Súlytöbblettel és mozgás nélkül is egészségesnek gondoljuk magunkat

Publikálás dátuma
2018.07.31. 14:14
Illusztráció: AFP
Friss adatok szerint a magyar lakosság 55 százaléka súlytöbblettel küzd, nagy részük alig mozog, viszont többnyire egészségesnek gondolja magát. Furcsa, de ez Németországban sincs másképp.

Nem figyelünk eléggé az életmódunkra

A népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek jelentős változások a 2010–2017 közötti időszakban, ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányából. Az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartók aránya 2010-től 2015-ig 55–56 százalékon stagnált, majd 2016–2017-ben magasabb, 59–60 százalékot szintet ért el hazánkban.
Az egészségi állapot önbevallásos megítélése részben a valóságon alapul, másrészt viszont szubjektív: a válaszadók egy általuk vélt normához igazítják a véleményüket. Ugyanakkor a testtömegindex számítás és a WHO iránymutatása alapján a 15 év felettieknek csupán 40 százaléka tekinthető normál testsúlyúnak. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, tehát a lakosság több mint felének súlytöbblete van. Nagy részük túlsúlyos, enyhe és középsúlyos elhízással a lakosság mintegy kéttizede, súlyos elhízással csak elenyésző része küzd – ismertette Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke. 
Ezzel összefügg, hogy a munkahelyükön kívül kevesebb testmozgást végeznek azok, akik vagy sokat mozognak munkavégzés közben, vagy nagy erőt kell kifejteniük. De a legkevesebbet azok sportolnak, akik nem dolgoznak, otthon sem. Kétharmaduk életében semmiféle rendszeres mozgás nem szerepel. 
Az egészséges életmód másik fontos elemét, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást vizsgálva a KSH arra jutott, hogy a 16 évesnél idősebbek 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy frissen facsart gyümölcslevet, és 30 százaléka friss zöldségeket, salátát vagy frissen facsart zöldséglevet. A vizsgált célcsoport 12 százaléka heti rendszerességnél ritkábban vagy sohasem fogyaszt gyümölcsöt és gyümölcslevet, 14 százalékuk pedig zöldséget és zöldséglevet. Azok aránya, akik heti szintnél ritkábban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, 8,2 százalék. 
Illusztráció: Pexels

Miért hisszük mégis, hogy egészségesek vagyunk?

„A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett: a pácienst és a gyógyítót. A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a betegnek is aktív szereplőjévé kell válnia, ezzel azonban sokan nem szeretnének szembesülni. Mindig könnyebb egy csodaszertől várni a gyógyulást, mint belátni, hogy tehetünk is ennek érdekében. Az életmód orvoslás első lépése annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, amelyen a betegnek kell végigmennie, természetesen szakértő – táplálkozás- és mozgásterápia mellett mentális -támogatással”

- hangsúlyozta az ÉMOT elnöke.

Lehet sorolni az ijesztő tényeket, például 2015-ben a felnőtt lakosság 12,43 százaléka volt cukorbeteg, közel ugyanennyien a megelőző állapotában voltak, és 3 millió ember küzdött magasvérnyomás betegséggel (és később döntő többségük a lehetséges következményekkel), de a cél, hogy tudatosítsuk: az életmódunk nemcsak betegíthet, de gyógyíthat is – hangsúlyozta Dr. Babai László.

Németországban sincs másképp

Történelmi mélypontra, 10 százalék alá süllyedt az egészségesen élők aránya Németországban, eközben a lakosság többsége ott is úgy érzi, hogy nincs gond az egészségével - mutatta ki egy felmérés, amelyről a német sajtó alapján az MTI írt.
"Soha nem volt még annyira rossz a helyzet, mint most"

- értékelte a felmérés eredményét Ingo Frobörse kutatásvezető, a kölni testnevelési egyetem (DSHS-Köln) sportegészségügyi szakértője a Süddeutsche Zeitung című lap összeállítása szerint.

A DKV egészségbiztosító társaság megbízásából végzett vizsgálat alapján a német lakosság csaknem kétharmada, 61 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékeli az egészségi állapotát, de csupán 9 százalék teljesíti az egészséges életmód minimális követelményeit: a fizikai aktivitás, a táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressztűrő képesség dimenziójában. 
A felmérést ötödik alkalommal készítették el. Az első adatfelvétel idején, 2010-ben még 14 százalék volt az egészségesen élők aránya, és azóta folyamatosan csökken. 
A németekre leginkább az jellemző, hogy keveset mozognak és sokat, munkanaponként átlagosan 7,5 órát ülnek. A 2010-ben regisztrált 60 százalékról 43 százalékra csökkent mindazok aránya, akik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelően hetente legkevesebb 150 percen keresztül végeznek közepes intenzitású testmozgást, vagy legalább 75 percet mozognak intenzíven.   
Illusztráció: Pexels
A csaknem háromezer telefoninterjú révén rögzített adatokból az is kitűnik, hogy a lakosság jelentős része, 11 százaléka soha nem érzi kipihentnek magát, és a legfiatalabb felnőttek, a 18-29 év közöttiek körében kiugróan magas, 22 százalékos a mindig fáradtak aránya. Ez arra utal, hogy 
"a német társadalomban nem a leterheltséggel van gond, hanem a regenerációval"

- mondta Ingo Frobörse.

A kutatásvezető kiemelte, hogy a testmozgás nem eléggé elfogadott módszer a terhelés és a stressz ellensúlyozására.
De van kedvező folyamat is: a dohányzók aránya például a 2010-ben mért 25 százalékkal és a legutóbbi, 2016-os felmérésben regisztrált 22 százalékkal szemben már csak 21 százalékos, és a 2010-es 81 százalék után 82 százalék arról számolt be, hogy egyáltalán nem, vagy csak alkalmanként fogyaszt alkoholt.

A WHO stratégiája is az életmód reformjára épít

2015-ben deklarálták, hogy 10 százalékos fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén
  • 25 százalékos relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
  • 25 százalékos relatív csökkenést érhet el a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
  • megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
Szerző
Frissítve: 2018.07.31. 14:36

Magas vérnyomással is lehet, sőt kell mozogni

Publikálás dátuma
2018.07.30. 16:12
Illusztráció: AFP
Sokan gondolják úgy, magas vérnyomással nem ajánlott sportolni, ez azonban tévedés: a – megfelelő - mozgás önmagában is képes a vérnyomás csökkentésére, de az életmódváltás részeként a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként helyreállítja a felborult egyensúlyt.
A vérnyomás akkor magas, ha három különböző alkalommal, nyugalomban mérve 140/90-es értékű. Az orvostudomány megkülönböztet elsődleges és másodlagos magas vérnyomást, az előbbinek nem ismert az oka, utóbbi általában más betegség szövődményeként alakul ki. Kezeletlen állapotban mindkettő nagyon súlyos következményekkel járhat. 
A terápia gyógyszeres kezelésből és az életmód megváltoztatásából áll. Utóbbi a dohányzás elhagyásán túl a testtömeg csökkentését is jelenti, amelyben a megfelelő táplálkozás, gyakran nátriumszegény diéta alkalmazása mellett fontos szerepe van a mozgásnak. Sokat segíthetnek a különböző relaxációs technikák is, amelyeket pszichológustól vagy gyógytornásztól lehet megtanulni. Ezeknek különösen fontos szerepe akkor van, ha a magas vérnyomás pszichés eredetű – mondta Hulényi-Gróf Orsolya manuálterapeuta, gyógytornász a Népszavának.

Nem mindegy, hogyan

A fizikai aktivitás önmagában is képes a magas vérnyomás csökkentésére. A legjobb, ha állóképességi, azaz kitartó, folyamatos terheléssel járó, dinamikus mozgást végez a magas vérnyomásos beteg. A legalkalmasabbak a nagy izomcsoportokat megmozgató, úgynevezett izotóniás gyakorlatok, amelyek közben az izom nemcsak megfeszül, hanem el is mozdul. Ajánlottak az egyenletes mozgásformák, például a kocogás, a kerékpározás, az úszás, az evezés, de minden jó, amit a beteg szívesen csinál – hangsúlyozta Hulényi-Gróf Orsolya. 
„Hiába írunk elő bármit, ha nem szereti, abba fogja hagyni. Pedig a mozgás pszichés segítsége is jelentős.”

Illusztráció: AFP
Fontos, hogy a mozgás jól adagolható legyen, ez azt jelenti, hogy másnaponta végezve 30-60 perces, mérsékelt intenzitással végezzük, és ne tartalmazzon préseléses elemeket. Magas vérnyomás esetén például nagyon nem javasolt a nehéz súlyok emelgetése, mert ez jelentős haspréssel is jár. A fitnesztermekben lévő kardiógépek viszont nagyon alkalmasak a magas vérnyomás hatékony csökkentésére.
Szerző

Így lehetne megelőzni a gyerekfulladásokat

Publikálás dátuma
2018.07.28. 15:15
Illusztráció: Pexels
A figyelmeztetések ellenére minden évben fulladnak meg gyerekek, pedig ezeket szinte mindig ki lehetne védeni.
A vízbefulladásos balesetek leginkább két korosztályt, a totyogókat és a tinédzsereket érintik – mondta Dr. Krivácsy Péter. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Osztályának főorvosa kiemelte, a figyelmeztetések ellenére minden évben történnek vízbefulladások, pedig szinte minden esetben ki lehetne védeni a tragédiát. 
A legfontosabb a megelőzés: lehetőség szerint már óvodás korban tanítsuk meg a kicsiket úszni, négy éves kor alatt pedig még a kerti kismedencében vagy a fürdőkádban sem szabad magukra hagyni a gyermekeket. Mint ismertette, tinédzserek esetén többnyire a rossz helyzetfelismerés és az alkoholfogyasztás miatt következik be a baj.
Illusztráció: Pexels
Ötéves kor alatt leginkább az apró tárgyak, ételek okoznak fulladást, de a vízbefulladás is gyakori a totyogók körében – mondta Dr. Krivácsy Péter, kiemelve, hogy néhány alapszabály betartásával meg lehet előzni a nagyobb bajt. Egyéves kor alatti csecsemők esetén figyeljünk arra, hogy a fürdővíz legfeljebb olyan mélységű legyen, hogy a baba szája és orra még kint legyen belőle. 
Négyéves kor alatt semmiképp se hagyjuk a gyermeket egyedül a fürdőkádban vagy a kerti medencénél, ha pedig strandolni megyünk, a mindig viseljen karúszót vagy úszógumit. Amennyiben vízibiciklizni vagy csónakázni indulunk, hatéves korig mindenképpen adjunk rá mentőmellényt, úszni nem tudó gyerekeknél később is. Arra is figyeljünk, hogy mindenképpen legyen úszni jól tudó felnőtt a közelben, aki baj esetén minél hamarabb tud segíteni.

Biztos úszástudás, körültekintés

A serdülők elsősorban azért vannak veszélyben, mert gyakran nem mérik fel reálisan a különféle helyzeteket, illetve túlbecsülik az úszástudásukat. Dr. Krivácsy Péter szerint fontos, hogy a hozzátartozók felhívják a figyelmüket, hogy csak akkor menjenek csónakázni vagy vízibiciklizni, ha biztos úsznak. Ellenkező esetben mindenképpen vegyenek fel mentőmellényt. 
Fürdőzés előtt és közben az alkoholfogyasztás szigorúan tilos és kifejezetten veszélyes fürdőzés. Ennél a korosztálynál nehézséget okoz, hogy a szülők, tanárok helyett inkább a barátokra, osztálytársakra hallgatnak a fiatalok, utóbbiak körében pedig népszerű a vakmerő viselkedés. Arra is nagyon oda kell figyelni, hogy csak és kizárólag fürdőzésre kijelölt helyen strandoljunk.

Ha baj van

Amennyiben nem sikerül megelőzni a bajt, és elmerül a fiatal, fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt juttassuk ki a partra, és eszméletvesztés esetén mielőbb kezdjük el az újraélesztést – mondta Dr. Krivácsy Péter. A különböző tájékoztató kampányoknak köszönhetően egyre többen tudják, hogy 30 mellkaskompressziót, majd 2 befújást kell alkalmazni. A sikeres újraélesztés után is szükség van kórházi megfigyelésre, kezelésre - hangsúlyozta a főorvos.
Szerző
Témák
fulladás gyerek