Előfizetés

Fúrják a felhőkarcoló-tilalmat

Marnitz István
Publikálás dátuma
2018.06.16. 05:26
Tarlós Istvánnak (jobbra) nincs baja a Hernádi Zsolt vezette Mol-székház építési tervével
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tíz éven belül kitilthatják Budapestről a dízelautókat, az ismert székházépítési tervek megvalósulását viszont nem gátolná a főpolgármester.
Tarlós István főpolgármester szerint 5-10 év múlva kitilthatják a dízelgépjárműveket Budapestről. Hernádi Zsolt Mol-vezérrel ezt is átbeszélte tegnapi stratégiai megállapodásuk megkötése előtt. A Mol a magasházakat tiltó törvénytervezet ellenére is eltökélt 120 méteres budai székházterve megvalósításában. Tegnap stratégiai megállapodást kötött a Főpolgármesteri Hivatal és a Mol. A dokumentumot Tarlós István főpolgármester és Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. Utóbbi jelezte: az egyezség egyik félre se ró kötelezettségeket, de közös gondolkodás indul, és utalt rá, hogy a fővárosi beszerzésekben is fokozott részvételük várható. A felek által felvetett területek egyelőre kevés átfedést mutatnak. Tarlós István elektromos buszokról, kiterjedt e-töltő-hálózatról, épületek energetikai felméréséről, energiatermelésről, kulturális és sporttámogatásról tett említést, egyszersmind elővezette pénzigényük „nem egészen mögöttes szándékát” is. Hernádi Zsolt viszont a már futó fővárosi fejlesztéseikre, így a Mol Bubi kerékpár-, illetve a Mol Limo elnevezésű autóbérlési szolgáltatásukra emlékeztetett. Pozsonyi fejlesztésük mintájára felvetette az e-biciklik alkalmazását is. Szót ejtett e-töltőhálózatukról, amit idén nyolc főváros körüli egységgel bővítenek. Kiemelte, hogy a számos országban jelen lévő Molnak Budapest a székhelye, így szívesen részt vállalnak a város üzleti alapú fejlesztésében. A Mol olajvállalatként is aktívan idomul a világ fejlődési irányaihoz, így elkötelezett az – amúgy inkább a fűtésre visszavezethető – légszennyezés csökkentése iránt. A mostani megállapodás jövő őszig hatályos. Ama kérdésünkre, hogy nyugat-európai minták nyomán mikor tiltják ki a főváros útjairól a dízeljárműveket, a főpolgármester 5-10 évet becsült. A stratégiai együttműködés se máról holnapra eredményez konkrét intézkedéseket – emelte ki. Annak kapcsán, hogy a parlament a jövő héten tárgyalja a 65 méternél magasabb toronyházak építését tiltó, Lázár János által még kancelláriaminiszterként beterjesztett törvényt, Hernádi Zsolt megismételte a Mol eddigi, kitérő válaszát. Eszerint biztosak abban, hogy 2021-re teljesen törvényesen megépül a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méter magas székházuk. Tarlós István hasonlóképp úgy értekezett a témáról, mintha a tilalom nem fenyegetne. Feltehetőleg Lázár Jánosra célozva úgy fogalmazott, a felvetés „egy bizonyos személy miatt sláger”, hozzáfűzve: szerinte a terület fejlesztése mögött álló Garancsi István neve is vonzza a médiaérdeklődést. Emlékeztetett, hogy elődei, sőt 2009-es programjában maga is szót ejtett az általa jeleknek nevezett magasházakról, elsősorban a megfelelő helyek kijelölését szorgalmazva. A Mol-székház, amellyel „nincs különösebb problémája”, közel helyezkedik az alkalmas térségként kijelölt Észak-Csepelhez. Meglátása szerint a tiltás felvetése nem szakmai, hanem politikai indíttatású, de az ilyen kérdéseket települési hatáskörben kéne tartani. A Mol tavalyi bejelentését követő magasház-vita a színfalak mögött kőkemény csatározásokat sejtet. A Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször nyílt vitába szálló Lázár János először a területrendezési törvénymódosításba csempészett magassági korlátot, ám álláspontja kisebbségbe került. A választások előtt benyújtott utolsó törvénymódosító javaslata viszont csupán néhány mondat: ez 65 méterben húzna magassági határt ama beruházóknak, amelyek június 30-ig nem nyitják meg „építési naplójukat”. Bár Mol-közeli forrásaink szerint ez önmagában nem lenne akadály, bennfentesek megerősítették: sokan inkább ismét kisiklatnák az azóta tárcáját is elvesztő Lázár ötletét. A jelek ellentmondásosak. A kezdeményezést a választások után akár el is süllyeszthették volna a parlament bugyraiban, ellenkező szándék esetén viszont – különösen a belefoglalt konkrét, június 30-i időpont miatt – sürgősséggel akár már el is fogadhatták volna. Ehelyett azonban az anyag a törvényhozás malomkövei között őrlődik. A parlamenti menetrend szerint jövő héten kerül napirendre. A főváros és a Mol vezetőjének magabiztossága ugyanakkor Lázár politikai hattyúdalának közelgő végét sejteti. 

Dráguló élelmiszerek

A mezőgazdasági termelői árak áprilisban 1,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Ezen belül a növényi termékek ára 3,1 százalékkal nőttek, míg az élő állatok és feldolgozott részei 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek- közölte tegnap a KSH. A gabonafélék drágulása tovább tart: 10,7 százalékkal emelkedett az áruk áprilisra, a februári 18,1, illetve a márciusi 10,2 százalékos emelkedést követően. A gyümölcsök 24,7 százalékkal kerülnek többe mint egy éve, márciusban ez 31,3 százalékos különbség volt. A zöldségek ára viszont 8,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly áprilisban. 

Felmelegített déli gázterv

Ha Bulgária kiépít mintegy 400 kilométernyi vezetéket és Szerbia bővíti hálózatát, 2022-től déli irányból is érkezhet orosz gáz Magyarországra - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Aleksandar Antic szerb energetikai és bányászati miniszterrel, valamint Temenuzska Petkova bolgár energetikai miniszterrel folytatott belgrádi tárgyalásai után. A szállítások előfeltétele, hogy Oroszország 2019 végére Bulgáriáig kiépítse a Török Áramlat nevű vezeték második szálát. Megjegyzendő: a hasonló nyomvonalú Déli áramlat nevű terv négy éve meghiúsult.