattól a kalória-csökkentett étrendtől a család férfitagjairól valósággal olvadnak a kilók, a nőkhöz pedig makacsul ragaszkodnak. Ezt most a Diabetes, Obesity and Metabolism című folyóiratban publikált tanulmány is megerősítette - olvasható a LiveScience cikkében.  
A kutatók több mint kétezer túlsúlyos, diabéteszt megelőző állapotban lévő felnőttet vizsgáltak. A résztvevők nyolc héten keresztül egy 800 kalóriás diétát követtek, az étrend főleg levesekből, gabonafélékből állt és naponta 1,5 csésze (375 gramm) alacsony kalóriatartalmú zöldséget - paradicsom, uborka és saláta - tartalmazott. A nyolcadik hét végén a férfiak és a nők 35 százalékának normális volt a vércukorszintje, és elmúlt prediabeteszes, azaz a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását megelőző állapotuk.

Több kiló mínusz, jobb egészség

Míg a férfiak átlagosan 11,8 kilogrammot, a nők 10,2 kilót fogytak a nyolc hét alatt. És kiderült, hogy a nagyobb súlycsökkenés jobb egészséggel, például alacsonyabb szívveréssel és kevesebb testzsírral és a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának csökkent kockázatával is járt. De azért van, ami a nőknek csökkent jelentősebben: a csípőjük körfogata.
Az alacsony kalóriatartalmú diétának azonban nem minden következménye volt pozitív. A nőknél például nagyobb mértékű HDL, azaz „jó” koleszterinszint-csökkenést észleltek, ami rossz hatással lehet a szív egészségére. A tanulmányban résztvevő nőknél nagyobb volt a csont ásványi sűrűségének csökkenése is, ami gyengébb csontozatra és kevesebb izomzatra utal. A férfiak testösszetételében több az izomtömeg és az anyagcseréjük is gyorsabb, mint a nőknek. Mivel szinte biztos, hogy a férfiak 800 kalóriánál naponta többet ettek a vizsgálat előtt, ezért a vizsgálat során nagyobb volt a kalóriahiány, ami magyarázhatja a gyorsabb fogyásukat is. 
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a férfiaknak nagyobb a belső szerveket körülölelő, úgynevezett zsigeri zsírja is. Ez gyorsítja az anyagcserét, és segít a kalóriaégetésben. A nők úgynevezett szubkután vagy puha zsírjának csökkenése nem csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának esélyét, mert ez a fajta zsír nem metabolikusan aktív. 
A tanulmány megállapításai azonban csak a rövid távú változásokra koncentráltak, és arra nem vonatkoznak, hogy a résztvevők által elvesztett súly és az elért egészségügyi előnyök hosszabb ideig tarthatók-e.
Szerző