Az antibiotikum másképp hat nyáron

Publikálás dátuma
2018.08.02. 15:15
Illusztráció: AFP
Bizonyos gyógyszerek napfény hatására bőrkiütéseket, csalánkiütést, ekcémát okozhatnak. Leggyakrabban az antibiotikumok és a gyulladáscsökkentő krémek használata miatt kialakult bőrtünetekkel kell orvoshoz fordulni – mondta a bőrgyógyász..

Kiütések

Érdemes elolvasni a gyógyszerek dobozában található leírást, amiből az is kiderül, hogy a készítmény okoz-e fényérzékenységet – hívta fel a figyelmet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az ilyen típusú gyógyszerek UV-sugárzás hatására oxigén szabad gyököket szabadítanak fel, így károsítják a bőrt. 
A készítmények a napfény hatását felerősítik, úgynevezett fototoxikus reakciót váltanak ki, így rövid idő alatt napégést, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett területeken. Jellemző a rövidnadrág viselése mellett a lábszárakon, az alkarokon a póló vonaláig, nyakon, dekoltázson, arcon megjelenő vörös, viszkető, sokszor hólyagos bőrtünetek kialakulása.
Fontos tudni, hogy a tünetek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. 
„A legtöbb panasz a nyári időszakban szedett antibiotikumok (tetracyclin, doxycyclin, ciprofloxacin) miatt jelentkezik, de sok esetben találkozom az izomhúzódásokra, ízületi fájdalmakra használt krémek miatt jelentkező tünetekkel"

– mondta dr. Garaczi Edina.

Fényérzékenységet okozhatnak a fájdalom- és gyulladáscsökkentők (ibuprofen), a vízhajtók (furosemide, hydrochlorothiazide), szívritmus szabályozók (amiodaron, quinidine) és a gombaölő készítmények (griseofulvin) is.

Fotoallergiát is okozhat

A gyógyszerek fotoallergiát is kiválthatnak, ami egy szerzett immunológiai válaszkészség, és csak azoknál alakul ki, akik érzékennyé váltak a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. A hátterében az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van, tehát allergiáról beszélünk. A különbség a tünetek megjelenésében is megfigyelhető: a fotoallergia tünetei nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem egyéb bőrfelületeken is. A napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

Megelőzés és kezelés

Ha gyógyszer okozhat fényérzékenységet, alkalmazásának ideje alatt kerülni kell a közvetlen napfényt, illetve használjunk fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. Ha mégis panaszaink jelentkeznek, a kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő - szteroidtartalmú - krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet. Fotoallergiásoknál csak a szigorú fényvédelem betartásával előzhetők meg a tünetek.
Szerző
Frissítve: 2018.08.02. 15:35

Hogyan ne hízzunk nyaraláskor?

Publikálás dátuma
2018.08.01. 15:58
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Nagyon bosszantó lehet, sőt komoly lelkiismeret-furdalást is okozhat, ha az év közben – nagy nehezen – betartott életmód-szabályainkat megszegve súlyos pluszkilókkal térünk haza a nyaralásból. Megkérdeztük a dietetikust, mit lehet tenni, hogy ez ne így legyen, sőt, ha lehet, a „kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.”

Lazuljunk!

„A nyaralás a kikapcsolódásról szól, nem arról, hogy halálra stresszeljük magunkat azon, hány kalóriát ettünk és be tudjuk-e tartani a táplálkozási szabályainkat”

- mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának.

Ebben az egy-két hétben minden beleférhet: ne sanyargassuk magunkat, és ne is legyen lelkiismeret-furdalásunk a „bűnözések” miatt. Nincs szükség teljes lemondásra, az a cél, hogy úgy tudjuk megtervezni a napi étkezéseket, hogy a nyaralás végén elmondhassuk: mindent megkóstoltunk, amit szerettünk volna, minden napra jutott ízélmény, de nem estünk túlzásokba. Ezért az a legjobb, ha kicsit lazábban, de tudatosan eszünk. Ez nem is csak a hízás, hanem a gyomorrontás és akár a túlevés következtében kialakuló rossz közérzet elkerülése érdekében fontos. Az ugyanis, ha degeszre esszük magunkat, csak éppen abban a pillanatban jó, utána a tele gyomor mindent elront.
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels

Tervezés és mértékletesség

Nem mindegy, hogy bel- vagy külföldi és önellátó vagy teljes, akár minden pillanatban etetős, azaz all inclusive ellátásos nyaralásra megyünk, de általánosságban minden esetében ugyanarra van szükség: tudatosságra és mértékletességre – mondta a dietetikus. Átgondoltan vásároljunk, ha étel-túlkínálat van, csak kis mennyiségeket vegyünk. Próbáljuk végiggondolni, valóban éhesek vagyunk-e vagy csak elcsábultunk: az ételek látványa, illata, gondolata ösztönöz evésre. 

Lángostól jégkrémig

A legnehezebb dolgunk a hazai strandokon van, hiszen a büfék étel- és italkínálata van legmesszebb az egészségestől. Nyáron általában ugyan kevésbé kívánjuk a zsírban dús ételeket, de ha megérezzük például a lángos illatát, szinte biztos, hogy beállunk a sorba, ahol aztán a további - zsírban és szénhidrátban rendkívül gazdag – kihívásokkal szembesülünk: palacsinta, gofri, hamburger, pizza, fagyi, stb. Viszont általában van hekk is, ami kovászos uborkával a legjobb választás. Vannak helyek, ahol van grillezett hús, amihez zöldséget vagy salátát is lehet kérni. A dietetikus azt javasolja, ha elcsábultunk, azt tekintsük a nap főétkezésének, a többinél pedig kompenzáljunk, azaz figyeljünk, hogy friss zöldségekben és fehérjében gazdag, zsírban és szénhidrátban, valamint kalóriában szegény ételeket fogyasszunk. Például, ha egyáltalán a lángos után vacsorázunk, könnyű salátát együnk. Fontos az is, hogy ne cukros üdítővel vagy több liter sörrel „csapassuk le” az ilyen ételeket. Vizet viszont sokat igyunk, az egész nyaralás alatt.
„Nem szerencsés, ha már a nyaralás első napján megpróbálunk minden lehetőséget kiaknázni, azaz végigesszük a kínálatot”

– mondta Barcza Zsuzsanna.

A dietetikus azt ajánlja, alkossunk szabályokat, például fogadjuk meg, hogy egy nap egyszer eszünk strandételeket, és állítsunk össze heti forgatókönyvet is: a lángost másnap váltsa például jégkrém, majd pizza, utána pedig a hamburger. 

Tengerparton minden könnyebb

Külföldön, például a népszerű mediterrán országokban könnyebben lehet egészségesen enni, egyszerű jó minőségű tengeri halakhoz és herkentyűkhöz, zöldségekhez jutni, és olívaolajat használnak a főzéshez. És az esténként jóleső – egy pohár – vörösbor sem túl drága. Kihívások, természetesen, ezekben az országokban is vannak, az édességek például akár komoly kalóriabombák is lehetnek. Ezért itt is célszerű először feltérképezni a beszerzési lehetőségeket: hol miket lehet kapni, hova lehet beülni, és ezek alapján heti ütemtervet készíteni - és azt betartani - : mikor, hol és mit szeretnénk enni. 
Illusztráció: Pexels

A bőség megzavar

A svédasztalos ellátás sokak számára veszélyes terep, hiszen nehéz keveset enni és megállni azt, hogy mindent megkóstoljunk, de a szállodákban általában bizonyos időközönként ismétlődnek az ételek, így nem feltétlenül kell már az első napon az összes ételből enni, remélhetjük, hogy lesz még rá lehetőség. Sokakkal előfordul, hogy több körben is telepakolják a tányérjukat és a végén már nem is tudják, mi mindent ettek össze. Ebben a helyzetben is az a jobb megoldás, ha először körbenézünk, felmérjük a kínálatot és megtervezzük, miket szeretnénk megkóstolni, és nem szedünk az első szembejövő ételtől kezdve mindenből, ráadásul nem is keveset. Így azt is elkerülhetjük, hogy nem veszünk észre valamit, amit szívesen ennénk, de már nem marad rá kapacitásunk – mondta a dietetikus.

Mozduljunk meg!

Ha van lehetőségünk, igyekezzünk a pihenést aktívra tervezni: a napon fekvés mellett legyen a programban városnézés, kirándulás, túrázás és akár kifejezetten sportolás, például kocogás, tempós gyaloglás, biciklizés, labdajátékok is - ez segíthet az indulás előtti súlyunk megtartásában. Az egészséges táplálkozás általános szabályai szerint a reggelinek kell a legkisebb, az ebédnek a legnagyobb és a vacsorának a kettő közötti mennyiségű étkezésnek lennie. Ha nyaraláskor a vacsora a bőségesebb, este fedezzük fel a környéket. A séta segíti az emésztést és a jó alvást is, ami hozzájárul a mentális és fizikai pihenéshez. Ha teleesszük magunkat, nem biztos, hogy megfelelő minőségben tudunk éjjel pihenni, és ha ez többször is előfordul, akár hullafáradtan is visszatérhetünk a nyaralásból. 
Szerző

Súlytöbblettel és mozgás nélkül is egészségesnek gondoljuk magunkat

Publikálás dátuma
2018.07.31. 14:14
Illusztráció: AFP
Friss adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka súlytöbblettel küzd, nagy részük alig mozog, viszont többnyire egészségesnek gondolja magát. Furcsa, de ez Németországban sincs másképp.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

A népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban, ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányából. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 százalékon stagnált, majd 2016–2017-ben magasabb, 59–60 százalékot szintet ért el hazánkban.
Az egészségi állapot önbevallásos megítélése részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív: a válaszadók egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor a testtömegindex számítás és a WHO iránymutatása alapján a 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van. Nagy részük túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd – ismertette Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke. 
Ezzel összefügg, hogy a munkahelyükön kívül kevesebb testmozgást végeznek azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. De a legkevesebbet azok sportolnak, akik nem dolgoznak, otthon sem. Kétharmaduk életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. 
Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 százaléka friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 százaléka heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 százalékuk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2 százalék. 
Illusztráció: Pexels

Miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?

„A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett: a pácienst és a gyógyítót. A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a betegnek is aktív szereplőjévé kell válnia, ezzel azonban sokan nem szeretnének szembesülni. Mindig könnyebb egy csodaszertől várni a gyógyulást, mint belátni, hogy tehetünk is ennek érdekében. Az életmód orvoslás első lépése annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, amelyen a betegnek kell végigmennie, természetesen szakértő – táplálkozás- és mozgásterápia mellett mentális -támogatással”

- hangsúlyozta az ÉMOT elnöke.

Lehet sorolni az ijesztő tényeket, például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43 százaléka volt cukorbeteg, közel ugyanennyien a megelőző állapotában voltak, és 3 millió ember küzdött magasvérnyomás betegséggel (és később döntő többségük a lehetséges következményekkel), de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nemcsak betegíthet, de gyógyíthat is – hangsúlyozta Dr. Babai László.

Németországban sincs másképp

Történelmi mélypontra, 10 százalék alá süllyedt az egészségesen élők aránya Németországban, eközben a lakosság többsége ott is úgy érzi, hogy nincs gond az egészségével - mutatta ki egy felmérés, amelyről a német sajtó alapján az MTI írt.
"Soha nem volt még annyira rossz a helyzet, mint most"

- értékelte a felmérés eredményét Ingo Frobörse kutatásvezető, a kölni testnevelési egyetem (DSHS-Köln) sportegészségügyi szakértője a Süddeutsche Zeitung című lap összeállítása szerint.

A DKV egészségbiztosító társaság megbízásából végzett vizsgálat alapján a német lakosság csaknem kétharmada, 61 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékeli az egészségi állapotát, de csupán 9 százalék teljesíti az egészséges életmód minimális követelményeit: a fizikai aktivitás, a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressztűrő képesség dimenziójában. 
A felmérést ötödik alkalommal készítették el. Az első adatfelvétel idején, 2010-ben még 14 százalék volt az egészségesen élők aránya, és azóta folyamatosan csökken. 
A németekre leginkább az jellemző, hogy keveset mozognak és sokat, munkanaponként átlagosan 7,5 órát ülnek. A 2010-ben regisztrált 60 százalékról 43 százalékra csökkent mindazok aránya, akik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően hetente legkevesebb 150 percen keresztül végeznek közepes intenzitású testmozgást, vagy legalább 75 percet mozognak intenzíven.   
Illusztráció: Pexels
A csaknem háromezer telefoninterjú révén rögzített adatokból az is kitűnik, hogy a lakosság jelentős része, 11 százaléka soha nem érzi kipihentnek magát, és a legfiatalabb felnőttek, a 18-29 év közöttiek körében kiugróan magas, 22 százalékos a mindig fáradtak aránya. Ez arra utal, hogy 
"a német társadalomban nem a leterheltséggel van gond, hanem a regenerációval"

- mondta Ingo Frobörse.

A kutatásvezető kiemelte, hogy a testmozgás nem eléggé elfogadott módszer a terhelés és a stressz ellensúlyozására.
De van kedvező folyamat is: a dohányzók aránya például a 2010-ben mért 25 százalékkal és a legutóbbi, 2016-os felmérésben regisztrált 22 százalékkal szemben már csak 21 százalékos, és a 2010-es 81 százalék után 82 százalék arról számolt be, hogy egyáltalán nem, vagy csak alkalmanként fogyaszt alkoholt.

A WHO stratégiája is az életmód reformjára épít

2015-ben deklarálták, hogy 10 százalékos fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén
  • 25 százalékos relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
  • 25 százalékos relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
  • megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
Szerző
Frissítve: 2018.07.31. 14:36