Óriásiak a vagyoni egyenlőtlenségek az OECD-országokban

Publikálás dátuma
2018.08.08. 07:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legvagyonosabb tíz százalék kezében van a társadalmi szinten birtokolt vagyon ötvenkét százaléka.
Az OECD 2018-as, a vagyoni egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmánya szerint a felmérésben érintett országokban a társadalmi egyenlőtlenségek jóval nagyobbak a korábban feltételezettnél – írja a Mérce. Míg eddig általában a háztartások bevételeinek eltéréseit vizsgálták az egyenlőtlenségek kutatásakor, a jelenlegi felmérés megközelítése szerint ezzel csak részlegesen lehet mérni a háztartások fogyasztásra fordítható erőforrásait. Az adott háztartások ugyanis a rendelkezésükre álló vagyonnal ki tudják egyenlíteni esetlegesen hullámzó bevételeiket, nagyobb vagyoni háttérrel tendenciózusan túlfogyaszthatnak, míg ha kevesebbet fogyasztanak a jövedelmüknél, az hozzáadódhat a vagyonukhoz. Ráadásul a nagyobb vagyonnal rendelkező háztartások tőkévé tehetik azt, magyarán befektethetik oly módon, hogy léténél fogva jövedelmezzen. A tanulmány a vagyon eloszlását tekintve igen aggasztó eredményekre jutott. Míg OECD átlagban a legvagyonosabb tíz százalék kezében van a társadalmi szinten birtokolt vagyon ötvenkét százaléka, addig a szegényebb hatvan százalék az összvagyon mindössze alig több, mint tizenkét százaléka fölött rendelkezik. A felmérés eredményei alapján 
  • szembeszökő, milyen nagyok az egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban, valamint Hollandia és Dánia esetében – ezekben az országokban a társadalom alsó hatvan százalékának hitelállománya meghaladja a köztük eloszló vagyon mértékét, így az negatívként van feltüntetve (ennek oka, hogy a válság előtt sokan jelzálogra vettek ingatlant, melyek a válság idején elértéktelenedtek, és már nem fedezik a rájuk felvett hitel összegét).
  • a vizsgált országok háztartásainak harmada nem rendelkezik annyi vagyoni tartalékkal, hogy egy esetleges vis maior – munka elvesztése, betegség, etc. – esetén három hónapon át akár a létminimum szintjén is fedezni tudja a megélhetését.

Mi a helyzet Magyarországon?

A portál kiemeli: Magyarországot tekintve látható, hogy a vagyoni egyenlőtlenség rémes, de átlagos. Viszont nem szabad megfeledkezni a más országok társadalmaihoz viszonyított mediánvagyonról – ezt akkor kapjuk meg, ha egymás után felírjuk minden háztartás vagyonát, és kiválasztjuk közülük a középsőt. Mivel a skála végein nagyok a kilengések – különösen a gazdagabbik végén – ezzel a mutatóval reálisabb képet kaphatunk a társadalom vagyoni helyzetéről, mint ha átlagot számolnánk. Ezen mutató esetében az OECD harmadik legkisebb értékét produkáljuk Lettország (68.000$) és Chile (95.000$) után háztartásonként 101.000 dollárral, ami csupán a luxemburgi érték kevesebb mint egyhetede, de a britnek is kevesebb mint egyötöde. Ha az örökléseket vizsgáljuk, akkor is siralmas a helyzet: mifelénk a mediánörökség – már a háztartások azon kevesebb mint harminc százaléka körében, melyek örökölnek – 12.000 dollár. Ez nagyjából az osztrák érték egytizenkettede.
Forrás: Mérce
Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 14:58

Fát égetnének Mészárosék a Mátrai Erőműben

Publikálás dátuma
2018.08.07. 19:22
A cég osztalékot sem fizetett. FOTÓ: Kállai Márton
Jelentős mennyiségű biomasszát, praktikusan fát rendelt meg az egyébként lignittel működő erőmű.
Számításunk szerint több mint 300 ezer tonnányi tüzelőre írt ki pályázatot a kormányfő bizalmasaként számon tartott Mészáros Lőrinc tulajdonába került Mátrai Erőmű. Pontosabban kétszer 1,76 petajoule-nyi energiát tartalmazó „biomasszát” várnak. Az elnevezés jellemzően fát és más hasonló növényeket fed. Megjegyzendő, a fűtőérték nagyban függ a beszállított anyag nedvességtartalomtól. Az igényelt mennyiség felét ez év végéig várják. A fennmaradó adagot – választható módon – az erőmű jövőre hívhatná le. A biomassza égetés két módon érheti meg az erőműnek: egyrészt az így termelt áram „zöldnek” minősül, így a kötelező átvétel keretében magasabb áron lehet értékesíteni, másrészt pedig csökkenteni lehet  a széndioxid-kibocsátást, így kevesebb kibocsátási kvótát kell vásárolnia a cégnek. 
Szerző
Témák
biomassza tűzifa

A Duna melegedése miatt kevesebb áramot termel a paksi atomerőmű

Publikálás dátuma
2018.08.07. 18:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A vízhőmérséklet emelkedésével romlik a blokkok termikus hatásfoka.
Az elmúlt napok forrósága, annak esetleges további elhúzódása és ennek következményeként az ezzel együtt emelkedő Dunavíz-hőmérséklet rontja az atomerőmű kondenzátorainak hatásfokát – közölte az erőmű. Mint írják, a blokkok frissvíz-hűtésűek (azaz a Dunából kiemelt víz közvetlenül hűti a turbinák kondenzátorait), emiatt a Duna vízhőmérsékletének emelkedésével a blokkok termikus hatásfoka romlik, aminek következtében az erőmű által termelt villamos energia mennyisége is csökken. Extrém magas Duna vízhőmérsékletek esetén átmenetileg a blokkok teljesítményének további csökkentése is előfordulhat. Az atomerőmű hűtővíz kibocsátására szigorú korlátok léteznek. A hűtővíz torkolatától 500 méterre a Duna teljes keresztmetszetén előírás, hogy a víz hőfoka ne haladja meg a 30 fokot. Az atomerőmű működése során mindig betartotta és a jövőben is betartja korlátokat – teszik hozzá.
Szerző