Tíz elfelejtett Picassso-képet találtak egy iráni múzeumban

Publikálás dátuma
2018.08.06. 13:43
Pablo Picasso
Fotó: Roger-Viollet / AFP/ © Collection Roger-Viollet
Egy felújítás közben találtak rá festményekre, ezzel rögtön tizenkét műre bővült a Teheráni Kortárs Művészeti Múzeum Picasso-képanyaga.
Egy új kiállításra készülődve és a múzeum raktárépületeinek felújítása alatt számtalan elfeledett műalkotásra, köztük Picasso tíz művére bukkantak a Teheráni Kortárs Művészeti Múzeum (Tmoca) gyűjteményében - idézi a The Art Newspaper című művészeti folyóirat értesülését az MTI.
Az intézmény 2019-ben nagyszabású kiállításon mutatja be nyugati művészeti gyűjteményének azon darabjait, amelyek Reza Pahlavi sah 1979-es elűzése óta rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. A mintegy háromezer darabos gyűjteményből, amely az impresszionizmustól és a kubizmustól a pop-artig és a minimal artig ölel fel irányzatokat, 400-500 művet állítanak ki az intézmény ötezer négyzetméternyi kiállítóterében. 
A Portré, csendélet, tájkép című, február 21-én megnyíló kiállítást az után rendezik meg, hogy Berlinben tavaly elmaradt a Reza Pahlavi néhai iráni sah felbecsülhetetlen értékű műkincseiből tervezett kiállítás, amelynek teljes anyagát a Tmoca biztosította volna. A német fővárosba tervezett kiállítás kurátora, a holland Mattijs Visset állítja össze a jövő évi tárlat anyagát is
A kiállítást előkészítve és a múzeum raktárainak felújítása idején találta meg a művészettörténész a régen elfelejtett vagy eltűntnek vélt műveket. A múzeumban eddig csupán két Picasso-művet tartottak nyilván, most már tizenkettőre bővült a gyűjtemény - mondta Visser, aki úgy véli, további műremekekre is bukkannak az előkészületek idején. 
A Farah császárné bábáskodásával létrejött gyűjtemény a nyugati művészetek egyik legnagyobb és legértékesebb kollekciója a világon olyan művészek remekműveivel, mint Claude Monet, Max Ernst, Vaszilij Kandinszkij, Pablo Picasso, Francis Bacon, Jasper Johns vagy Andy Warhol.  Az új kiállítás a sah által gyűjtött remekművek mellett bemutatja az intézmény új szerzeményeit, köztük Günther Uecker, Bertrand Lavier és Tony Cragg munkáit, valamint helyi fiatal művészek alkotásait is.
Szerző

Hatvan gyerek tanul Snétberger Ferenc zenei tehetségtáborában

Publikálás dátuma
2018.08.06. 12:29

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Felsőőrsön működik a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amely évente fiatalok tucatjainak nyújt segítséget tanulmányaik folytatásához. A nyári kurzus zárónapján jártunk.
Nem messze a Balatontól, kanyargósan vezet a Malomvölgyben a Hóvirág utca a központhoz. Az utolsó néhány száz méter zsákutca, azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik idekerülnek, azonban nem végállomás ez a hely: bizonyosan életük egy fontos állomására érkeznek, ha itt töltenek nyáron hat hetet, de ha tovább akarnak jutni, sok munka vár még rájuk. Ami - lévén zenetanulásról szó -, talán nem is akkora áldozat. Csöndes a környezet, senki által nem zavarva zenélhetnek akár napi huszonnégy órában a kurzus résztvevői, amit az is segít, hogy a tervezéskor, építéskor maximálisan figyelembe vették, hogy a cél ez. Nyolcadik éve működik az a képzési forma, amelyet Snétberger Ferenc, a világszerte ismert dzsesszgitáros álmodott meg, aki elmondta, hogy a nyolc év munkája most kezd igazán beérni. A tehetség önmagában nem elég, ezen a pályán könnyű elveszni, nagyon sokat kell tenni, gyakorolni az eredményért. Ezt itt tanulják meg a gyerekek. Erről a hangversenyen is képet kaphattunk, ahol a névadó két fiatal táborlakóval adott elő trióban egy darabot akusztikus gitáron, és mindhárman egyenlő szerepet kaptak. - Ilyen fiatalon, mint a most itt lévő gyerekek, nehéz dolgom volt, tanácstalan voltam, amikor vidékről Budapestre kerültem. Azért hoztam létre azt, ami itt van, hogy ne kallódjanak el a tehetségek. Mivel édesapám jazzgitáros volt, én pedig klasszikus hangszeren kezdtem, így természetes volt, hogy mind a két műfajnak lehetőséget adtam itt, sokan itt ismerkednek meg például Bach zenéjével, ami mindennek az alapja. Sok és fárasztó munka van számomra ebben, hiszen nem csak zenére kell tanítanunk a gyerekeket. Én végig itt vagyok, de ha kell, koncert kötelezettségeimnek is eleget teszek közben. Szerencsére odaadó társaim is rengeteget dolgoznak – magyarázta a gitárművész. A mód, ahogyan képzik és nevelik itt a résztvevőket, teljes egészében a világhírű dzsesszmuzsikus pedagógiai elképzeléseit tükrözi. A Berlinben élő művész valójában tizenkét hetet tölt itt, hiszen tavasszal és ősszel is zajlik egy-egy három hetes munka. - Nem lehet elégszer elmondani, ez nem nyári tábor, hanem tehetséggondozó központ, ahol nyolc-tíz-tizenkét órákat dolgoznak a gyerekek – hangsúlyozza Lantos Krisztina, a Snétberger Zenei Tehetség Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke Persze azért jut idő strandolásra, mozizásra, koncertekre is. Erről az animátorok gondoskodnak. Szociális képességfejlesztés is folyik itt, de ez is a zene segítségével történik, mindenkinek saját zenekart kell alakítania, hogy megtanuljon szervezni és irányítani. A nyári kurzus a legintenzívebb, ilyenkor szoknak össze a régi és az új diákok. 
Az alapszabály szerint 12-22 év közötti fiatalok jöhetnek, de Snétberger, aki februárban járja az országot, és személyesen hallgatja meg azokat, akiket felvesz ide, most olyan tehetséges gyerekre talált, hogy úgy döntött, jöhetnek 10-11 évesek is. Magyarországról, és a határon túli magyarlakta területekről várják a jelentkezőket, akik lehetnek romák - több mint nyolcvan százalékban azok - és nem romák, hátrányos helyzetűek is, de a tehetség a legfontosabb. Jelenleg hatvanan élnek itt,  mindegyikük egyéni tanrend szerint tanul, olyan tanárral, akit azért hívtak meg, hogy őt segíthesse. Huszonhét művésztanár foglalkozik a gyerekekkel, minden diáknak van mentora is, a kurzusok között ők kísérik figyelemmel, hogyan  fejlődnek, milyen a családi hátterük. Segítenek pályázatok írásában is, mert sok lehetőség adódik a Nemzeti Tehetség Program segítségével ösztöndíjakra, hangszerekre. A zenei segítők, mentorok egy része korábbi diákok közül kerül ki, és hogy az itt folyó munka sikeres, az is mutatja, hogy tavaly öt növendéküket vették fel a Zeneakadémiára, a dzsessztanszakon a három lehetséges helyből kettőt snétbergeres diák – egy roma és egy nem roma – kapott. De került Bernbe, a Művészetek Egyetemére is teljes ösztöndíjjal tanítványuk: Tóth Ervin Márk. A 16 éves Urbán Benjámin zongorista már a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályában tanul: ő zárókoncerten is bizonyított, Beethoven Appassionata-szonátáját játszotta elsöprő szenvedéllyel és félelmetes technikai biztonsággal, a hangverseny legnagyobb sikert aratva. Májusban Janszó Orsolya, aki a hangversenyen Csajkovszkij-áriát énekelt és a Szlovákiából jött Farkas Attila jazz-zongorista – aki a koncert egyik legemlékezetesebb szereplője volt - Berlinben töltött ösztöndíjjal egy teljes hónapot. Mindketten azt hangsúlyozták,hogy tágult a zenei horizontjuk, arrafelé sokkal nyitottabbak a világ sokféleségére, az újra, kortárs zenére az emberek. De lelkesek a tanárok is, a klasszikus zongorát tanító Csík Laura, párja, ifj. Szakcsi Lakatos Béla révén került kapcsolatba Snétberger Ferenccel. Harmadik éve van itt, elmondta, hogy a hat hét alkalmas arra, hogy mindenki fejlődjön, számot vessen azzal, valóban szeretne-e zenész lenni. Az, hogy van-e benne elég kitartás, szorgalom, az itt megmutatkozik. Az énekesekkel Pocsai Kriszta – aki Tony Snétbergerrel zenél egy zenekarban – foglalkozik. Számára egyrészt az adja az itteni munka értelmét, hogy vannak, akik a körülményeik miatt igényelnek több törődést, és sokan jönnek olyan környezetből, ahol nem könnyű elérni jó pedagógusokat, főleg a dzsessz területén. Itt a heti egyszeri zeneiskolai alkalmaktól eltérően intenzívebben tudnak velük foglalkozni. A koncerten kiderült, valóban sok a tehetség, köztük Danyi Diána, aki saját szerzeményét énekelte. Számosan közülük professzionális szintre is eljuthatnak, sőt talán már el is jutottak. De bármilyen utat is választanak, a Snétberger Alapítványtól gazdag útravalót kapnak.

Snétberger Ferenc

1957-ben született Salgótarjánban. Édesapja is gitáros volt, kezdetben klasszikus zenét és dzsesszt tanult. A Trio Stendhal egyik alapítótagja, 2004-ben hozta létre saját együttesét, jelenleg Berlinben él. Kossuth- és Liszt Frenec- díjat is kapott. Július 2-án a JTI Trier Jazz Award elnevezésű díjat vehette Trierben, a Mosel Musikfestiválon, amelyet zenei munkásságáért, valamint a Snétberger Zenei Tehetség Központ létrehozásáért érdemelt ki. A díjátadón triójával koncertet is adott, valamint kisfilmben mutatták be a központ munkáját.

Szerző
Frissítve: 2018.08.08. 12:08

Zugló fogadja be az ARC plakátkiállítást

Publikálás dátuma
2018.08.05. 19:31
Illusztráció - korábbi ARC kiállítás.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nincs helye a Városligetben a rendezvénynek, és máshol is alig álltak szóba a szervezőkkel.
Új helyet kellett, hogy találjon magának az ARC kiállítás, miután eddigi helyszíne a Városligetben a Liget projekt martaléka lett.
"Több kezünkön tudjuk csak megszámolni, hány budapesti területtel és kezelőjével próbálkoztunk"

- írják Facebook-oldalukon az ARC kiállítás szervezői. Végül, úgy tűnik, megoldódott a plakátkiállítás problémája: szinte 100 százalék - írják -, hogy Zugló befogadja a rendezvényt.
Már egy ideje zajlik az önkormányzat döntés-előkészítése

- adják hírül. A szeptemberben nyitó 18. ARC plakátkiállítás a pályamunkáit egyébként az "UNFAKE! Vedd észre, leplezd le, mutasd meg!" felhívásra várták a szervezők, és 1000-nél többen küldték be munkájukat.
- A februári döntés után több ötlettel és csatornán próbálkoztunk a Városliget Zrt-nél, miután találtunk a Ligeten belül két másik lehetséges helyszínt is, ám ötleteinket mindannyiszor lesöpörték - válaszolta a Népszava megkeresésére Bakos Gábor, az ARC egyik alapítója. - Más budapesti kerület vezetésével is felvettük a kapcsolatot, miközben egyre inkább szorított minket az idő, pozitív, együttműködő hozzáállást végül Zuglóban tapasztaltunk. Reméljük, hogy a héten megszületik a döntés és a pontos helyszínt is nyilvánosságra hozhatjuk - tette hozzá az alapító.
Szerző
Frissítve: 2018.08.06. 11:53