Ma fogyott el a Föld éves erőforrás-készlete

Publikálás dátuma
2018.08.01. 14:48

Fotó: Shutterstock
Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezett a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson – írja az MTI egy új tanulmány alapján.
A Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség.
Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra, kora októberről augusztus elejére került. Tavaly augusztus 2-ára esett.
Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani - olvasható a The Guardian című brit lap honlapján.
A túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött, amikor a népesség és a szükségletek növekedése nyomán a fogyasztás átlépte a fenntarthatósági szintet. Azóta egyre korábban jön el a nap, amikor az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás átlépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.
1970-ben a túlfogyasztás napja december 29-re, 1988-ban már október 15-re esett. Húsz évvel ezelőtt szeptember 30-ra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait, tíz évvel ezelőtt ez augusztus 15-re következett be. Ezután egy kis lassulás következett, ám az elmúlt két évben ismét felgyorsult a naptári előremozdulás, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi ütemet nézve 2019 lehet az első év, amikor már júliustól fogyasztja a bolygó tartalékait az emberiség.
A szervezet szerint az egyre nagyobb mértékű élelmiszergyártás, ásványianyag-kitermelés, erdőirtás és fosszilistüzelőanyag-égetés ugyan rövid távon - és egyenlőtlen mértékben - haszonnal jár egyesek számára, ám az olyan hosszú távú következmények, mint a talajerózió, a vízhiány és az éghajlati változások egyre szembetűnőbbek.
"Az országok gazdaságai jelenleg Ponzi-féle piramisjátékot űznek Földünk erőforrásaival"

- mondta Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és vezetője.

"A bolygó jövőbeli erőforrásait kölcsönvéve működtetjük a gazdaságainkat. A piramisjátékhoz hasonlóan ez egy ideig működik. Ám ahogy a nemzetek, vállalatok vagy háztartások egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek az adósságban, végül össze fog omlani" - tette hozzá a szakember.
A jelenlegi állapot azonban visszafordítható. A szervezet szerint a politikai intézkedések messze hatékonyabbak, mint az egyéni szintű erőfeszítések. A húsfogyasztás 50 százalékának helyettesítése vegetáriánus étrenddel például öt nappal tolná vissza a túlfogyasztás napját, míg az épületek energiahatékonyságának növelésével és az ipari termelés terén bevezetett változtatásokkal három hetet, az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadát kitevő szén-dioxid-kibocsátás mértékének felére csökkentésével három hónapot lehetne nyerni.
Az elmúlt évtizedekben a gazdasági fejlődés lassulása - amely az energiaszükségletek csökkenésével jár együtt -, pozitív irányba mozdította el az ökológiai mutatót. A 2007-2008-as pénzügyi válság öt nappal tolta ki a túlfogyasztás napját. Az 1980-as és 1990-es évek gazdasági visszaesései ugyancsak enyhítettek a bolygóra nehezedő nyomáson, akárcsak az 1973-as olajválság.
A tavaly készített különböző tanulmányok szerint azonban a bolygó földterületeinek egyharmada pusztul, és a trópusi erdőségek egyre inkább karbonforrásokként, mintsem -elnyelőkként működnek. A kutatók egyre aggasztóbb jelenségként kezelik a szokatlan időjárást, különösen az Északi-sarkvidéken, valamint a terméshozam szempontjából kulcsfontosságú méhek és egyéb beporzók populációinak hanyatlását.

WWF: közös cselekvésre van szükség

Ez a fogyasztási szint nem tartható fenn, ahhoz, hogy később jöjjön el ez a nap, közös cselekvésre van szükség, például kevesebb autózással, az élelmiszerpazarlás csökkentésével, otthonaink szigetelésével jelentősen csökkenthetnénk ökológiai lábnyomunkat - idézi az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményét.
"Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a túlfogyasztás napja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a "rekorder", idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a túlfogyasztás napját - figyelmeztetnek a környezetvédők.
Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel két (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a túlfogyasztás napja.  A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.
A Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli tempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak. Ezért a túlfogyasztás napján sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak a javulás érdekében. A környezetvédők szerint számos olyan tényező van, amellyel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. Példaként említik, hogy ha fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal kitolhatnánk a túlfogyasztás napját. Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátását 50 százalékkal csökkentenénk, a túlfogyasztás napja 93 nappal később lenne a jelenleginél. Emellett, ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszerpazarlást, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap. Példaként említik még az otthonok megfelelő szigetelését is: ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kilogramm szén-dioxidot is megtakaríthat évente.
Szerző

Fehérkezű gibbon született Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2018.08.01. 14:36

Fotó: Nyíregyházi Állatpark / Facebook
A szülőpár napfelkeltekor duettet énekel, így jelzik lakó- és táplálkozási területük határait.
Megszületett a negyedik fehérkezű gibbon (Hylobates lar) a Nyíregyházi Állatparkban. A jelenleg kéthetes utód minden percét anyja hasán csimpaszkodva tölti – közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezető-szóvivője az MTI-vel. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében egy svéd állatkertből érkezett nőstény és a magyar származású hím 2007 óta él együtt, a tenyészpárnak a mostani a negyedik kölyke. A fehérkezű gibbonok monogám párkapcsolatban élnek, a nőstények harminchetes vemhesség után általában egy kölyköt hoznak a világra, akit négy-hét hónapos koráig szoptatnak. A szülőpár napfelkeltekor duettet énekel, jelezve lakó- és táplálkozási területük határait. A különleges éneket a látogatók és a park hoteleiben megszállók a kora reggeli és a déli órákban is hallhatják. A gibbonok a legakrobatikusabb főemlősök, minden egyes porcikájukkal a fákon való élethez alkalmazkodtak. Karjuk hossza kétszerese testhosszuknak, az egyik kezükről a másikra lendülve közlekednek a fákon. A természetben veszélyeztetett állatok. A faj egykor Délkelet-Ázsia hatalmas trópusi erdőiben élt Burmától a Maláj-félszigeten át a Nagy-Szunda-szigetekig, ám élőhelyük drasztikus csökkentése, az állatkereskedelem és az orvvadászat miatt egyedszámuk erősen lecsökkent.
Szerző

Így segíthet kedvencének elviselni a meleget

Publikálás dátuma
2018.07.31. 10:10
Illusztráció: Pexels
A 30 Celsius-foknál magasabb nappali csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott állatok rövid időn belül hőgutát kaphatnak, amely hosszú távon pusztulásukhoz vezet, így a melegben az állatokat is óvni kell, például megfelelő mennyiségű friss ivóvíz biztosításával és árnyékos helyek kialakításával - figyelmeztetnek az állatvédők.
A kutyák önszántukból soha nem mozognak a tűző napon a nagy kánikulában.

Ha muszáj, ez a nagyobb testű, sötét színű kutyákat jobban megviseli, mint a kisebb testű, világos szőrűeket. A kutya nem tud izzadni, a lihegéssel történő hővesztés néha nem bizonyul elegendőnek, így az állat hűvös helyet, padlót keres, amelyre ráfekve hűtheti magát - írta az MTI az Orpheus Állatvédő Egyesület közleménye alapján.
Azt tanácsolják: 
  • a nagy hőségben a gazdák a nagyobb sétákat a reggeli és az esti órákra időzítsék
  • mindig legyen olyan hűvös hely, ahova az állat behúzódhatnak a napsugárzás elől,
  • naponta többször kapjon friss ivóvizet
  • soha ne hagyjuk a háziállatot az autóban egyedül, még nyitott ablaknál se.
  • Érdemes a naptól felhevült aszfaltot is kerülni, mert megégetheti az állat mancsát.
  • Ha tudjuk, nedvesítsük be a bundáját, vagy úsztassuk meg, de semmiképp se hajszoljuk az állatot.
  • A lakásban a sötétítés, a ventilálás segítheti a meleg átvészelését.
Illusztráció: Pexels
A háziállatok mellett a haszonállatokra is fokozott figyelmet kell fordítani a hőség idején.
Ha baj van: az állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, színe sötétebb a megszokottnál, hőtorlódása vagy hőgutája is lehet. Ilyenkor a gyors folyadékpótlás és az állatorvosi segélykérés életmentő lehet.
Szerző
Témák
állat hőség
Frissítve: 2018.07.31. 14:35