Franciaországtól vár kártérítést a monacói herceg unokatestvére, amiért nem ő az uralkodó

Publikálás dátuma
2018.08.13. 21:25
Albert monacói herceg
Fotó: JEAN-PIERRE CLATOT / AFP
„Azt akarom, hogy kiderüljön az igazság” – mondta Louis de Causans.
Albert monacói herceg unokatestvére 351 millió euró kártérítés követel Franciaországtól, azt állítva, hogy a francia állam fortéllyal megfosztotta annak idején családját attól, hogy a monacói trónra kerüljön – írja az MTI. A 44 éves Louis de Causans francia gróf szerint az öröklés szabályainak meghamisításával szerzett Franciaország ellenőrzést a földközi-tengeri hercegség fölött, amikor a családját megfosztva születési előjogától a Grimaldi-ház egy másik ágát ültette a trónra. A férfi hangsúlyozza, hogy keresete nem Albert herceg, Monaco jelenlegi uralkodója, hanem a francia állam ellen irányul.
„Azt akarom, hogy kiderüljön az igazság, és a Franciaország által a családom ellen elkövetett igazságtalanságot rendbe tegyék”

– idézte De Causanst a Le Parisein napilap. A férfi a törvényes örökös nélkül meghalt II. Lajos (1922-1949) uralma után kialakult helyzetet kérdőjelezi meg. Szerinte a Monacót a 13. század vége óta irányító Grimaldi-ház egy másik ágának kellene most a trónon ülnie. Ez azonban azt jelentette volna, hogy Monaco ura a német származású Guillaume II de Wurtemberg-Urach lett volna, ami elképzelhetetlen volt az első világháború fényében Franciaország számára – mondta a gróf ügyvédje. De Causans azt állítja, hogy II. Lajos uralkodó Párizs nyomására fogadta örökbe Marie-Juliette Louvet-tól, egy párizsi kabaré hostessétől született törvénytelen lányát, a későbbi Sarolta hercegnőt, Albert herceg dédanyját 1919-ben. Monaco hercege az 1911-es alkotmányig abszolút uralkodó volt. 1918-ban született meg a szerződés Monaco és Franciaország között, amely kimondta, hogy a Monaco fölött védnökséget vállaló francia államnak jóvá kell hagynia minden jövőbeni monacói herceget. Szintén 1919-ben rendelet mondta ki, hogy trónörökös hiányában, örökbefogadott utód is trónra léphet. (Ezt később azonban visszavonták.) A Grimaldi-ház német ága 1924-ben lemondott miden jogáról a monacói trónt illetően. Mivel II. Lajos törvénytelen lánya, Sarolta nem örökölhette a trónt törvénytelen gyermekként, ezért II. Lajos hercegtől, Sarolta fia, Rainer herceg vette át az uralkodást 1949-ben.
„Ez vezetett ahhoz hogy a monacói trónt egy olyan gyermek örökölje, akinek anyja nem királyi származású. Úgy vélem ez a Grimaldiak hibája, de megtudtam, hogy a francia állam idézte elő ezt a helyzetet”

– magyarázta Causans. A gróf hangsúlyozta: Franciaország ezen cselekedete megakadályozta, hogy ő a monacói hercegség bevételeiből bármi módon részesüljön.
Szerző
Témák
Monaco

Apad a patriotizmus, ahogy gyengül a török valuta

Publikálás dátuma
2018.08.13. 19:48

Fotó: Diego Cupolo / NurPhoto
Hétfőn valamelyest magára talált a török líra, miután a kormányzat bejelentette, akciótervet dolgoznak ki a nemzeti valuta védelmére.
A reggeli órákban egy dollár 6,5 lírára erősödött vissza úgy, hogy előző nap este 7,1 felett állt, illetve egy euróért nyolc lírát kellett fizetni. Ám mindez azt is mutatja, mennyire instabil a pénznem, s egy apró bejelentés is jelentősen változtatja befolyásolja árfolyamot. A török líra az év eleje óta értékének 45 százalékát vesztette el. A nem éppen ideális helyzetet mutatja, hogy a török tőzsdeindex a nyitás után 3,9 százalékkal esett, a bankok részvényindexe pedig majdnem tíz százalékkal csökkent. Reggel hat órakor lépett életbe az Egyesült Államok, büntetőintézkedése: Washington az eddigi 25 százalék helyett 50 százalékos importvállam sújtja a törökországi acéltermékeket. Az intézkedést pénteken rendelte Donald Trump elnök. A török kabinet életbe léptette első intézkedéseit. Ennek megfelelően a török bankfelügyelet, a BDDK korlátozta a bankok Swap-tranzakcióit a külföldi befektetőkkel. (Ez olyan - általában deviza, értékpapír vagy kamat - cseréjére vonatkozó összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után). Berat Albayrak török pénzügyminiszter (Recep Tayyip Erdogan sógora) a Hürriyet című lapnak elmondta, hogy az intézmények megteszik a szükséges intézkedéseket. Az akcióterv készen áll – hangoztatta, részleteket azonban nem árult el. A török jegybank ugyanakkor bejelentette, hogy az ország pénzügyi intézményeit kellő pénzügyi forrással látják el. Mindemellett a jövőben a devizartartalák nemcsak dollárból, hanem euróból is áll majd. A jegybank azt is közölte, szorosan nyomon követi az árképzést, és szükség esetén azonnal közbeavatkozik.  Az akcióterv számos kérdést vet fel. Például azt, valódi gazdasági intézkedéseket tervez, vagy a válságot arra használja fel, hogy még a korábbinál is eltökéltebben lépjen fel a „rendszer ellenségeivel” szemben. Nem sok jót sejtet az a bejelentés, amely szerint a kormányzat felelősségre vonja mindazokat, akik „veszélyeztetik a gazdasági biztonságot”. Mindent elkövetnek az álhírek terjesztése ellen”. Meg is tették az első lépést. A belügyi tárca ugyanis elrendelte 346 olyan közösségi oldal bezárását, amelyek – úgymond – hozzájárultak a líra ily mértékű értékvesztéséhez. A török ügyészi hivatal szerint azok veszélyeztetik az ország gazdaságát, akik a 2016. július 15-én végrehajtott puccskísérlet mögött álltak. Az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában élő prédikátor, Fethullah Gülen híveiről van szó. A török pénzügyi nyomozóhivatal, a Masak közben vizsgálatot indított azok ellen, akik „manipulált történeteket fabrikálnak az ország gazdaságáról” - közölte a Habertürk hírtelevízió. A válság megmutatta azt is, hogy a törökön nemzeti érzéseinek azért vannak határai is. Erdogan elnök több ízben arra szólította fel honfitársait, váltsák be devizájukat lírára, hogy így járuljanak hozzá a nemzeti valuta stabilitásához. Nem állíthatnánk azonban, hogy felhívásának tömegek tettek volna eleget, épp ellenkezőleg, a lírától próbálnak megszabadulni. Mindez azt jelzi, hogy a török elnök nem tartozik a legszavahihetőbb politikusok közé. Igaz, ne feledjük, hogy az elnökválasztáson valamivel több mint ötven százalék voksolt rá, a lakosság kisebbik fele egyáltalán nem bízik benne. A válságnak a felső tízezer örül, mert egyes luxuscégek jelentős engedményekkel próbálják vonzóbbá tenni a termékeiket. Erdogan elnök hétvégi beszédében a vállalatokat is arra szólította fel, ne hagyják befolyásolni magukat a válság által. Óva intette a cégeket attól, hogy csődöt jelentsenek. „Ha ezt teszitek, hibát követtek el” - jelentette ki atyai szigorral. Mindez nyilván lelkesítően hangzik ugyan, ám aligha tud csak legyinteni a jelen állapotokra egy olyan török vállalat, amelyik dollárban van eladósodva. Mint a török elnök fogalmazott, nemcsak a kormány feladata, hogy „életben tartsa a nemzetet”, hanem a vállalatoké és a kereskedőké is. Az Egyesült Államok azért rendelte el az importvámok duplájára emelését, hogy így gyakoroljon nyomást az ankarai kormányra az amerikai lelkipásztor, Andrew Brunson szabadon engedéséért, akit a török kabinet kémkedéssel vádol.

Bajban a focicsapatok

A líra válsága érzékenyen érinti a török labdarúgó csapatokat. Abdurrahim Albayrak, az isztambuli Galatasaray alelnöke közölte, az amerikai szankciók hatására kialakult devizaválság miatt a klubok nem tudnak járékosokat eladni. „Az adósságunk egyetlen nap alatt emelkedett 25 százalékkal” - panaszkodott a CNN Türk hírtévében.

Frissítve: 2018.08.13. 19:49

Emelni kellene az alapkamatot Törökországban

Publikálás dátuma
2018.08.13. 19:39

Fotó: JENS KALAENE / DPA
A piac nem hisz a török kormány intézkedéseiben. Már török szereplők is úgy látják, hpgy elkerülhetetlen a kamatemelés.
Törökország spekulatív támadással néz szembe, a most látott fejleményeket nem indokolják az ország fundamentális alapjai - jelentette ki Adnan Bali, az Isbank vezérigazgatója a líra múlt héten kicsúcsosodott gyengülésre reagálva. A Bloombergnek adott interjúban a bankvezér kifejtette, szerinte kamatot kell emelnie a jegybanknak: "Talán nem fog tetszeni, de egy kamatemelés feltétlenül szükséges a gazdasági helyzet miatt. Van olyan eset, amikor valakinek kemoterápia kell, a kamatemelés is ilyen most." Azonban a nagyon várt kamatemelés hétfőn mégis elmaradt.
A Berat Albayrak török pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéscsomag, amely a líra gyengülésének megállítását célozza, főleg a török kereskedelmi bankok elszámolásában jelenten némi könnyebbséget, de érdemi változást nem hozott, legfeljebb a török lírának az amerikai dollárral szembeni gyengülését tudta kis mértékben lefékezni. Figyelemre méltó, hogy a pénzügyminiszter ígéretet tett: a bankbetéteket nem kobozzák el és a devizaszámlákat sem váltják át lírára. Az napokon belül kiderül, hogy hisznek-e a megtakarítók a miniszter szavainak, mert a pénzvilág biztosan nem. Az eurót ismét 325 forintos árfolyam felett is jegyezték hétfőn, egyértelműen jelezve azt, hogy a befektetők minden áron igyekeznek megszabadulni a feltörekvő piaci befektetéseiktől, és a kevésbé kockázatos terepre, az Egyesült Államokba helyezik át tőkéjüket. Ennek az lett a következménye hétfőn a forint olyan mértékben gyengült az amerikai dollárral szemben, amire egy esztendeje nem volt példa.
Szerző
Témák
török
Frissítve: 2018.08.13. 19:50