Előfizetés

Falugondra falugondnok

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2018.08.01. 07:30
AHOL TUD, SEGÍT - Bármihez értenek: ha kell, fát vágnak, máskor traktort vezetnek
Fotó: Varga György / MTI
Egyre nélkülözhetetlenebbé válnak a kistelepüléseken az önkormányzat főállású mindenesei, sok helyen mégsem ad pénzt munkájukra az állam.
Szakmunkás polihisztorok. Így jellemezhető a közel kétezer lelkes Zagyvaszántó polgármestere, Fekete László szerint a település falugondnoka és két segítője. 
– Olyanok, mint a népszerű rajzfilm Mancs-őrjárata: mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk

– tette hozzá Fekete László.

Véleményével nincs egyedül: egy somogyi polgármester "a rendszerváltás utáni magyar vidék számára hozott legjobb döntésként" jellemezte a falugondnoki szolgálatok felállítását. Az ötlet Kemény Bertalan, a Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet (VÁTI) munkatársának fejében fogant, amikor a nyolcvanas években azzal szembesült, hogy egyes falvakat fejlesztendőnek, másokat életképtelennek minősítenek. Kemény úgy gondolta, a falugondnokság az életképtelennek ítélt települések számára érdemi fejlődési lehetőséget nyújt. A rendszerváltás idején előbb a Falufejlesztési Társaság alakult meg, majd az ország egyik legszegényebb vidékén, a Csereháton létrejöttek az első falugondnoki szolgálatok, melyek számára 1991-től már pályázatokat is kiírtak, segítve elterjedésüket. Eleinte csak 600 lakos alatti falvak hozhattak létre szolgálatokat, mára azonban már minden településen működhetnek, melyek megfelelnek az alapcélnak. A falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás célja "az aprófalvak és a tanyasi lakott helyek intézményhiányából fakadó hátrányok enyhítése, az alap- és közszolgáltatásokhoz juttatás, valamint a közösségi szintű egyéni szükségletek kielégítése." Jelenleg úgy 1600 helyen létezik a szolgálat, igaz, a 600 fősnél nagyobb települések nem kapnak állami támogatást, azaz maguknak kell kigazdálkodniuk a falugondnokot. Akik igazából afféle települési mindenesek.
– Ők veszik észre, ha ellopnak egy betonlapot, megsérül a csatornafedél, elkopik hirdetőoszlop, eltörik a pihenőpad léce, de akkor is ők futnak, ha elönti az óvodát a szennyvíz, vagy ha jön az árvíz

 – sorolta a falugondnok és segítői feladatait a zagyvaszántói polgármester, aki hozzátette: utóbbi különösen veszélyes elem falujuk életében, hisz a szeszélyes Zagyva mellett laknak, s ha emelkedik a vízszint, a falugondnok kezeli a zsiliprendszert. Megvan a dolguk „békeidőben” is: Zagyvaszántón rengeteg a park, s ez tavasztól őszig folyamatosan ad munkát nekik. Korábban közmunkásokkal tudták megoldani ezt a feladatot, de mivel a térségben az utóbbi években idetelepült gyárak miatt gyakorlatilag nincs munkanélküliség, elfogytak a közmunkások. Félő persze, hogy a falugondnokokat is elcsábítja valamelyik multi, a kísértés gyakorlatilag folyamatos, a közszférában pedig még mindig alacsonyak a fizetések. Ráadásul a team az elmúlt években bizonyította megbízhatóságát és rátermettségét, ami szintén jó ajánlólevél. Egyelőre a lokálpatriotizmus erősebbnek bizonyult az egyéb ajánlatoktól, s ennek a zagyvaszántóiak csak örülhetnek: hiányuktól ugyanis megbénulna az egész falu működése. A kistelepüléseken komoly probléma, hogy a fiatalok elköltöznek, így az idősek magukra maradnak: a falugondnok számukra sokszor a családot helyettesíti, hiszen segít a bevásárlásnál, a gyógyszer kiváltásánál, intézi a postát, a hivatalos ügyeket. – Annyi nagymamám és nagypapám van, hogy össze sem tudom számolni – értett egyet Tóth György várdai falugondnok.
– Ha nem lenne a szolgálat, rengeteg idős, falusi ember szinte magatehetetlenné válna, de legalábbis komoly gondot okozna az önkormányzatoknak.

 A falugondnoknak a polgármester és a képviselő-testület a főnöke, és a szolgálat jellemzően azon településeken hatékony, ahol a vezetők partnert, s nem beosztottat látnak a falugondnokban. Aki rengeteg feladatot át tud vállalni az önkormányzattól – sok helyen például még a közmunkásokat is ő irányítja – ha hagyják, s persze, ha dotálják: az állami támogatás hárommillió forint lehet, melyet egy a szolgálatot komolyan vevő önkormányzatnak ki kell egészítenie, hiszen az összeg nemcsak a dologi, de a bérköltségeket, s utóbbi járulékait is magába foglalja. A legtöbb falugondnok így minimálbért kap az elvileg nyolc órás munkáért, mely a gyakorlatban kötetlen munkaidőt jelent. - Az egyik probléma a szabadság – mondta Tóth György, aki a túlórákat már nem is írja, s az elmúlt két és fél évben 73 szabadságos napja maradt benn. – Hivatalosan a szomszéd település falugondnokának kellene helyettesítenie, a gyakorlatban azonban ez nem nagyon működik, hiszen akkor hogyan látja el a saját faluját? Az ideiglenes pótlás szintén megoldhatatlan, ugyanis csak falugondnoki képesítéssel lehet végezni a feladatokat. A képzés egy 260 órás, bizonyos részében bentlakásos tanfolyamot jelent, de szakemberek szerint, miután egyre összetettebb az érintettek feladatköre, indokolt lenne a szükséges iskolai végzettségnél magasabbra tenni a mércét. - Fontos a képzés is, de lehet bármilyen magasan a léc, ha az emberből hiányzik a megfelelő empátia, sohasem lesz jó falugondnok – vélekedett Tóth György. Szakemberek szerint emellett a kiszámíthatóbb finanszírozás segítene a szolgálat színvonalának emelésében és stabilizálásában: míg az egyik évben többmilliárdos kisbusz-tendert írnak ki – legutóbb 5-12 milliót kaptak a nyertesek –, addig máskor az alapfeladatokat sem fedezi az állami támogatás. - Ha már annyira kommunikálják a vidék, s főleg a kistelepülések fontosságát, nem ártana, ha az állam mélyebben a zsebébe nyúlna – jegyezte meg az egyik falugondnoki társulás vezetője. – A hazai települések felében működik a szolgáltatás, azaz így számolva milliók életét könnyíthetnék meg évi néhány plusz tízmilliárdból.

Kis települések nagy büntetése

 Milliós nagyságrendben büntetett meg a MÁK tavaly több mint kétszáz, zömmel kistelepülési önkormányzatot, amiért késve jelentették be a falugondnoki ellátást biztosító új kisbuszok rendszámát - tárta fel elsőként a Népszava. A községek nem tudtak a rendszám alapján vezetett külön nyilvántartásáról, a buszokkal pedig az első naptól kezdve ugyanúgy a lakosság számára nyújtottak szolgáltatásokat, vagyis a munkát elvégezték. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszka bírósághoz fordult, s a nyíregyházi közigazgatási bíróság hatályon kívül helyezte a Magyar Államkincstár követelését. A pert az érintett önkormányzatok precedens-értékűnek gondolták, de tévedtek: a MÁK idén is küldött fizetési meghagyást hasonló jogcímen önkormányzatoknak. Vagyis, aki az igazát keresi, nem hagyatkozhat az uszkai ítéletre, egyenként perelniük kellene az államot.

Tarlós: valószínűleg nem folytatom

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.08.01. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Még tárgyal egyet Orbán Viktor kormányfővel, de már nem tervez újabb öt évre a főpolgármester.
„Lesz még egy beszélgetésünk miniszterelnök úrral 2019-ről, de 70 évesen én újabb 5 éves ciklust valószínűleg nem vállalok”

– jelentette ki a Népszavának Tarlós István főpolgármester arra a kérdésre, hogy indul-e a 2019-es önkormányzati választáson.

Kérdésünk aktualitását - amellett, hogy régóta kétséges, újra ringbe száll-e a főpolgármester – az adta: lapunk kormányközeli,megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Fidesz "agytrösztjénél", a Századvégnél a Tarlós István utáni időszakra készülve olyan jogszabálytervezeten dolgoznak, amellyel lényegében még a 2019-es választások előtt eljelentéktelenítik a fővárosi önkormányzatot. Tarlós István ennek kapcsán érdeklődésünkre úgy fogalmazott: 2019 októberéig „de facto” biztosan nem lesz ilyen. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte a főpolgármester:
„Abban biztos vagyok, hogy miniszterelnök úr megfontolt döntést fog hozni. Az említett konkrét tervezetről nem tudok, mindenesetre a jelenlegi ellenzékre én sem szívesen hagynám a várost. Az hiba lenne.”

Tarlós mostani bejelentése nem teljesen váratlan, két hete például az atv.hu kormányközeli és városházi forrásokra hivatkozva már azt írta, hogy a főváros egyre bizonytalanabb jogi helyzete miatt nem akar még egy ciklust vállalni. A főpolgármester akkor lapunknak nem kommentálta ezt a hírt. A napokban Tusványoson is csak annyit mondott: azután dönt az újraindulásáról, hogy beszélt megint Orbán Viktorral. Ugyanakkor Tusványoson is leszögezte, hogy "a döntésében nagy szerepet játszik, hogy mint mond a felesége".
Mint arról beszámoltunk, az országban kétharmados Fidesz-győzelmet, ám a fővárosban ellenzéki előretörést hozó áprilisi választások után a kormánypártban komolyan felmerült: azért, hogy még véletlenül se legyen ellenzéki fellegvár Budapestből, minél több erőforrást, pozíciót vonnak el a városházától. Akkori forrásaink többsége úgy látta: az orbáni úthengert legfeljebb Tarlós tudja lassítani azzal, ha az újabb indulását olyan garanciákhoz köti, amivel a főváros megőrizne valamennyit a 2010 óta fokozatosan csökkenő mozgásteréből. Tarlós István maga is leszögezte, hogy öt-tíz feltétele van, többek között az: csak úgy indul, ha marad a főpolgármesteri tisztségnek legitimitást adó közvetlen választás. Azonban nagyon úgy fest: Orbán ugyan azt szorgalmazta, hogy Tarlós induljon, ám csak az általa diktált feltételek szerint. Azaz úgy, hogy csupán minimális eszközök maradjanak a fővárosnál. Orbán egyébként már rögtön a választások után megkezdte Tarlós puhítását, az Index szerint május közepén mint „meglepetésvendég” megjelent a főpolgármester hetvenedik születésnapján. "Pár hét múlva okosabbak leszünk" – nyilatkozott akkor esetleges újraindulásáról Tarlós. A tárgyalások azonban elhúzódtak a főpolgármester és Orbán között. Közben a miniszterelnök kezdett kész helyzetet teremteni a fővárosban. Május közepén bejelentették hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, amely megkapta az állami nagyberuházások feladatait és amelynek a fő feladata egy 2030-ig tartó fejlesztési program elkészítése. A városvezetés fölé emelt államtitkársággal kapcsolatban Tarlós még a kincstári optimizmusát hangoztatta, mondván nem csökkent, hanem kibővült a mozgástere a kormánnyal szemben, mivel a fővárosi nagyberuházásokat csak „a főpolgármesterrel egyeztetve” lehet megvalósítani. Csakhogy kiderült: Tarlóséknak nem lett volna vétójoga a kormányzati döntésekkel szemben. Úgy hírlik, hogy a színfalak mögött kemény alkudozás folyt arról, hol húzzák meg a főváros és a Gulyás-féle államtitkárság közötti határt.
Tarlós helyzetét és döntését befolyásolta az is: időközben a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy április óta tovább erősödött Fidesz és gyengült az ellenzék, így Orbán már nincs annyira ráutalva a főpolgármesterre. Ezt jelzi, hogy - mint azt a 24.hu megtudta - a kormánypárt egy közvéleménykutatója már azt szondázta, miként reagálnának a fővárosiak arra, ha nem lenne közvetlen a főpolgármester-választás, a kabinet a megválasztott polgármesterek közül, két évre nevezné ki a város vezetőjét. Vagyis pont az ellenkezőjét kezdték előkészíteni annak, mint amit Tarlós kifejezetten kért.

Szerdán startolhat a tisztogatás a Hír TV-nél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.07.31. 21:41

Fotó: Vajda József / Népszava
Liszkay Gábor, a Hír TV régi-új vezérigazgatója szerda délelőtt fél tizenegyre hívott össze állománygyűlést a szerkesztőségben.
A Hír TV több, lapunknak nyilatkozó munkatársa azt mondta: sokan bizonyosnak tartják, hogy ezen az állomány jelentős részét elbocsátják. Az egyes közéleti műsorok felelős szerkesztői, valamint a politikával foglalkozó munkatársak biztosak abban, hogy megkapják felmondásukat. A szerdai állománygyűlés része annak a folyamatnak, amelynek célja, hogy – miként azt a Népszava is megírta – „kormánypártivá” tegyék a Nyerges Zsolt tulajdonába került televíziót.