14 hónap börtön után szabadult az Amnesty török elnöke

Publikálás dátuma
2018.08.15. 15:33
Korábbi tüntetés Taner Kilic szabadonengedéséért - illusztráció.
Fotó: John Macdougall / AFP
Egy isztambuli bíróság ma úgy döntött, hogy 14 hónap börtön után szabadon engedik az Amnesty International törökországi tiszteletbeli elnökét, Taner Kilicet - írja közleményében a szervezet.
"Több mint egy éve küzdünk a szabadságáért, de úgy tűnik, hogy sikerült: Taner szabad!" – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára. Mint fogalmazott, az "aljas és megalapozatlan" vádakat azonban nem ejtették sem Kilic, sem az Isztambuli Tízekként emlegetett bebörtönzött civilek ellen.
A török hatóságok tavaly júniusban tartóztatták le a tíz jogvédőt, akik egy kiberbiztonsági tanácskozáson vettek részt. A török Amnesty munkatársain kívül két külföldi trénert is őrizetbe vettek, valamint annak a szállodának az igazgatóját, amelyben megszálltak. Mindnyájukat azzal vádolják, hogy terrorszervezetekkel működtek együtt. Bebörtönözték továbbá Idil Eserneket, az Amnesty törökországi igazgatóját. Az Amnesty jogvédők azért kerültek az ankarai rezsim célkeresztjébe, mert a tavaly júliusi puccs után kibontakozott tisztogatási és letartóztatás hullám áldozatainak megpróbáltak jogi segítséget nyújtani.
"Folytatni fogjuk a küzdelmet az emberi jogokért Törökországban, és azon leszünk, hogy minden jogvédőt, újságírót és ártatlanul bebörtönzött embert kiszabadítsunk" - tette hozzá Naidoo.
Szerző

Forradalom a képernyőn Afganisztánban

Publikálás dátuma
2018.08.15. 12:00

Fotó: SHAH MARAI / AFP
A tálibok rémuralma után tizenhét évvel is úttörőnek számít a nőknek szóló, kizárólag nők által gyártott műsorokat sugárzó Zan Tv. Az alapító Kabulból mesélt lapunknak a kezdetekről és a halálos fenyegetésekről.
Hamid Samarnak néhány éve volt egy kis helyi tv-csatornája, s szerette volna, ha a Dzsalálábádban sugárzott adás reggeli műsorában felbukkannak női műsorvezetők is. Az álláshirdetésre azonban túlnyomórészt férfiak jelentkeztek, s a két nő, aki vállalta volna, kikötötte: csak burkában hajlandók beolvasni a híreket. „’Nem dolgozhatunk másképp’ – mondták nekem a nők. Akkor fogalmazódott meg bennem az ötlet, hogy mi lenne, ha volna egy tv-csatorna, ahol a kifejezetten nőknek szóló műsorokat nők csinálnák” – mondta lapunknak Kabulból Hamid Samar, aki még 2017 tavaszán megalapította a Zan Tv-t (a zan dari nyelven nőt jelent). Ez Afganisztán első ilyen jellegű tematikus csatornája, amelyet műholdon lehet fogni az országban. Elmondása szerint a médiaszakember saját zsebből finanszírozta a projektet, mostanra azonban vannak hirdetési bevételeik. A közel 50 fős stáb tagjai – riporterek, szerkesztők, operatőrök, producerek – mind fiatal nők. Akadnak, akik rendelkeznek médiatapasztalattal, mások lelkes pályakezdők. A kínálatban találni híreket, beszélgetős műsorokat, oknyomozó riportokat. Hamid Samar szerint azonban az a különbség a tradicionális csatornák és a Zan Tv között – a nemek arányán túl –, hogy náluk nagy hangsúly van a női témákon, s fontosnak tartják, hogy bemutassák a kiemelkedő női teljesítményeket. „Az afgán sajtóban túlnyomórészt a férfiakat népszerűsítik. Mi a nőket. Ez talán a legnagyobb különbség” – magyarázta Samar. Mint mondta, ennek érdekében előszeretettel sugároznak olyan riportokat, amelyekben a biztonság, a béketeremtés, az oktatás, a politika és a kultúra területén dolgozó nőket mutatnak be. „Olyan nők kerülnek képernyőre, akiket senki sem ismer. Például olyan, a hadsereg kötelékében dolgozó nők, akik a hazát védik” – tette hozzá.
A projekt egyedülálló egy olyan országban, ahol – a tálibok 1996-tól 2001-ig tartó uralma idején – a lányoknak tilos volt az oktatás. Az elmúlt években javult a helyzet, a nőknek sikerült kivívniuk, hogy az élet számos területén képviseltessék magukat, ám így is sok kihívással kell szembenézniük. „A különböző kormányok mindig a férfiak érdekeit szolgálták. Nem sokat tettek a nők jogaiért. Az elmúlt száz évben rengeteg konfliktus volt, de a nők nem vettek részt a béketeremtés folyamatában, az oktatásban vagy a kultúrában… Ez elgondolkodtatott: mit tehetnék annak érdekében, hogy a nők nagyobb szerepet vállaljanak a társadalom különböző területein?” – mondta a kezdeti motivációjáról Samar, aki úgy véli, Afganisztán csak úgy fejlődhet valójában, ha a nőknek is teret engednek az ország életében. A média az egyik olyan szegmens, ahol túlsúlyban vannak a férfiak, s az elmúlt időszakban évről-évre csökken a női újságírók száma. A Női Afgán Újságírók Központjának tavaly novemberi jelentése szerint a 38 milliós országban alig több mint ezer nő dolgozik a sajtóban. Nem keveset kockáztatnak, akik a szakmában akarnak elhelyezkedni: indulásakor a Zan Tv munkatársait is érték halálos fenyegetések, még kormányzati szereplőktől is. „Eleinte igen negatív volt az emberek reakciója. Vannak, akik sosem fogadják el, hogy egy olyan országban, mint Afganisztán, a nőknek lehet saját tv-csatornájuk. De szerencsére idővel sokan változtattak a hozzáállásukon. Értékelni kezdték, hogy mi mindent értek el ezek a nők. Megváltozott a hozzáállásuk, és most már a legtöbb nő és férfi is elismeri a munkánkat” – magyarázta lapunknak a médiaszakember.

Példaképek a női újságírók

„Akkor vagyok a legboldogabb, amikor beszámolhatok a tényekről, és azokról a kihívásokról, amelyekkel a nőknek szembe kell nézniük a társadalmunkban” – vallotta meg a CNN hírtelevíziónak Sogofa Sidiki a csatorna egyik főmunkatársa. A riporter hozzátette: bízik abban, hogy munkájukkal sikerül arra ösztönözniük a fiatal afgán lányokat, hogy kövessék az álmaikat. „Bátornak kell lenniük, s példaképpé kell válniuk a többi nő számára” – tette hozzá. Nasrin Nava, hírigazgató szintén hasonlóan fogalmazott, amikor a The Guardian munkatársa a céljairól faggatta. „Szeretnénk, ha a nőknek aktív szerepe lenne a politikában és a társadalomban... Erőt akarunk adni nekik ahhoz, hogy független életet éljenek, az otthon falain kívül.”  

Frissítve: 2018.08.16. 10:15

Európai kutatók kérik visszakozásra a kormányt gender-ügyben

Publikálás dátuma
2018.08.15. 11:20

Fotó: Shutterstock
Komoly aggodalommal követi a fejleményeket az ATGender egyesület, és felszólítja a kormányt, tartsa tiszteletben az akadémiai szabadságot.
Múlt héten értesült kollégáitól a Társadalmi Nemek Kutatása, Oktatása és Dokumentációja Európai Egyesület (ATGender) arról, hogy a magyar kormány a társadalmi nemek tanulmánya szak megszüntetését javasolja, mivel azt gazdaságilag nem tartják ésszerűnek. Közleményükben azt írták: komoly aggodalommal követik a fejleményeket, és arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül a terveket. Hozzátették, hogy az európai genderkutatók és szakemberek szakmai szövetségeként nem csupán azt a logikát vitatják, mely a pénzügyi értéktől teszi függővé a felsőfokú végzettséget, hanem szeretnék hangsúlyozni, hogy a társadalmi nemek tanulmánya világszerte elfogadott tudományág.
„Az ATGENDER arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy tartsa fenn a kutatók, az oktatók és a diákok akadémiai szabadságát, függetlenül a tudományágaktól”

– írták a közleményben.

Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben egyébként megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában.
Szerző
Frissítve: 2018.08.15. 11:22